Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (10.o.) Bohács Zoltán Feszült kézfogás címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy az elmúlt vasárnap XVI. Benedek pápa a római zsinagógába látogatott. A cikkíró emlékeztet rá: „Az esemény helyszíne ugyanaz az épület volt, ahol 1986-ban II. János Pál történelminek nevezett látogatása is zajlott. Katolikus egyházfő akkor lépett be először zsidó imaházba. Ám míg akkor mindenki a történelmi megbékélés első reményt keltő aktusát ünnepelte, a vasárnapi látogatás már sokkal inkább a feszültségek oldásáról szólt.” A cikkíró szerint „… nagyon ráfért a katolikus–zsidó kapcsolatokra az enyhülés. Bár a levegő tisztább lett, ellentétek azért még bőven maradtak. A látogatást követő sajtótájékoztatón például Szilvan Salom izraeli miniszterelnök-helyettes elmondta, a pápával történt találkozója során kérte a katolikus egyházfőt, támogassa XII. Piusz pápaságával kapcsolatosan a vatikáni archívumok feltárását.” Bohács Zoltán szerint a látogatás jelentőségét a legjobban Arthur Schneier, a pápa által 2008-ban meglátogatott New York-i Park East Zsinagóga rabbija ragadta meg, amikor azt mondta: „A pápa jelenléte egy zsinagógában egyértelmű szimbolikus üzenet minden katolikus pap számára Argentínától, Bolívián át Lengyelországig arról, hogy a zsidókkal való párbeszéd nagyon is aktuális.”

A Népszabadság (Szlovák… 7.o.) és a Magyar Hírlap (Templomokat… 10.o.) beszámolnak arról, hogy terrorizmussal gyanúsított meg a szlovák rendőrség egy állampolgárt. A büntetett előéletű, 33 éves kelet-szlovákiai férfi szabadon hozzáférhető vegyszerekből robbanóanyagokat és robbanószerkezeteket gyártott, amelyeket istentiszteletek alatt a templomokban akart felrobbantani. A férfi közölte: meggyőződése, hogy a vallás társadalomellenes erő, ami ellen küzdeni kell.

Hazai hírek

A Népszabadság (4.o.) A jóakarat koalíciója címmel adja hírül, hogy különböző világnézetű és vallású emberekből szeretné létrehozni a romák iránti jóakarat koalícióját a Szent Egyed közösség, amely ma konferenciát rendez az MTA budavári dísztermében, hogy a cigányokat fenyegető verbális és fizikai erőszakkal szemben hangot adjon együttérzésének. A rendezvényen beszédet mond többek között a bécsi Ceija Stojka roma asszony, aki a bergen-belseni koncentrációs táborban elszenvedettekre emlékezik; a református Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke; Katz Katalin, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára; Ladányi János szociológus; Székely János, a magyar katolikus egyház cigánypasztorációjáért felelős püspök referense. A lapnak Mohácsi Viktória roma jogvédő és Szőke Péter katolikus jogász nyilatkozott. Mohácsi elmondta: „A sorozatgyilkosságok idején több szolidaritási kezdeményezés indult a romák mellett, de ezek mára mintha kifáradtak, feledésbe merültek volna. A feltételezett elkövetők elfogása óta egyre nagyobb a csend, a rendőrség és a nemzetbiztonság felelősségéről is kevés szó esik. A társadalom napirendre tért a történtek felett. Pedig a cigányság brutálisan rossz helyzete nem javult, a rasszizmus és a mindennapos kiszolgáltatottság a gyilkosságok megszűnése után sem csökkent. Ezért is örülök ennek a konferenciának: végre egy lépés abba az irányba, hogy próbáljuk meg ébren tartani a társadalom lelkiismeretét. És külön jó, hogy a szervezők katolikusok. Bár templomba ritkán járok, én is hívő vagyok. Most is gyakran imádkozom otthon, de azokban a hónapokban, amikor a gyilkosságok történtek, egyetlen napot sem hagytam ki! Mégis, úgy látom, hogy a konferencia szervezőinek erősebb a hite, mint az enyém. Hála Istennek, eltökélten hisznek abban, hogy sikerül pozitív jövőképet nyújtani a cigányságnak. Engem néha elfog a kétség…” Szőke Péter XXIII. János pápát idézte: keressük azt, ami összeköt, félretéve, ami elválaszt. A katolikus jogász kifejtette: „A történelem bizonyítja, hogy Magyarország azokban az időkben volt sikeres, amikor a befogadás, ha úgy tetszik, az integráció pártján állt. Egészen biztos, hogy a magyar társadalomban van szellemi és lelki tartalék, amelynek a mozgósításával meg lehet akadályozni, hogy végérvényesen elszabaduljanak az indulatok. Ha szeretettel és barátsággal közeledünk másokhoz, akkor az anyagi javakban szűkölködő szegényeknek is segítünk megőrizni a legfontosabbat, a méltóságukat. Ezért hangsúlyozom annyira a reményt. A katolikusok számára a remény nem széplelkűség, hanem végrehajtható, racionális cselekedetekben is megnyilvánuló életprogram.”

A Magyar Nemzet (14.o.) Ikonok és imádság címmel közli, hogy a Szilveni Galéria egyedülálló ikongyűjteményéből nyílik ma kiállítás Pécsett a Cella Septichora Látogatóközpontban. A Keresztény művészet című gyűjtemény „a látható és a láthatatlan viszonyának megragadására vállalkozó ikonok mellett metszeteket, magas-és mélynyomással sokszorosított rajzokat, egyházi tárgyakat, kőplasztikákat, fafaragásokat tartalmaz. A szilveni püspökség együttműködésével létrejött tárlat viszonylag nagy időszakot átfogó alkotások egyedi darabjait mutatja be, így templomokban évszázadokon át megőrzött, majd az eredeti vallási háttérből kiemelt alkotások alapján kiválóan tanulmányozhatók az elmúlt néhány évszázad művészeti folyamatai. Az ikonok segítségével testközelbe kerül az ember elfeledett elemi igénye az üdvösség útjának megismerésére” – írja a polgári napilap. A tárlat február 28-áig látogatható.

Magyar Kurír