A Magyar Nemzet (9.o.) Idén szentté avathatják II. János Pált címmel számol be arról, hogy tegnap a vatikáni Szenttéavatási Kongregáció bejelentette: készen áll minden II. János Pál szentté avatására. A kongregáció csodának nyilvánította a 2005-ben elhunyt pápa közbenjárásával történt újabb gyógyulást. A lengyel pápa kanonizációs eljárása már az idén lezárulhat szentté avatásával. Ennek időpontja decemberben lehetne a hit évének végén – jelentette be a vatikáni testület. Korábban az olasz sajtó októberre jósolta II. János Pál szenttéavatását, pápává választási idei 35. évfordulóján. A pontos dátumról Ferenc pápa dönt a szentté avatási dekrétum aláírásával. A lap emlékeztet rá: a kanonizációhoz szükséges első csoda Marie Simon Pierre Parkinson-kórban szenvedő francia nővér gyógyulása volt. A szenttéavatáshoz szükséges második csoda II. János Pál boldoggáavatásának napján – 2011. május 1. – történt, de ennek részleteit a Vatikán egyelőre nem hozta nyilvánosságra. A Vatican Insider hírportál szerint Ferenc pápa II. János Pállal együtt XXIII. Jánost is szentté akarja avatni.
A Magyar Nemzet (Két újabb… 1.,4.o.), a Magyar Hírlap (Ismét… 1.,3.o.) és a Népszabadság (Visszaküldött… 5.o.) beszámolói szerint megfontolásra visszaküldte a parlamentnek Áder János államfő az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvénycsomagot és az egyházügyi törvény módosítását. Utóbbinál a köztársasági elnök az egyházi jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezések ellentmondásait kifogásolja.
A Magyar Demokratában (Virtuális… 52-53.o.) Szikora János színházi rendező, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója nyilatkozik, aki elmondta: bár a legtöbb ember nem is sejtené, de magyar királyaink csontjai egy székesfehérvári betonbunkerben hevernek összekeverve. Részben erre szeretné felhívni a figyelmet a Koronázási Ünnepi Játékok című rendezvénnyel. Az augusztusban, Székesfehérváron megvalósuló több napos rendezvénysorozat elsőként Szent Istvánt és korát állítja a középpontba. Az igazgató felhívta a figyelmet, hogy a koronázás „nem egyszerűen egy díszes ceremónia, hanem egy szakrális aktus és szövetség: egyrészt magával Istennel, másrészt pedig a néppel. Minden koronázás elengedhetetlen része volt a nép és a közakarat helyeslő felkiáltása.”
Magyar Kurír