A Magyar Nemzet (10.o.) Egyházzá emelt mozlim gyülekezet címmel emlékeztet rá, hogy a német újraegyesítés huszadik évfordulóján tartott ünnepi beszédében Christian Wulff egykori német államfő kijelentette: „Az iszlám is Németországhoz tartozik.” A lap szerint azonban olyan fordulatra valószínűleg ő sem számított, amely most lesz Hessen tartományban. A kultuszminiszter egyházi rangra emelt egy Rajna-Majna menti mozlim gyülekezetet, egy szintre helyezve ezáltal a katolikus és evangélikus egyházzal, valamint a zsidó vallással. Megemlíti az újság azt is, hogy a Németországban élő muzulmánok száma négy és fél millió, legtöbbjük török származású, és 17,3 százalékát teszik ki a migrációs hátterű lakosságnak. A Lipcsei Egyetem által végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a németek 58 százaléka jelentősen korlátozná a muzulmánok vallásgyakorlatát. Mindeközben több német főiskolán már folyik az iszlám teológia oktatása, állami szinten húszmillió euróval támogatják a hitoktatók képzését, és fokozatosan emelkedik az iszlámhívő politikusok száma is.
A Népszabadság (2.o.) Egyház-konferencia címmel néhány soros fényképes beszámolót közöl, a Magyar Hírlap (1.,2.o.) Budapesti nagygyűlés az ökumené jegyében címmel viszont részletesen tudósít arról, hogy tegnap Budapesten megkezdődött az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) nagygyűlése. A lap kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke beszédében hangsúlyozta: a CCEE és a CEC párbeszédével erősödött az ökumenikus együttműködés. A bíboros, prímás egyúttal figyelmeztetett: „A mindennapi élet szekularizációja nehézzé teszi a közeledést Istenhez, és néha úgy tűnik, alig lehet megvalósítani a szabadságról és az igazságról szóló ígéreteket. Krisztus mégis itt van közöttünk. Ezért nem szűnik meg soha a reményünk.” Az orgánum arra is kitér, hogy a konferenciát levélben köszöntötte Áder János államfő, így fogalmazott: „Krisztus követőit összeköti hitük egyetemes üzenete. Ez pedig nem más, mint az élet értéke, méltósága, tisztelete és a szeretet parancsa.” A köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmagányosodás elleni fellépés, a családok védelme közös kötelesség. Köszöntötte a rendezvényt Tarlós István főpolgármester is, aki elmondta: a vallási közösségek fontos szerepet játszanak a társadalmi kapcsolatok erősítésében és ápolásában, az emberi kapcsolatok erősítésében. A családot pedig „semmilyen más közösségi létformával szembeállítani nem lehet és nem szabad. Mára különösen fontossá vált a házasság és a család intézményének és értékeinek tisztelete, megőrzése, a családok védelemre és megerősítésre szorulnak.” (A CEC konferenciájáról lásd tegnapi, július 3-ai számunkban az Erdő Péter bíboros, CCEE-elnök köszöntő szavai a CEC tizennegyedik nagygyűlésén Budapesten című beszámolónkat – a szerk.)
A Magyar Nemzet (Elfogadták… 3.o.) beszámolva arról, hogy az EP-ben tegnap elfogadták a hazánkat elítélő Tavares-jelentést, közli a KDNP közleményét, amely szerint a dokumentum elfogadása része az európai baloldal Magyarország ellen irányuló támadásainak, amelyeknek gazdasági, politikai, de elsősorban ideológiai okai vannak. „Az alapító atyák, vagyis Robert Schuman, Konrad Adenauer és társaik kereszténydemokrata elvek alapján felépülő Európában gondolkodtak. Az európai baloldal letért erről az útról és a saját üzleti és politikai érdekei mentén ítél, továbbá egy dekadens világszemlélet nevében deviáns magatartásformákat támogat.”
Ugyancsak a Magyar Nemzet (5.o.) Közösségek épülnek a szociális lakóparkban címmel közli, hogy hamarosan negyven család lelhet otthonra az ócsai lakóparkban. A beköltözőknek segít a Magyar Máltai Szeretetszolgálat két szociális munkása is, akik nap mint nap jelen vannak a parkban. A segítők az igényekhez igazodva támogatást nyújtanak a traumák feldolgozásához, vagy az átmeneti gyermekvigyázásban. A lakók kedvezményesen 16-22 ezer forintot fizetnek a szociális házak bérléséért, a további eladósodás megelőzése céljából pedig előre kifizetik a víz- és a villanyszolgáltatás díját.
Magyar Kurír