Napi sajtószemle

A Világgazdaság (7.o.) A hét képe címmel számol be arról, hogy augusztus 14-én szerdán délben Ferenc pápa fogadta az olasz és argentin labdarúgó-válogatott tagjait, akik aznap este mérkőztek meg egymással Rómában. A képen a Szentatya és a két csapat kapitánya, Gianluigi Buffon és Lionel Messi látható. A lap idézi Buffont: „Hitben alapvetően megújhodtam, mert igen régen vártam erre a lehetőségre, köszönöm az égieknek, hogy ez megadatott nekem.” Mario Balotelli, a Milan válogatott csatárra pedig elmondta: meghatódott, és a hivatalos fogadást követően rövid ideig külön is beszélhetett a pápával. A VG emlékeztet rá, hogy Ferenc pápa nagy focirajongó, hazájában, Argentínában rendszeresen járt mérkőzésekre. A lap megjegyzi azt is: a pápai fogadástól nyilván teljesen függetlenül Argentína 2:1-re legyőzte a házigazdákat.

A HVG-ben (72-73.o.) Máté-Tóth András A pásztor és a nyáj címmel emlékeztet rá: az utóbbi években Magyarországon a katolikus egyház létesítményfenntartóként egyre több közszolgálatot vállal az oktatásban, egészségügyben, speciális ellátásban. Legfontosabb szerepe ezzel és ezen túl a szolidaritás és az irgalom kultúrájának megvalósítása, a civil társadalmi hálózatok építése és életben tartása. A valláskutató egyetemi tanszékvezető szerző kifejti: „Magyarországon a katolikus egyházban megfigyelhető különféle irányzatok legfeljebb a vallási ízlésben térnek el egymástól. Hasonlóan más kulturális területekhez, közöttük is vannak inkább hagyományőrzők és inkább újítók. Ferenc pápa szegénységet és hatalomkritikát jelző gesztusai és beszédei elsősorban az egyház és a civil társadalom, és kevésbé az egyház és az államhatalom közötti viszonyra helyezik a hangsúlyt. Azok, akik részben a katolicitás révén politikai és gazdasági előnyökre tettek vagy tennének szert, erre a pápai opcióra nem hivatkozhatnak.”  Máté-Tóth András leszögezi: „A szegények iránti szeretet nem szépelgés, hanem az evangéliumi Jézus és a középkori Szent Ferenc által bemutatott radikális út, amelyre az egyháznak magának is újra és újra önkritikával kell emlékeznie.” A cikkíró kiemeli: „Az új pápa sorozatosan tabukat érint, legutóbb az ateisták üdvözülésével vagy még frissebben a homoszexuálisok iránti toleranciával lepte meg a nyilvánosságot. Az egyház távolabbi és közelebbi múltjára és jelenére vonatkozó kritikus és önkritikus hozzáállás egyre kevésbé odázható el Magyarországon is. A magyar katolikusok nyilvánosság előtti diskurzusát nem jellemzi az egyház belügyeinek kritikus taglalása. Részben azért, mert a korábbi évtizedekhez hasonlóan sokan ma is úgy gondolják, hogy a belső viták gyengítik az egyház társadalmi pozícióit. Az egyházi közösségek belső nyilvánosságában azonban Ferenc pápa révén megerősödtek a remények, hogy az egyházat olyan módon és olyan irányba fogja kormányozni, hogy az értékek piacán barangolók vonzó és választandó életszemléletet és közösséget találhatnak benne.”  Máté-Tóth András szerint a pápa által elképzelt egyház középre tart, „tehát balra.”

A Népszavában (13.o.) Bajban a Vatikán Angelina Jolie-ja címmel közli, hogy kinevezése előtt titkos, de meglehetősen kétes valóságtartalmú üzeneteket tett közzé a Twitter mikroblogon Francesca Chaoqui. A „Vatikán Angelina Jolie”-ja annak a Ferenc pápa által életre hívott testületnek intézi a médiaügyeit, amely a Szentszék pénzügyeit próbálja meg rendbe tenni. 

