Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Papnak lenni nem mesterség címmel számol be arról, hogy Ferenc pápa tegnap a világ minden részéről érkezett pap- és apácajelölteknek bemutatott szentmiséjén elmondott homíliájában azt mondta: „Imádkozva, térdepelve kell végezni az evangelizációt, különben mesterséggé válik, márpedig papnak és apácának lenni nem mesterség.”

A Magyar Nemzet (8.o.) Korszakváltó pápai enciklika címmel megállapítja: precedens nélkülinek számít a Lumen fidei (A hit fénye) címmel pénteken megjelent enciklika, amelyet egyszerre két pápa írt, és amely az olasz sajtó szerint az igazi „stafétaváltásnak” számít XVI. Benedek és utódja, Ferenc pápa között. A Huffingtonpost.it című hírportál kommentárjában leszögezte: „Nem február 28-ai lemondásával, hanem ezzel az enciklikával zárult XVI. Benedek pápasága… A Lumen fidei XVI. Benedek spirituális öröksége és Ferenc pápa pásztori programja is egyben. Az enciklika ’vázát’ Ratzinger adta, a ’húsát’ Bergoglio.” A hírportál szerint Ferenc pápa az enciklika általa írt részét hétfőn Lampedusa szigetén fogja a gyakorlatban megvalósítani, amikor a Vatikánból elmegy a nyugati világ peremére, hogy a kivetett bevándorlókkal találkozzon. Az olasz Il Giornale című lap pedig nem tartja véletlennek, hogy Ferenc pápa a XVI. Benedekkel írt enciklika bemutatásának napján írta alá II. János Pál és XXIII. János szentté avatási dekrétumát. Az orgánum rámutat: ritkaságnak számít, hogy ugyanazon a napon egyszerre négy pápa is főszereplővé váljon. Ferenc pápa így akarta hangsúlyozni az elődjeivel való kontinuitás szándékát. Másrészt a két „szupersztár”, a hívőktől éltetett lengyel és olasz pápa szentté avatásával Ferenc pápa azt is üzente, hogy ő a kereszténységhez való közeledést tartja missziójának.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7.o.) Stier Levente Mérföldkövek címmel ugyancsak nem tartja véletlennek, hogy Ferenc pápa az idén szentté avatja II. János Pált és XXIII. Jánost, „az élő egyház szimbólumai ők ketten, a vatikáni változások végrehajtói és őrei, az egyszerű, pompa nélküli, Krisztushoz közel álló katolikus egyház példaképei. Tetteik nagyon fontos mérföldkövek a krisztusi úton, amelyen az egyház jól-rosszul, de halad.” Ma pedig Ferenc pápa „szinte minden külső cicomát visszautasított, csak a fehér reverenda különbözteti meg paptársaitól. A megtisztulás érdekében az egyháznak szüksége van a kiemelkedő vezetőkre, a határozott és előremutató gondolkodókra, s arra, hogy a hetes BMW maradjon meg a világi vezetőknek. A posztmodern, magából kifordult nyugati világnak szegény és tiszta egyházra van szüksége, amely szilárdan hirdeti az evangéliumot, az alapvető értékekből nem enged, utat mutat az erkölcsi válság idején, de nem tagadja meg a szeretetet a bűnöstől.”

A Népszava (9.o.) Tisztogatások a Vatikánban címmel emlékeztet rá: „Botrányok sora rázta meg az utóbbi napokban a Vatikán bankját, az IOR-t, amelynél átfogó tisztogatás kezdődött. Ferenc pápa próbál megszabadulni a korrupt hivatalnokoktól és a pénzmosásba keveredett páterektől.”

A Népszabadság (Nyílt levél… 3.o.) közli, hogy prágai értelmiségiek nyílt levélben szólították fel Ferenc pápát: utasítsa a cseh klérust, hogy ne éljen az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény adta lehetőséggel. „Ha a pápa valóban reformer és szociális érzékenységű, akkor megfontolja érveinket, és igazat ad nekünk” – jelentette ki Lenka Procházková írónő azon a nagygyűlésen, amelyet Husz János máglyahalálának 597. évfordulója alkalmából rendeztek a prágai Óváros téren. A nyílt levelet a helyszínen több százan írták alá. A lap emlékeztet rá: a törvény alapján 17 cseh történelmi egyház, illetve közösség összesen 134 milliárd korona (1400 milliárd forint) kárpótlásra jogosult, amelynek csaknem 90 százalékát a római katolikus egyház kaphatja meg.

Ugyancsak a Népszabadság (2.o.) Erdő: Védjük a vallási alkotásokat! című beszámolója szerint a valláshoz kötődő építmények, alkotások védelmének fontosságára híva fel a figyelmet a bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek Máriagyűdön a kegytemplom Szűzanya-szobra felállításának 300. évfordulója alkalmából tartott szentmisén. Erdő Péter leszögezte: az Európa-szerte látható kápolnák, feszületek, határkeresztek, szentek képei és szobrai nemcsak egy régi kor kultúrájának emlékei, hanem kézzelfogható bizonyságai és hordozói Európa lelkületének. „Akkor is, ha a vallásos építmény név sebezhető, akkor is, ha sokan közömbösen mennek el mellettük” – mondta a magyar katolikus egyházfő.

A Magyar Hírlap (Eredményeket sorolt… 2.o.) és a Magyar Nemzet („Sok csalódás ért minket” 2.o.) idézik Balog Zoltán emberierőforrás minisztert, aki szombaton az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) 14., budapesti nagygyűlésének negyedik napján elmondott köszöntőjében leszögezte: a nagygyűlés új erőt adhat ahhoz, hogy megvalósuljon az, amit az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa (CCEE) és a CEC közös dokumentumában leszögezett, miszerint „a keresztény örökség Európa megújulásának forrása.” A humáncsúcsminiszter szerint a rendszerváltás után több mint két évtizeddel az egyházak között mintha elhidegült volna a viszony, és nincs meg az a lelkesedés, ami 1989-ben volt. Szomorúnak nevezte, hogy Európában háttérbe szorult az az elképzelés, hogy a kontinens keresztény alapon újuljon meg. Balog Zoltán – református lelkipásztorként is köszöntve az egybegyűlteket – beszámolt arról, hogy Magyarországnak olyan alkotmánya van ma már, ami Isten nevével kezdődik, és benne van az élet védelme a fogantatás pillanatától, valamint olyan törvényt hoztak – utolsóként a volt kommunista országok közül –, amely előírja a diákok számára a kötelező etika- vagy hit- és erkölcstan oktatást. Arra is kitért, hogy új együttműködés alakult ki a magyarországi egyházak és a roma integrációt illetően. A miniszter nagyon nagy dolognak nevezte, hogy a tanácskozáson a katolikus egyház képviselői is részt vesznek megfigyelői státusban, rajtuk kívül pedig a protestáns és ortodox egyházak hivatalos tagként küldtek a nagygyűlésre delegátusokat. Balog Zoltán beszéde után közölte: terveik szerint 2017-re – a reformáció elindulásának ötszázadik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre – megszerveznek egy találkozót, amelyen különböző felekezetekhez tartozó európai politikusok elmondják, mit jelent nekik a keresztény hit a politikában.

Magyar Kurír

(bd)