Napi sajtószemle

A Hetekben (29.o.) Tömösi Ramóna Kereszt helyett ramadán címmel azt vizsgálja, milyen hatása van az iszlámnak az európai labdarúgásra. A cikkíró kiemeli: a spanyol Real Madrid címerében 1920 óta szerepelt a kereszt, akkor került XIII. Alfonz védőszárnyai alá az egyesület. Néhány éve a jelképet eltávolították a címerből, mivel a klub szélesíteni kívánta támogatói és rajongói táborát, akik közül sokan követik a muzulmán hitet Európában és a Közel-Keleten is. Az FC Barcelona pedig 150 millió euró értékben öt évre szóló szerződést írt alá a Katar-alapítvánnyal Dohában. Az alapítvány támogatója az iszlám szélsőséges Juszuf Al Karadavi, aki a terrorizmus, a nőkkel szembeni fizikai erőszak és a gyilkos antiszemitizmus ismert képviselője. A megállapodás értelmében logójukat az FC Barcelona hivatalos mezén is szerepeltethetik. A keresztet pedig egy szaúd-arábiaiak által indított pert követően távolították el a Barcelona logójából, mert az állítólag sérti az iszlám hívőket, a középkori keresztes hadjáratokra emlékeztetve őket. Az olasz Internazionalét egy török ügyvéd perelte be, mert a csapat meze szerintük templomos lovagokéra emlékeztetett, ami sértette a muzulmán érzelmeket. A cikkíró arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a keresztény játékosok hitvallása nem kevés feszültséget okozott az utóbbi években, egyre megszokottabb látvány, ha a muszlim játékosok térdre esve imádkoznak egy-egy gól után Allahhoz.

