Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (9.o.) Sitkei Levente Latin-Amerika várja a katolikus fiatalokat címmel közöl előzetest arról, hogy tizennegyedik alkalommal gyűlik össze jövő hétfőn a világ katolikus fiatalsága egy városban, meghatározott céllal, hogy hitet tegyen Krisztus mellett. „Az ötlet kitől mástól is származhatott volna, mint II. János Pál pápától, aki 1984-ben döntött úgy, hogy egybehívja a fiatalokat közösen ünnepelni, imádkozni, elmélkedni.” A cikkíró kiemeli, hogy Ferenc pápa is ellátogat Brazíliába, hogy együtt legyen Rióban a fiatal hívekkel. Sitkei érdekességként említi, hogy az első nemzetközi ifjúsági találkozót Argentínában, a jelenlegi pápa szülőhazájában tartották, 1987-ben. A cikkíró arra is kitér, hogy az Ifjúsági Világtalálkozó olyan mamutesemény, amely üzleti lehetőséget jelent Brazília egyes cégeinek.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (10.o.) Az érsek rejtélyes halála címmel számol be arról, hogy a napokban temették el a titokzatos körülmények között elhunyt Kirillt, Várna érsekét, aki 2012 novembere és 2013 februárja között a bolgár egyházat is vezette. Várna megye egész területére gyásznapot rendeltek el. A szertartáson részt vett Roszen Plevneliev kormányfő, Neofit pátriárka, valamint jeles állami és egyházi vezetők. Az érsek egykori segédlelkésze, személyes sofőrje, Ivaljo Atanaszov szerint Krillt megvárták, megfojtották, és a tengerbe dobták. A lap szerint az érsek ellentmondásos személyiség volt. Rajongói kedvelték kedvességét, szellemességét, humorát. Bírálói azonban nem bocsátották meg neki titkosszolgálati múltját. Metropolita kinevezését nagybátyjának köszönhette, aki tábornok volt az akkori kommunista állambiztonsági szolgálatoknál, és éppen az egyházi ügyekért volt felelős. Bírálták Kirillt drága luxusautói miatt is. Az orgánum értesülései szerint Várnában régóta beszélték, hogy Kirill érseknek komoly összetűzései voltak az orosz maffiával, amely a Balcsik közeli egyházi földekre szerette volna rátenni a kezét, ezért vélik sokan, hogy az orosz csoportnak köze lehetett a halálához.

A Népszava (Ombudsman előtt… 2.o.) beszámol arról, hogy az ombudsmanhoz fordul az egyházi törvény ügyében az MSZP. Mesterházy Attila pártelnök, Lendvai Ildikó és Nyakó István képviselők azt kérik Szabó Mátétól, forduljon ismét az Alkotmánybírósághoz, mert a korábbi AB-döntések ellenére továbbra is a Fidesz és a KDNP dönti el, melyik vallási szervezet működhet egyházként.

A Heti Válaszban („Szeressétek egymást!” 20–22.o.) a 70 éves Szakcsi Lakatos Béla, világhírű dzsesszzongorista-zeneszerző nyilatkozik, aki elmondta: keresztény ember, nem haragszik senkire, így Ókovács Szilveszterre, a Magyar Állami Operaház főigazgatójára sem, aki nem volt vevő az ő operájára. A tudás fája című zenemű arról szól, hogy „az emberiség mindig a rosszat választotta, és ideje lenne a jót választania. Mindannyian tudjuk, hogy a világ elérkezett egy ponthoz, ahol muszáj váltani. A kérdés az, milyen módszerrel változtatnunk. Visszamentem Ádámhoz és Évához, amikor is megtörténik az első rossz választás, ennek következtében pedig az Édenkertből való kiűzetés. Bemutatom a vízözön előtti állapotokat – istentagadás, szodomizmus –, majd következik Nimród története, a negyedik kép pedig már 2060-ban játszódik, amikor egy globális világkormány megpróbálja megmenteni az emberiséget. A végén kitolnak egy zongorát, és egy ismert popénekes elénekel egy dalt arról, hogy jó lenne már másképp gondolkodni ezen a szép földön… Három fő probléma van: az éghajlatváltozás, a népességrobbanás és az, hogy fogytán az energia. Ezekből fakadnak további problémák, de ezzel a felfogással, ahogy most gondolkodik az emberiség, nem fogja tudni ezt megoldani. Pedig mi lesz, ha a Himalájában elolvad a hó, s kétszázmillió ember átjön Európába, és enni meg inni akar? A Biblia is korszakváltásról beszél, nem világvégéről. Én ebben hiszek.”

Ugyancsak a Heti Válaszban (61.o.) Baritz Sarolta Laura Etikus bankolás? címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy a Kúria július 4-én meghozott döntése a devizahitelperben egybevág Szász Károly PSZÁF-elnök figyelmeztetésével: a döntés meghozatalakor a társadalmi következményeket is figyelembe kell venni. A domonkos rendi szerzetesnő fölteszi a kérdést: „Tud-e egy bank konkrét használati értékben és szükségletkielégítésben gondolkozni?” A szerző emlékeztet rá, hogy a ferences rend Monti de Pieta XV. századi jelzálogkölcsönző bankjai tudtak, az ő végső céljuk nem a még több pénz felhalmozása volt általában, hanem a szeglényeknek akartak kamatra kölcsönt folyósítani. „Tehát végső céljuk a szegényeken való segítés volt. Közben a mérsékelt kamatbevételből is fenn tudták tartani magukat.” Laura nővér hangsúlyozza, hogy a középkori uzsorás pénzváltók tevékenységét és magas kamatait elítélte az egyház, de ezek alternatívájaként később a banki ügyletek elterjedésével a Mater et Magistra pápai enciklika 1961-ben kimondja: a mérsékelt kamat elfogadható a gazdasági, pénzügyi tevékenységben. A szerző idéz XVI. Benedek Caritas in veritate című pápai enciklikájából: „A profit hasznos dolog, ha mint eszköz arra a célra irányul, amely értelmet ad annak, ahogyan megtermelik és ahogyan felhasználják. Ha azonban a profit kizárólagos céllá válik, ha helytelen módon állítják elő, és ha figyelmen kívül hagyják a közjót mint végső célt, azzal a veszéllyel jár, hogy lerombolja a gazdaságot és szegénységet okoz.” A domonkos rendi szerzetesnő arra is kitér, hogy a Banca Etica palermói etikus bank végső célja a közjó előmozdítása Olaszországban, s olyan ügyek finanszírozása, amelyek a szolidaritás, emberi méltóság, szociális gazdaság és környezetvédelem talaján állnak. „Missziójukkal nem a pénzügyi tevékenység alapszabályait akarják megtagadni, hanem azokat az alapelveket megreformálni, amelyeken a jelenlegi bankvilág nyugszik. Magyarországon is vannak etikus bankok, s ebbe a másik paradigmába lépés elsősorban az ember gondolkodásmódjának, a bank küldetésének s filozófiájának megváltozásán múlik.”

Magyar Kurír