Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) Ferenc pápa imája a menekültekért címmel hosszabban, a Népszabadság (2.o.) A menekültek szigetén járt Ferenc pápa, a Magyar Hírlap (6.o.) Észak-afrikai menekültekre emlékezett Ferenc pápa, a Népszava (8.o.) Lampedusán misézett Ferenc pápa címekkel rövidebben számolnak be arról, hogy tegnap Lampedusa szigetén járt első apostoli látogatásán Rómán kívül Ferenc pápa.

A Magyar Nemzet kiemeli: a hétfői út során a Szentatya szándékosan arra az Olaszországhoz tartozó mediterrán szigetre utazott, ahová rendszeresen érkeznek Afrikából menekültek az ottani gazdasági és politikai veszélyek miatt. Szentbeszédében Ferenc pápa az együttérzés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (8.o.) Autógyárak bánata címmel megállapítja: Ferenc pápa látványosan szakított elődei autóhasználati szokásaival, számára mindegy, mivel szállítják, s az is feltűnő, hogy nem tart a tömegektől, bátran az emberek közé megy. Ez a biztonsági szolgálatnak külön problémát okoz, de ennél is nagyobb lehet a bánata azon autógyáraknak, amelyek a mindenkori pápa számára készítették a különleges, golyóálló üveggel felszerelt, oxigénellátású autókat. A lap emlékeztet rá: II. János Pál pápa a Szent Péter téren 1979-ben történt merénylet óta használta a Mercedes-Benz különböző autóit, illetve külföldi útjain a fogadó ország adott ilyen biztonsági kocsikat a pápának. Ferenc pápa idején a páncélozott autókat nem használják.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Ugró Miklós Érdek és érték címmel emlékeztet rá, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Európai Egyházak Konferenciájának budapesti nagygyűlésén azt mondta: azok a remények, hogy földrészünk keresztény alapokon megújul, mára elhalványodtak. A cikkíró hozzáteszi: „nemcsak a megújulás reménye halványodott el, de egyre halványabb az esélye, hogy a keresztény alapokat egyáltalán megőrizhessük és tovább örökíthessük a következő nemzedékeknek. Az európai baloldal az Isten nevével kezdődő, a keresztény értékeket hangsúlyozó magyar alaptörvényt az európai alkotmánnyal szembeni provokációnak fogta fel és ezen szellemben ítélte el. Ehhez csatlakoztak különféle néppártiak is, mert valamiféle ’modern Európa’ víziója számukra is a hagyományos értékek visszaszorítását jeleníti meg.” Ugró rámutat egy alapvető felfogásbeli különbségre: „A baloldal (és némely jobboldali) szerint a politikai és gazdasági egység szellemi egységet is teremt. A jobboldal szerint a szellemi egység nélkül a politikai és a gazdasági egység is széthullik.”

A Hetekben (Luther… 18-19.o.) Slomo Riskin rabbi, a jeruzsálemi székhelyű Zsidó-Keresztény Megértés és Együttműködés Központjának alapítója nyilatkozik, aki elmondta: „Évtizedek óta együttműködünk keresztény vezetőkkel. Az a tapasztalatom, hogy a pünkösdi-karizmatikus pásztorok őszintén nyitottak a zsidósággal való párbeszédre. Egyre több katolikus lelkész és teológus is elfogadja, hogy a közös gyökereink összekötnek bennünket, függetlenül attól, hogy Jézust a zsidóság egyik legkiválóbb rabbijának tartjuk, vagy Messiásnak. A legnehezebb azonban kapcsolatot találnom az evangélikus vezetőkkel. Úgy gondolom, hogy ez azért van, mert Luther Márton megrögzött és nyílt antiszemita volt, akinek az öröksége a mai napig mérgezi a zsidóság és a kereszténység viszonyát.”

A Népszabadság (7.o.) Már csak Matolcsy támogatja az alapot címmel felidézi, hogy 2011-ben Rédly Elemér győri katolikus plébános egymillió forintos személyes felajánlással indította útjára az Összefogás az államadósság elleni programot, amelyet hamarosan a kormány is felkarolt. Az erre a célra létrehozott alapba eddig 273 millió forintot utaltak az emberek. Az idei befizetések között egyelőre nem látni politikusokat, egyedül Matolcsy György volt nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi MNB-elnök nevéről érkezett pénz, egymillió forint. Ő rendszeresen utal az államadósság elleni alapba.

A Magyar Hírlap (Iszlám tárlat… 13.o.) közli, hogy az Iparművészeti Múzeumban állandó tárlaton láthatók a világhírű iszlám művészeti gyűjtemény értékes darabjai.

Magyar Kurír

(bd)