Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Harmincezer rendőr ügyel a pápára címmel közli, hogy harmincezer rendőr ügyel majd Ferenc pápa biztonságára Rio de Janieróban, ahol július 22-től 28-ig részt vesz a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón. A hatalmas város biztonsági szolgálatát vezető Roberto Díaz Chaves elmondta, hogy a városban még sosem volt ilyen mértékű rendőri készültség.

A Népszabadság (1.,14.o.) Rockfesztivál vastapsa az eltávolított érseknek – Kivel zuhanyozott az érsek? címekkel számol be arról, hogy néhány nappal ezelőtt a trencséni rockfesztivál közönsége megtapsolta Robert Bezákot, Nagyszombat tavaly nyáron leváltott érsekét, aki a mai napig nem tudja, hogy miért menesztették. Bezák a fesztivál meglepetésembere volt, és a színpadon azt mondta: „Búcsúzni jöttem, mert alighanem el kell hagynom Szlovákiát, de addig nem távozom, amíg nem közlik velem és a hívőkkel, hogy miért mozdítottak el. Alázattal szolgálom az Istent és az egyházat, de megalázni nem hagyom magam.” A bejelentést döbbent csönd fogadta. A lap emlékeztet rá, hogy Ferenc pápa trónra lépése után Bezák személyes audienciát kért a pápától. Mario Giordano pápai nuncius csak annyit közölt vele, hogy a levelet továbbította, de azt nem árulta el, hogy hová és kinek. Válasz máig nem érkezett, miként arra a petícióra sem, amelyben tizenötezer szlovák hívő kérte Robert Bezák ügyének felülvizsgálatát. Dominík Duka bíboros, Csehország prímása néhány napja annyit árult el, hogy nem morális kihágás miatt váltották le Bezák érseket. Ő így reagált: „Akkor nyilvánvalóan intrikák áldozata lettem, már csak ezért sem távozom hazámból addig, amíg nem derül ki a pápai döntés indoka, és nem teszem tisztába hivatalosan is a becsületemet.” Duka bíboros azt is közölte, hogy Robert Bezák nem illik bele Szlovákia egyházi környezetébe, vagyis távoznia kell. A Népszabadság megjegyzi: Ferenc pápa dönt arról, hogy egyszerű szerzetesként valamelyik külföldi rendházba kerül, vagy emeritus püspökként esetleg vatikáni diplomáciai szolgálatba léphet.

A Magyar Hírlap (5.o.) Új kápolna hirdeti toleranciánkat címmel számol be arról, hogy az emberi méltóság tiszteletére állítottak tegnap kápolnát és székely kaput a somogyvári Széchenyi-kastély parkjának területén annak a nemzetközi gyermektábornak a zárásaként, amelyet az Emberi Méltóság Tanácsa és a Széchenyi Tudományos Társaság szervezett európai uniós támogatással. A kápolnát és a tábor szervezőit, résztvevőit, valamint oktatóit Kiss Antal görögkatolikus lelkész és Kozma Imre római katolikus pap, irgalmas rendi szerzetes áldotta meg.

A Magyar Nemzetben (6.o.) S. Király Béla Van-e megújító erejük a keresztény értékeknek? címmel felhívja a figyelmet, hogy a „szent” laicitás – amelyet számon kér rajtunk az EU balliberális oldala – a keresztény vallásnak köszönhető, a kereszténység különítette el először az egyénben az állampolgárt és a vallásos lényt. A cikkíró Jézus szavait idézi az evangéliumokból: „Az én országom nem e világból való” (Jn 18,36), illetve: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!” (Mt 22,21). S. Király leszögezi: „Az állam és a vallás szétválasztásának keresztényi elve tette lehetővé az egyén szabadságát, annak pozitív fejleményével együtt, mint a szellem szabadsága, a tolerancia. A keresztény tanítás tett különbséget az időleges és az örök hatalom között, ezért logikai értelemben minden európai keresztény, beleértve az ateistákat és az egyház ellen fenekedő személyeket is, a ’külső keresztényeket’… Az állam-vallás duális felfogása kizárólag keresztény sajátosság. Például a zsidó és az iszlám vallás monista: e vallások nem elkülönült formái a társadalmi tevékenységnek. Ezért… a különböző vallások különbözően hatnak a magát szekularizáltnak nyilvánító Európára. A szekularizáció sürgetése és mentalitásbeli divattá emelése az ideológiai fősodor részéről ráadásul folyamatos politikai nyomást is jelent. A templomok, a haranglábak, a temetők fejfái és sírkeresztjei, a szent szüzek szobrai, a kálváriák stációi nem fenyegetik a laikussá kimosott fiatalokat, felnőtteket. Mi több: a kereszt lehetne a laicitás jelvénye is, a Nyugat-Európában egyre növekvő számú iszlám hitűek teremtette vizuális térben. Mivel az iszlámban nem vált külön a vallás és a politikum, híveinek teljes életvilága fölött gyakorolhat ellenőrzést. Növekvő demográfiai súlya miatt és azért is, mert az uniós elit hangadói mellőzik a keresztény értékeket, Európa láthatóan távolodik civilizációs alapjaitól. Ez ellen a kelet-közép-európai kormányok tehetnének többet.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy az 1968 nihilizmusán, anarchiáján szocializálódott generációból ma sokan ülnek az EU intézményeiben, nem tőlük kell tehát várni, hogy a keresztény értékek és jelképek domináljanak Európa kulturális életében, viselkedési normáiban, hanem az energikusabb egyházi vezetőktől és azoktól a keresztényi értékeket valló pártoktól, amelyeknek az állampolgárok bizalmat szavaznak.

Magyar Kurír