A Magyar Nemzet (Vatican… 9.o.) és a Népszava (Papgyilkosságok… 8.o.) is közlik, hogy a szentszéki hírekkel foglalkozó internetes hírportál, a Vatican Insider jelentése szerint tizennégy katolikus papot öltek meg a világ különböző részein az év eleje óta: a legtöbbet Kolumbiában, ahol már négyen estek az erőszak áldozatául az idén. Az utolsó gyilkosság szerdán történt az észak-olaszországi Marano városában, Trento tartományban. Az összeállításból kiderül: Amerika vezeti a halállistát, ahol összesen tíz katolikus pap halt erőszakos halált az idén. A gyilkosságok közül négy Kolumbiában, kettő Mexikóban, egy-egy Venezuelában, Kanadában, Haitin és Brazíliában történt. Ázsiában egy papot gyilkoltak meg Indiában, egy másikat Szíriában, míg egy pap Tanzániában vesztette életét.
A Népszavában (10.o.) Dési János Ózdi álkeresztények címmel ismételten bírálja a hazai történelmi egyházakat, amiért nem vállaltak szolidaritást az ózdi romákkal, miután 62 közkúton csökkentette a víznyomást az önkormányzat, 27 közkutat pedig megszüntetett: „Magyarország több mint kétezer katolikus papjából, sok száz protestáns lelkészéből, tucatnyi rabbijából senki sem ment el Ózdra, hogy az amúgy is embertelen körülmények között élő, és most még külön megalázott romáknak segítséget és vigaszt nyújtson. Bár közpénzekből, ellenőrizetlenül, milliárdokból gazdálkodnak, nem jutott eszükbe, hogy pár ezer forintért vizet vigyenek a rászorulóknak, vagy esetleg kifizessék a cechet – lenne miből. Illetve, eddig legalábbis, csak egyetlenegy lelkésznek, a nagyszerű Iványi Gábornak jutott eszébe elmenni, de ő nem számít, az úrhatnám kétharmad szerint ő nem képvisel egyházat – bár Krisztus szellemét valószínűleg ő követi.” (A kutak tegnap óta ismét teljes nyomással működnek – a szerk.)
Ugyancsak a Népszavában (Nem rázták meg… 1.,12.o.) Varró Szilvia, az X Kommunikációs Központ alapítója nyilatkozik, akinek „Bőrük volt a bűnük” című filmsorozatát – amely a romagyilkosságokról szól – sok százezren nézték meg. Augusztus 2-án egy ökumenikus istentiszteleten is bemutatták a filmet a budapesti Jézus Szíve templomban, jelen volt Balog Zoltán humáncsúcsminiszter is. Varró Szilvia elmondta: „Az istentiszteletet a Sant’ Egidio Közösség szervezte, amely most már harmadik éve a pharrajmosra, a cigány Holokausztra, illetve a kislétai gyilkosság áldozataira emlékezve hívja össze az áldozati családokat a budapesti Jézus Szíve templomba.”
A Magyar Nemzetben (Gyűrődések… 33.o.) Szentkirályi Miklós festőművész-restaurátor nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg a Kairosz Kiadónál Gránátalma szárnyas oltáron című könyve. Az interjúban a művész legfontosabb munkái között említi Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának és Tiziano Mária bemutatja gyermekét Szent Pálnak című festményeinek restaurálását. Elmondta azt is, hogy részt vesz konzulensként abban a munkában, amely sok évvel ezelőtt kezdődött, s még évekig tart majd. „A kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltárról van szó, a középkori magyarországi művészet egyik legmonumentálisabb, 1490 körül készült alkotásáról. Összesen huszonnégy festményből, csaknem harminc szoborból áll ez az oltár, a tizenöt-húszéves restaurálási programból legalább négy-öt még hátravan, ha nyolc-tíz ember folyamatos munkájával számolunk. A folytatás lehetőségét jelenti számomra a részvétel ebben a munkában – és a visszatérést a gyökerekhez.”
Magyar Kurír (bd)