Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Házasodhatnak a meleg párok címmel számol be arról, hogy Uruguayban is házasságot köthetnek az azonos nemű párok, miután tegnap életbe lépett az ezt engedélyező törvény. A lap emlékeztet rá: a jogszabályt még áprilisban, a katolikus egyház heves tiltakozása ellenére kétharmadosnál is nagyobb többséggel hagyta jóvá a parlament, májusban pedig José Mujica államfő is aláírta. Latin-Amerikában először Argentínában engedélyezték a melegek házasságkötését, 2010-ben, Uruguay második a sorban.

A Népszavában (10.o.) Dési János Elázott egyházak címmel reagál arra, hogy Ózdon „elzárták a közcsapokat, természetesen… leginkább a romákat érinti, hiszen az ő házaikba nincs bevezetve a víz.” Az egyik indok szerint a környékbeli kiskerttulajdonosok a közcsapokból lopják a vizet. A cikkíró kitér arra is, hogy a város ötmilliárd forintból gazdálkodik, „Ámde Ózd hatmillió forintot ad egyházaknak.” Dési feltételezi, hogy „miután most kiderült az egyházak helyi vezetői számára, hogy egy istentelen, keresztényellenes önkormányzat működik Ózdon, amelynek tagjai nem átallanak így bánni felebarátaikkal, azon nyomban ezt a hatmilliót, meg azt, amit összeperselyeztek, összeszedik, elviszik a vízművekhez. Rendezik a számlát és ma este már minden cigány gyerek folyó vízben mosdhat ebben a kánikulában.” 

A Magyar Fórumban (A kormány elismeri… 5.o.) Hölvényi György egyházi ügyekért felelős államtitkár nyilatkozik, aki elmondta: a közelmúltban módosított, új egyházügyi törvény a lelkiismereti és vallásszabadságot továbbra is teljes körűen biztosítja. Az államtitkár nagyon fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi kormány elismeri az egyházak értékhordozó és közösségteremtő szerepét. „Nem önmagában a szociális, az oktatási, az egészségügyi területen végzett munka az egyházak lényegi szerepe. Hanem az, hogy az egyházak spirituális közösségalkotó szerepe nem jogi keresetként, hanem a társadalom összetartó erejeként jelenik meg a közösség alkotóelemei számára. Enélkül a közösségi funkció nélkül nem lenne elhivatottság sem a szociális, sem az oktatási munkára. Mindezt az egyházak is felismerték, és így is munkálkodnak. Nem véletlen, hogy ma Magyarországon csaknem kétszázezer fiatal jár valamilyen egyház által fenntartott köznevelési intézménybe. Ma, amikor igencsak atomizálódik a társadalom, az egyházaknak ez a közösségalkotó szerepe igencsak lényeges. Az egyházak aktivitása pedig a szellemiségből ered. Erre egy példa: sokan ismerik a Boldog Kalkuttai Teréz anya által alapított rend, a Szeretet Misszionáriusai által fenntartott józsefvárosi, Tömő utcai intézményt, ahol naponta meleg ételt adnak a rászorulóknak. Teréz anya nővérei többször hangsúlyozzák, ők nem szociális munkások, hanem olyan jézusi közösség tagjai, akik úgy élik meg mindennapjaikat az evangélium tanítása szerint, hogy a szegényeket karolják fel. Arra törekszünk, hogy valódi partneri viszony jöjjön létre az egyházak és az állam között. Az állam nem határozhatja meg, milyen tevékenységeket végezzenek az egyházak. Azt szeretnénk, hogy az egyházak partnerként viszonyuljanak a kormányhoz és fordítva, vagyis egy olyan kölcsönös, kiegyensúlyozott kapcsolat működjön állam és egyház között, amellyel hatékonyabban szolgálhatjuk a társadalom javát, mint nélküle.”

Magyar Kurír