Napi sajtószemle

Ferenc pápa riói apostoli látogatásáról

A Népszabadság (7.o.) Csodát hozott a pápai vizit címmel hosszabban, a Magyar Hírlap (6.o.) „Kopernikuszi forradalomra” szólított fel a pápa és a Népszava (8.o.) Forradalomra buzdította a riói fiatalokat Ferenc pápa címekkel rövidebben számolnak be arról, hogy a pénz és a hatalom illúziójától óvta a fiatalokat Ferenc pápa abban a beszédben, amelyet csütörtök este mondott el több százezer ember előtt a Rio de Janeiró-i Copacabana strandon, a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón.

A Népszabadság azt is kiemeli, hogy a pápa meglátogatta Rio de Janeiro Varginha nevű nyomornegyedét, és egy fából épített kápolnában bemutatott szentmiséjében sürgette a társadalmi egyenlőtlenség elleni harcot. A lap rámutat: a riói szegénynegyedeket csupán egy széles út választja el a híres Copacabana strandtól. A város lakosságának 22 százaléka, 1,2 millió ember – Brazíliában összesen 11 millió ember – él düledező viskókban vagy olyan területen, ahová a városi rendőrség nem nagyon mer behatolni. A Népszabadság idézi Marcio Queirozt, a helyi templom lelkészét, aki elmondta: „Soha nem tudom, hogy mise után élve jövök-e ki a templomból. Manguidos utcái (amelynek része a Varginha) olyanok, mint egy nagy piac, de banán vagy mangó helyett fegyverek és mindenféle kábítószerek hevernek az asztalokon.” Az orgánum megemlíti, hogy amikor kiderült, hogy a pápa szeretné felkeresni a varginhai telepet, serény munka kezdődött, az illetékes szervek leaszfaltozták a telep főutcáját, hirtelen lett közvilágítás, és még a szemetet is rendszeresen elszállították. Igaz, ha esni kezd az eső, a koszos víz csatornázás híján elönti az utcákat, és gyilkos fertőzésekkel fenyeget. A lap idézi Ferenc pápát: „… a rendőri pacifikálás nem lesz hosszú életű, nem hoz harmóniát, amíg a tömegek továbbra is a társadalom peremére szorulnak.” Megemlíti a Népszabadság azt is, hogy a Szentatya benézett az egyik, tiszteletére „kisuvickolt” házba, beszélgetett a helybeliekkel, akik saját készítésű ajándékokkal halmozták el. A lap emlékeztet rá: Jorge Bergoglio részéről nem volt szokatlan a gesztus, Buenos Aires-i érsekként is rendszeresen felkereste az argentin főváros szegénynegyedeit.

A Magyar Nemzetben (6.o.) S. Király Béla Az új pápa százhúsz napja címmel a nyár legfontosabb keresztény eseményének minősíti a Rio de Janeiró-i Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót, s azt, hogy azon részt vesz Ferenc pápa is. A cikkíró kiemeli: a dél-amerikai kontinens adja a világ katolikusainak csaknem a felét, ráadásul Ferenc pápa egy fiatal egyházat látogatott meg, hiszen Brazília összlakosságának negyven százaléka 18 éven aluli. S. Király számára e kivételes esemény jó alkalom arra, hogy áttekintse az új egyházfő eddigi 120 napos tevékenységét. Tényként állapítja meg, hogy az argentin pápa népszerűsége tartós maradt, így például a szerdánként tartott általános kihallgatásokon megnégyszereződött a résztvevők száma. A szerző rámutat, hogy Jorge Mario Bergogliót Argentínában „konzervatív felfogásúnak tartották, pápává választása utáni erkölcsi és elvi tanításai is klasszikusnak mondhatók – például még a Székelyföldön oly gyakran emlegetett ördögöt is szóba hozza –, amellyel a tradicionális híveit megnyugtatja. Nem akar viszont belesimulni a kúria, azaz a Vatikán központi adminisztrációjának mindennapjaiba. Noha a hierarchia feje, mégis az apparátussal párhuzamos életet él. Életvitele ugyan ellentétes minden eddigi szokással, de elmondható, hogy a bíborosok éppen azért választották meg, hogy új lendületet adjon e rendkívül fontos intézménynek.”

Egyéb téma

A Magyar Nemzetben (Assisi Szent Ferenc, az ember 14.o) Lou Castel nyilatkozik, aki 1966-ban eljátszotta Assisi Szent Ferenc szerepét az Isten Szegénykéjéről Liliana Cavani által rendezett olasz tévéfilmben, melynek Olaszországban húszmillió nézője volt. A filmszakma szerint mindmáig ez a legjobb Assisi Szent Ferenc-alakítás. A filmet levetítették az idei Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon, s a nézők kitörő örömmel fogadták. Lou Castel elmondta: „A hatvanas években nagy figyelem övezte a hétköznapokat, a mindennapi életet, és a mi Assisi Szent Ferenc-adaptációnk korhű feldolgozása ellenére is reflektált a mindennapokra. Az alkotásban megfogalmazódnak az 1968 előtti társadalmi feszültségek, például az osztálykülönbségekből, társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó ellentétek. Ezek az áthallások nyomatékosan is megjelennek a filmben, és még erőteljesebbé tették Cavani munkáját, amely másrészről a realizmusával emelkedett ki a korban. A magam részéről próbáltam olyan realista képet formálni Szent Ferencről, amennyire csak lehetséges volt.,.. Én Ferencet, az embert szerettem volna eljátszani, nem pedig Ferencet, a szentet. Cavani a forgatás előtt megnézte Roberto Rossellini 1950-es, Ferenc, Isten lantosa című alkotását, amely sokkal tradicionálisabb életút-feldolgozás, és az élettörténet mellett figyelembe vette a Ferenc körül kialakuló mitológiát is. És még egy fontos dolog. Én 23 éves voltam, amikor a szerepet eljátszottam, így a film második felében egy nálam sokkal idősebb karaktert kellett megformálnom. És mégis, ez a rész szerintem jobban sikerült, több érzelmet tudtam belevinni a szerepbe, amitől az alakításom még erőteljesebbé vált.” Lou Castelli elmondta azt is, hogy a közönséget természetesen nagyban befolyásolta a téma vallásossága, hiszen az olasz katolikus nép, és Olaszországban a mai napig nagy tisztelet övezi Ferencet mint szentet. „Nem véletlen, hogy a film minden húsvétkor szerepel a tévék műsorán, és aktualitásából, érvényességéből az évtizedek során mit sem veszített.”

Magyar Kurír