Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Megöltek egy papot címmel számol be arról, hogy megölték Szíriában azt a papot, aki július 29-én tűnt el Rakka városában. Ezt az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja közölte. A londoni székhelyű szíriai emigráns ellenzéki szervezet szerint Paolo Dall Oglióval az al-Kaidához közel álló lázadók végeztek.

A Magyar Hírlap (1.,2.o.) Székesfehérváron a Szent Jobb, a Magyar Nemzet (1.,4.o.) pedig Hazatért a Szent Jobb címekkel számolnak be arról, hogy hazatért a Szent Jobb Székesfehérvárra, első királyunk ereklyéjét sok száz ember kíséretében, körmenet élén vitték a székesegyházba, majd később a Nemzeti Emlékhelyre. A Szűz Mária királyi prépostsági templom maradványait őrző nemzeti emlékhelyén bemutatott szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek hangsúlyozta, hogy államalapítónk igazi keresztény uralkodó volt, szeretettel és felelősséggel védelmezte népét. „Bölcsen szervezte országát, valóban a hit sziklájára építette egész művét. Ezért tudott közösséget találni Európa népeivel. Ezért, a szilárd keresztény hit erejével tudta kivívni azt a bizalmat, ami független országának tartósan helyet teremtett a nemzetek családjában” – fogalmazott a magyar katolikus egyházfő.

A Magyar Nemzetben (Székesfehérvár ünnepel 5.o.) Spányi Antal székesfehérvári püspök nyilatkozik abból az alkalomból, hogy mától, Nagyboldogasszonytól Szent István napjáig ünnepel a város, „királyi napokat ül”, arra emlékezve, hogy ma 975 éve itt hunyt el az államalapító, előtte itt ajánlotta fel országát Mária oltalmába, majd itt temették el. Ettől kezdve az Árpád-házi királyok többségét itt kenték fel az uralkodásra, és ide temetkeztek, Szent István mellé. A főpásztor elmondta: „Lesz egy nap, amikor a királyi menet jár majd a városban, és a királykoronázás előzményeit és az utána következő eseményeket is bemutatják, és érdekes lesz az is, hogy a Fő utcán a király életének az eseményeit sötétedés után rávetítik a házfalakra. Ez lesz a fény útja, és úgy gondolom, hogy nagyon látványos, szép dolog lesz, ami biztos sokaknak a szívét megérinti majd. Minél több irányból tudjuk Szent István személyét bemutatni, és minél több irányból tudjuk a figyelmet ráirányítani, annál gazdagabb lesz ennek az ünnepnek a tartalma, ami hosszú távon kell, hogy a szívünkben megmaradjon.” Spányi Antal püspök elmondta azt is: „Szent László király idejében volt már a kereszténységnek olyan tábora, olyan gyökere, amire építkezni tudott a hagyományteremtő emlékezet. Szent Istvánnak egészen másféle korban kellett küzdenie, neki a magvetés, az állam és az egyház szervezése volt a dolga. Sokat kellett küzdenie azokkal a magyarokkal, akik nyilván jó magyarok voltak, de nem akartak keresztények lenni. Neki az volt a nagy gondja, hogyan tudja megtalálni azokat a jó keresztényeket, akik ugyan nem magyarok, de készek segíteni ezt a nemzetet a kereszténység és a nemzeti sajátosságok összehangolásában. Ezért volt olyan szörnyű csapás Szent Imre halála. Éppen azokban a napokban történt ez, amikor a herceg készült átvenni a királyi feladatokat. Így a már öreg Szent Istvánnak kellett tovább küzdenie az országért. És mivel nem talált más megoldást, a hitnek e gesztusában fedezte fel a jövő kulcsát, és így ajánlotta fel az országot Máriának. És hogy mennyire igaza volt, azt egyértelműen mutatja ez a 975 év, amely arról szól, hogy vagyunk, és itt vagyunk még mindig, pedig mennyi ellenségünk volt, mennyien szerették volna, hogy ne legyünk már végre. De vagyunk, mert Mária népe vagyunk, mert Szent István az oltalmába ajánlott minket.”

A Magyar Hírlap (Jézus-kilátót avatnak… 13.o.) előzetesen ad hírt arról, hogy csaknem huszonhárom méter magas Jézus Szíve-kilátót avatnak fel szombaton a székelyföldi Gordon-tetőn. Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű alkotását Farkaslak község közelében állították fel. A kilátó megépítésének ötlete 2003-ban, a bogárfalvi templom felavatásakor született meg Magyari Árpád, a Protemp Alapítvány elnökének, valamint Hajdó István akkori gyergyószentmiklósi főesperes-plébános kezdeményezésére, és Zawaczky Walter szobrászművész tervei alapján készült el. Az alapítvány képviselői remélik, hogy akárcsak Csíksomlyó, a Gordon-tető is zarándokhellyé válik. Az ellenzők által csak pléh-Krisztusnak nevezett kilátó megépítése sok vitát váltott ki, szerintük ízléstelen és tájidegen az alkotás.

A Heti Válaszban (41.o.) Baritz Sarolta Laura Érdemes-e fizetni az önállóságért? címmel reagál arra, hogy hazánk visszafizette a 2008-ban még a Gyurcsány-kormány idején felvett IMF-kölcsönt. A közgazdász domonkos szerzetesnő emlékeztet rá, hogy a szubszidiaritás a Katolikus Egyház társadalmi tanításának a kezdetek óta egyik alappillére. XI. Piusz pápa fogalmazta meg a Quadragesimo ano kezdetű 1931-es enciklikájában, és II. János Pál is ír róla, Centesimus annus kezdetű, 1991-es enciklikájában: „Egy magasabb szintű közösség nem avatkozhat be egy alacsonyabb szintű közösség életébe és nem foszthatja meg az illetékességétől. Sőt, ha a szükség úgy kívánja, támogatnia és segítenie kell abban, hogy összehangolja tevékenységét a társadalmat alkotó más tényezőkkel, a közjó érdekében.” Az Egyház társadalmi tanításának Kompendiuma ezt is mondja: „Vannak olyan körülmények, amelyek az állam hiánypótló funkciójának gyakorlása mellett szólnak… A szubszidiaritás elvének fényében azonban az intézmények helyettesítő szerepét nem szabad meghosszabbítani és a kényszerhelyzeteken túlmenően kiterjeszteni...” Laura nővér mindezek tükrében emlékeztet rá: az IMF 2008-ban aktuálisan „szubszidiálta”, egy kényszerhelyzetben hitelnyújtásával kisegítette az országot, de mostanra már „helyettesítő szerepét nem szabad meghosszabbítani és a kényszerhelyzeten túlmenően kiterjeszteni.”

Magyar Kurír