A Magyar Hírlap (6.o.) Vatikáni gesztus az észak-koreai katolikusoknak címmel közli, hogy elismerte a Vatikán, hogy betöltetlen a phenjani egyházmegye püspöki széke, vagyis hogy Francis Borgia Hong Jong Ho, az észak-koreai főváros volt püspöke halott, és ezzel megnyílt az út boldoggá avatása előtt. Az 1906-os születésű Hong püspök, akit még XII. Piusz pápa nevezett ki a phenjani egyházmegye élére, annak a 166 egyházi személynek az egyike, akiket az 1940-es évek végén Kim Ir Szen kommunista rezsimje meggyilkolt vagy elrabolt. Több mint hatvan évig semmit nem tudtak róla, de a vatikáni nyilvántartás mindeddig őt tekintette a phenjani egyházmegye püspökének, bár eltűntként tartották számon. Nicholas Csing Csinszok nyugalmazott szöuli bíboros szerint azzal a gesztussal, hogy Hong püspök nevét évtizedeken át megjelentették a hivatalos adatok között, a Vatikán a koreai egyház drámai helyzetére akart rámutatni. 

A Magyar Nemzet (4.o.) Összmagyar Mária-ünnep az Őrvidéken című beszámolója szerint több ezer anyaországi és határon túli magyar hívő zarándokolt el tegnap az őrvidéki Boldogasszonyra, hogy együtt emlékezzen a Boldogságos Szűz Mária mennybemenetelén. A bazilikában többek között Radnóti István, a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend nagykövete és Eőri Teréz, az esemény főszervezője köszöntötte Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökét, a betegápoló irgalmasrend vezetőjét, aki a zarándokokat vezette. Kozma atya elmondta: „Imádkozni jöttünk, hiszen nagy harcunk van Európában, nekünk, magyaroknak különösképpen. Ez a harc csak a kegyelem eszközeivel, az imádsággal vívható meg.” Hozzátette: a Szűzanya oltalmát kell kérni most nemzetünknek. A magyar máltaiak elnöke emlékeztetett rá: nekünk, magyaroknak sikerült lebontani a vasfüggönyt, ami történelmi tett volt. „Most talán ennél nagyobb történelmi cselekedet vár ránk itt Európában, lebontani az ideológiai vasfüggönyt, amit a kontinens mai vezetői bocsátottak le. Hiszek abban, hogy az imádság ereje képes lesz megsemmisíteni.” Homíliájában Kozma Imre felidézte: Róma is elismerte a magyarok megkülönböztetett kapcsolatát a Szűzanyával, akit a magyarok másokkal ellentétben nem Szent Máriának, hanem Boldogasszonynak vagy Nagyasszonynak hívnak. A magyar léleknek van egy pogány és egy keresztény ősmintája. „Szent István jól döntött, mert Máriát választotta, és a magyar nép azóta a keresztény gyökerekből veszi az erőt” – szögezte le Imre atya. A szentmise után a Magyar Nemzetnek elmondta: rendkívüli volt Boldogasszonyban misézni. „Nem is gondoltam, hogy ez ekkora hatással lesz a lelkemre. Azt éreztem, hogy ez a rengeteg ember mind az élet után sóvárog. A szentmise meggyőzött arról, hogy ha mi igazán összefogunk, és erőt mutatunk, akkor lélekben biztos, hogy újra miénk lesz ez a föld. De én még többen is reménykedem.”

A Magyar Hírlapban (1.,12.o.) Csurka Dóra Szent István folytatta a nagy hunkirály szakrális örökségét címmel azt állítja, hogy államalapító királyunk folytatta Attila hun fejedelem szakrális örökségét. A történész szerző arra is kitér, hogy Koppány politikai megfontolásból felvette a római hitet Salzburgban és 22 templomot is alapított. Csurka Dóra leszögezi: „Ősi keresztény hitünk átmentője, megőrzője tehát éppen István volt, aki az ország belső vallási egységét megóvta, mind Bizánctól, mind Rómától való függetlenségét megőrizte. Azáltal, hogy legyőzte Koppányt, Ajtonyt és Gyulát, a Kárpát-medencében még sokáig megmaradt a tiszta Jézus-hit... Szent István abban hitt, amiben Jézus hitt, vagyis nem Jézust követte, hanem azt, amit Jézus követett. A magyar kereszténységen belül itt vállalt fel a király és a nemzet egy kemény megszorítást: ’Népek Krisztusa Magyarország’, s ezt a sorstörténetet ezer éve vállalásának megfelelően hordozza is a magyarság.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (13.o.) A békesség és a szeretet fesztiválja címmel közli, hogy augusztus 31-én rendezik meg Sitkén az újjáépített kápolnában a 28. Sitkei Rockfesztivált. A lap kiemeli, hogy a kápolna felújításának és fesztivál elindításának kezdeményezője Balázs Fecó énekes-zenész, akinek a neve összenőtt a rendezvénnyel. A tudósításból kiderül: a kápolnában láthatók Petrás Mária keramikusművész Európa talán legszebb, gránitból faragott stációképei. Az oltárt is sikerült felújítani, amelynek közepén jelenleg Krisztus-korpusz helyezkedik el, de tervezik, hogy a visszaemlékezések alapján kiegészítik Szűz Máriát és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló szoborral is.

