Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Ferenc pápa szigorítja a pénzügyi ellenőrzést címmel számol be arról, hogy a Szentatya csütörtöki apostoli levelével tovább szigorította az IOR vatikáni bank és a többi szentszéki pénzügyi intézmény fölötti ellenőrzést (Lásd tegnapi, augusztus 8-ai számunkban a Motu proprio: A pápa kiterjeszti a pénzügyi ellenőrzést a Vatikánban című hírünket – a szerk.).

A Hetek (4-5.o.) Anyagi botrány miatt távoztak a szlovén érsekek címmel foglalkozik azzal, hogy a szlovén katolikus egyház két méltósága – Anton Stres ljubljanai és Marjan Turnsek maribori érsek – „volt kénytelen benyújtani lemondását, amiért rendkívül veszteséges és botrányos befektetéseket hajtottak végre. A pápa készségesen elfogadta az egyházvezetők távozását.” A lap kiemeli, hogy a két főpásztor befektetései között pornócsatornák is szerepeltek.

Ugyancsak a Hetek (19-24.o.) Szivárványdiploma címmel idéz a The New York Times egyik számából: „Tűsarkú cipőben, Madonnának öltözött fiúk táncolnak a leghíresebb amerikai katolikus egyetemen, a Georgetown házi toleranciafesztiválján.” „Az új katolicizmus” nevében egyre több hagyományos vallási felsőoktatási intézmény is követi az elitegyetemek által elindított trendet. A Harvard 2009-ben nyitotta meg a melegkutatási tanszéket, és az Egyesült Államokban több mint 3200 egyetemi homoszexuális diákszervezet működik már, beleértve a külföldi diákok által is szívesen látogatott neves intézményeket. A Hetek cikkéből kiderül az is, hogy az ultraliberális fordulatot nem mindenki nézi jó szemmel a legnagyobb presztízsű amerikai jezsuita egyetemen. Több mint kétezer diák fordult petícióvak az intézményt felügyelő amerikai érsekhez. Azt kérték Donald W. Wuerl kardinálistól, hogy rendszabályozza meg az egyetemet, vagy ha ennek sem lenne eredménye, akkor fossza meg a katolikus cím használatától az intézményt. Az érsek nem válaszolt a New York Times megkeresésére, de a Georgetown egyetem szóvivője szerint vasárnaponként a zsúfolt kápolnában tartott szentmise és a diákok számára kötelező teológiai képzés elegendő bizonyíték arra, hogy a katolikus és jezsuita identitás nem szenvedett csorbát az egyetemen, sőt, ez „erősebb, mint valaha.” Az egyetemi diákszövetség elnöke, Todd A. Olson szerint a melegek iránti támogatás éppen egybevág a jezsuita örökséggel, amely szerint a Georgetown oktatóinak kötelességük minden diákjuk „teljes jólétéről” gondoskodni, márpedig „mindenkinek eltérő szükségei vannak, ezért nem léteznek egyenválaszok és megoldások.” Egy felmérés szerint a 18–34 év közötti amerikai katolikus fiatalok 62 százaléka – a hivatalos egyházi állásponttal szemben – támogatja a melegházasságot. Ugyanakkor a 35–54 év közöttieknek csak 48 százaléka, az 55 év fölöttieknek pedig mindössze 39 százaléka gondolkodik így. A Hetek idézi Andrew Schilling professzort is, aki a The New York Times-nak elmondta: miután cikket írt az egyetem lapjába a hagyományos házasság védelmében, úgy érzi, megfagyott körülötte a levegő. Az oktató támogatja a Katolikus Egyház toleráns álláspontját a homoszexuális emberek felé – amint azt Ferenc pápa is hangsúlyozta hazafelé a repülőgépen tartott sajtóértekezletén –, de úgy véli, hogy a házasság intézményét védelmezni kellene attól, hogy jogi eszközzé váljon a melegjogokért vívott harcban. „Úgy érzem, hogy szavaimat teljes hallgatás fogadta az egyetemen” – mondta a professzor.

A Magyar Narancsban (Egyház és világ közelítése 8–10.o.) Jakab Attila vallástörténész nyilatkozik, aki elmondta: „Bergoglio egész életét az emberek között töltötte, érsekként is közöttük élt. A személyes fájdalmak, személyes problémák megértése töltötte ki egész életét, ezért fogalmaz így, ezekre koncentrálva a homoszexuális vonzalmaikat megélő egyes hívekről, akik keresik Istent, és akiket ő nem ítélhet meg… A homoszexuális aktust ettől még valláserkölcsi szempontból bűnnek tekinti, ahogy minden Írás-alapú vallás, a keleti keresztények, a protestantizmus, a judaizmus, az iszlám. A homoszexuális személy iránt viseltetik könyörülettel, és ezt nyomatékosítja jó lelkipásztorként. Azt mondja, hogy nem szabad megbélyegezni, megszégyeníteni, kirekeszteni őket – és nem azt, hogy ez a döntés szexuáletikailag elfogadható. Ettől még persze lesznek olyan bigott katolikusok, akiket ez a kijelentés zavarba hoz majd.” Jakab Attila szerint Ferenc pápa személyében „három kulcstulajdonság együttállása figyelhető meg: a jezsuitákra jellemző, élethosszig tartó tanulás, a világi és teológiai műveltség, az elmélyült imaélet, tehát a spiritualitás, valamint a lelkipásztori habitus. Ennek a három elemnek a harmóniája és a hatalmas élettapasztalat együtt teszi őt alkalmassá arra, hogy az egyházat és a világot eredményesen közelítse egymáshoz.” A kérdésre, hogy milyen lesz a magyar katolikus püspöki konferencia viszonya Ferenc pápához, a vallástörténész azt mondta: „Az a kérdés, hogy azok a hullámok, amelyek elindulnak a Vatikánból a részegyházak felé, hogyan csapódnak le. Ennek a lassú áthangolódási folyamatnak a bekövetkezése vagy elmaradása persze személyfüggő is, mivel kézi vezérléssel nem fognak belenyúlni a Vatikánból a magyar katolikus egyház ügyeibe, és ha nem lesznek hatalmas botrányok, akkor nem lesznek személycserék sem. Az is kérdés, van-e bárki, aki az esetleg lecseréltek helyébe léphetne. Szerintem Magyarország lesz az Opus Dei egyik végvára. Ha Orbán Viktor megnyeri a 2014-es választást, amire minden esélye megvan, akkor ezzel nagyon is reális lehetőségként kell számolni.”

Magyar Kurír