Ugyancsak a Hetek (22-25.o.) A melegek evangéliuma – A botlás köve címekkel foglalkozik azzal, hogy a keresztény felekezetek sokaságában ütik fel fejüket az LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok,  transzvesztiták) tagjai. „Az úgynevezett szuperkegyelem soha nem látott felekezetközi toleranciához viszonyul a szodómiához” – írja a lap. Az orgánum emlékeztet rá: Európában a közelmúltban az anglikán egyház új feje, Justin Welby, Canterbury érseke új típusú szexuális forradalomról beszélt. Szerinte a fejlődés és az egyháznövekedés érdekében a egyetlen járható út a kor követelményeihez való felzárkózás és a „forradalomhoz való csatlakozás, még ha nincs is annyira ínyünkre.” Bár a melegházasságot továbbra sem támogatja, a melegek jogainak tiszteletben tartását, bántalmazásuk megakadályozását sürgette. Az anglikán érsek felvette a kapcsolatot a melegházasság mellett kampányoló Stonewall nevű szervezettel, hogy az egyházi iskolákban több mint egymillió diáknak tartsanak homoszexualitással kapcsolatos oktatást. Welby reményei szerint, amennyiben gyökeres és ötletes megoldást sikerül találniuk a melegproblémára, az anglikán egyház visszanyerheti erejét és régóta elveszett növekedési potenciálját. A Hetek hozzáteszi: „Sok felekezet tehát meglehetősen sajátosan értelmezi a bibliai kegyelem fogalmát.” Egy tanulmány szerint ma egy átlagos gyülekezetben olyan üzenetek, mint a józanság, engedelmesség, alárendeltség vagy a kéjvágy, képmutatás és pokol ellen szóló prédikációk nem szalonképesek. A szuperkegyelem teológiájában ezek fölött kegyesen szemet kell hunyni, és „a szeretet vonzásával kell megragadni az emberek figyelmét és beépíteni őket az egyházba.” Arról nem nagyon esik szó, hogy egy régi életmódjával fel nem hagyó „hívő” miként tud konstruktívan részt venni a közösség életében. Az orgánum összeállításából az is kiderül, hogy Amerikában 2003-ban a többség (52 százalék) úgy vélte, hogy a házasság egy férfi és egy nő egységeként definiálható kapcsolat. 2013-ban már csak 48 százaléknyian vélekednek így. A hitüket gyakorló protestánsok 70 százaléka ugyan még mindig a hagyományos modell mellett tör lándzsát, de tíz évvel ezelőtt még 75 százalék volt ez az arány. A gyakorló katolikusok közül 2003-ban még 64 százaléknyian voltak a hagyományos házasság mellett, ma már csak 50 százaléknyian. Az ateisták és agnosztikusok között 26-ról 18- százalékra esett a hagyományos értékrend támogatottsága. Erkölcsileg az amerikaiak 37 százaléka fogadja el a homoszexualitást, tíz évvel ezelőtt ez a szám még 30 százalék volt.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Czakó Gábor Az Európai Unió hámlik címmel arra keresi a választ, mi áll az EU hazánk elleni támadásai mögött? A cikkíró szerint az európai ősi értékek „azért írhatók le nehezen, mert nincsenek.” Czakó felidézi, hogy 2010. október 12-én az akkori pápa, XV. Benedek azt mondta a közel-keleti püspöki szinódus megnyitóján: „Ma névtelen tőkések teszik rabszolgává az embereket, névtelen hatalmak, amelyek felhasználják őket, kínoznak és ölnek. Pusztító erőt képviselnek, amely fenyegeti a világot.” A cikk szerzője hozzáteszi: „Abszolút monarchiák irányítanak. Az Álszent Demokrácia színfala mögött hozott döntéseik mindenkor a pénz szaporodásának a vélt vagy valódi érdekeit szolgálják, és fütyülnek az emberek és a természet sorsára.” A 2010-es magyarországi parlamenti választások előtt pedig „a nemzetközi nagytőke pártjai hiába hazudoztak, csaltak, majd verették, lövették a népet, csúfosan megbuktak, s a nemzeti összefogás – a Fidesz-KDNP-pártszövetség kétharmados többséget szerzett. Ez a fő bűnük… Nem véletlenül támadnak bennünket, s támogatnak, pénzelnek nyíltan még olyan mókás pártokat is, amelyek korszakváltást ígérnek. Előre a kőkorszakba – reményük szerint az acsargó vademberek közé.” Czakó emlékeztet rá, hogy Jézus azt mondta: „Minden önmagában megahasonlott ország elpusztul és ház házra omlik” (Lk 11,17). Hozzáteszi: „Ellenfeleink jobban ismerik az Evangéliumot sok ’kereszténynél’. Az őskori művészet a tanú rá, hogy az emberiség már a kőkorszakban is tudta, csak Gazdaságkor Magánállamai igyekszenek elfelejteni, hogy az értékeket azért kell védeni, mert azok védenek bennünket. Ha az igazságtól elpártolunk, akkor többé nem lesz igazunk. Nem leszünk se nép, se ember.”

A Hetekben (A szellem ereje… 30-31.o.) Kalmár Sándor pszichiáter nyilatkozik, aki 1400 fiatal között végzett kutatást, amelynek keretében a megkérdezettek mindennapi szellemi tapasztalataira volt kíváncsi. A kutatásból kiderült: az egyházi iskolák diákjainak csaknem fele, ha van is neki, nem tud erőt meríteni saját hitéből; az állami iskolákban pedig még gyengébb a spiritualitásra való fogékonyság; és van olyan elit gimnázium, ahol a tanulók 30 százaléka reménytelennek vallja magát. A szakember megállapítja: Magyarországon elégedetlenül működik a spirituális nevelés, aminek egyenes következményei a depresszió, a függőségek és a rossz egészségügyi mutatók. A 15-34 év közötti korosztályban például vezető halálok az öngyilkosság. A legjobb értékek a könyörület és az irgalom dimenziójában jöttek ki: az egyházi iskolákban és egy elit gimnáziumban ennek az aránya 70 százalék körüli. Ezekre a fiatalokra inkább az jellemző, hogy törődnek másokkal, illetve elfogadnak másokat akkor is, ha olyan dolgokat tesznek, ami szerintük helytelen. Ez az arány az USA-ban átlagosan 28 százalék. Kalmár Sándor arra is figyelmeztet: „A tudomány meghaladta azt a megközelítést, hogy az ember testből és lélekből áll, a modern egészségképhez már a spirituális jóllét is hozzátartozik. Ha erre a területre ráömlik egy tintapacni, az az egész személyiségre kihat, befolyásolja a mentális és fizikai immunrendszerünket.”

Magyar Kurír

(bd)