A Népszava (Adományboltot nyit… 11.o.) közli, hogy megnyílt a Katolikus Karitász első budapesti adományboltja a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út 20. szám alatt. A KaritászPONT folyamatosan fogadja a felajánlóktól az új vagy jó állapotban lévő használt tárgyakat, ruhaneműket, játékokat, háztartási eszközöket és minden egyéb adományt. A boltban olyan termékeket is lehet kapni, melyeket megváltozott munkaképességűek készítettek. A bolt teljes bevételét a nehéz helyzetben lévő családok támogatására fordítják.

A Népszabadságban (4.o.) Lenyomják a torkukon címmel Czene Gábor emlékeztet rá: néhány hét múlva debütál az általános iskolák első és ötödik évfolyamán a „kötelezően választható” egyházi hittan, illetve állami erkölcstan. Mendrey László, a PDSZ elnöke azt állítja, hogy „kollégáiból és a szülőkből dől a panasz.” Elmondta: „A szülők jellemzően attól tartanak, hogy az osztálynaplóba bekerül, ki választotta az erkölcstant, ki a hittant. Félelmeik szerint ennek akár hosszabb távon is lehetnek következményeik.” Mendrey elismerte, hogy a vallási ismeretek tanítása valóban fontos lenne, hiszen a kereszténység az európai kultúra alapvető része. „A hitoktatás azonban nem erről szól. Nyugtalanító az is, hogy a hitoktatók számára a törvény nem írja elő a pedagógus végzettséget.” A PDSZ elnöke szerint közfelháborodásról túlzás lenne beszélni, inkább bizalmatlanság és kétely jellemzi a helyzetet. Csak a tanévkezdés után derülhet ki, a rendszer mennyire működik, okoz-e problémákat például az órarend összeállításakor az erkölcstan és a hittan beillesztése. „A puding próbája az evés, de ne legyen kétségünk, bármilyen csomós is az étel, le fogják nyomni a torkunkon. Annyi egészen biztos, hogy az új tantárgy bevezetése nem társadalmi igény eredménye, ez színtiszta politika. Elképzelhető, hogy már megint rengeteg időt, pénzt és energiát ölünk valami olyasmibe, aminek hatékonyságáról csak ködös, jórészt ideológiai alapokon nyugvó elképzelések kaptak nyilvánosságra” – mondta Mendrey László. 

A Népszavában (6.o.) Rónay László Az értékek védelmezője címmel méltatja a ma 85 éves Juhász Ferenc költőt. A szerző rámutat, hogy Juhász költészetének egyik legfontosabb vonulatát alkotják azok a versei, amelyekben az egzisztenciális fenyegetettséget a harmónia – amelybe a szerelem, a szeretet és a család tartozik, megteremtve a biztonságot és a reményt – ellenpontozza. „Így is a mindenséggel méri magát, de olyan elfelejtett érzéseket költészetének tengelyébe állítva, amelyekről az emberiség mintha elfelejtkezne. Nem lényegtelen eleme ennek a természet lázas változatosságnak adekvát, költői eszközökkel történő megjelenítése.” Rónay László szerint Juhász Ferenc ábrázolása rímel XVI. Benedek 2007-ben, a béke világnapjára megfogalmazott intelmére: „Az a fejlődés, amely a technika mellett elhanyagolja az erkölcsi dimenziókat, szükségszerűen az emberben rejlő rombolás ösztönét erősíti.” A cikk szerzője hozzáteszi: „A figyelmeztetés óta eltelt években mintha a rombolás lenne erősebb, de íme, itt él és alkot közöttünk egy nagy költő, aki az értékeket védelmezi, s arra szólít föl, hogy kövessük – amennyire tőlünk telik – a példáját.”

Magyar Kurír