Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Demokratában (46-47.o.) Hankó Ildikó Katolikus-anglikán közeledés címmel történelmi jelentőségűnek minősíti XVI. Benedek pápa szeptemberi, nagy-britanniai apostoli látogatását, s kivételesen nagy jelentőségűnek John Henry Newman bíboros boldoggáavatását, kiemelve, hogy „A nagy tudósnak és lelkipásztornak ma is élő mondanivalója van, főleg katolikus iskolák számára.” A szerző emlékeztet rá: az utóbbi években nem volt felhőtlen a brit kormány és az egyház viszonya, mivel a munkáspárti kormányok olyan törvényeket erőltettek, „amelyek korlátozták volna az egyház szabadságát: nőket akartak a szemináriumba fölvenni, homoszexuálisokat szintúgy és még néhány hasonló, elfogadhatatlan törvényt, például 2014-ig igyekeztek megteremteni a nők püspökké szentelésének feltételeit.” Hankó Ildikó rámutat: XVI. Benedek pápa 2009 novemberében kiadott, Anglicanorum coelibus kezdetű apostoli határozatában megteremtette annak feltételeit, hogy a legfelsőbb vezetéssel elégedetlen anglikánok közössége visszatérhessen a katolikus anyaszentegyházba. „Elsőként a kanadai anglikánok döntöttek a visszatérés mellett. A vártnál jobban és eredményesebben sikerült pápai látogatás hatására várható a brit anglikánok tömeges megtérése is Rómához, ami biztató lépés a keresztény világ egysége felé” – írja a cikk szerzője.

Ugyancsak a Magyar Demokratában (28-29.o.) Gerhát Petra Eurábia címmel figyelmeztet: bár jelenleg csak az Európai Unió egynyolcada muszlim vallású, két évtized múlva ugyanannyian lesznek, mint az őslakosok. A cikkíró megállapítja: „A jelenleg egységes koncepció nélkül vegetáló öreg Európa számára a megmaradás alternatívája egy pozitív mérlegű népesedéspolitika, illetve a bevándorlás különböző eszközökkel való szigorítása. A jelen helyzetben egyikre sincs esély. Az egyéni boldogulást piedesztálra emelő Európai Unió nem képes népességnövelési terveket készíteni, mert az kívül esik elfogadott világképén. Ugyanakkor korábbi rossz tapasztalatai miatt Európa nem meri megvédelmezni saját érdekeit, sőt ma már talán fel sem ismeri azokat. A ’nemzetek Európája’ hamarosan a ’nemzetiségek Európája’ lesz. A szétforgácsolódó európai nemzetek, ha nem sikerül paradigmát váltani, eltűnnek a süllyesztőben.”

Hazai hírek

A Magyar Demokratában (14-15.o.) Monostori Tibor Isteni bevezető címmel arra keresi a választ, „Szent Korona, kereszténység és Isten”, vajon hogyan találják meg helyüket az új alkotmány preambulumában? A cikkíró kiemeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök számára az egyik minta a lengyel alkotmány preambuluma, s ezt igazolja az idén elfogadott Trianon-emléktörvény szövege is, mely így kezdődik: „Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni.” A cikkíró rámutat: „Bár Magyarországon minden bizonnyal a kevés megmaradt balliberális politikus hátán felállítja majd a szőrt, ha az Orbán-kabinet végül a lengyel modellt választja, valójában egyáltalán nem a keményutas változatok valamelyike mellett tenné le a voksát.” A német preambulum első mondata úgy szól, hogy az alkotmányozók tudatában vannak „Isten és ember” előtti felelősségüknek, a görög és az ír alkotmány egyenesen a Szentháromság nevében született, Jézus Krisztus mint az ortodox egyház feje az előbbi, az Isten szó az utóbbi főszövegében szerepelnek. A svájci alkotmány 2000-ben lépett életbe, és így kezdődik: „A Mindenható Isten nevében!” A lapnak Balog Zoltán református teológus, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár elmondta: Istennek nem politikai önlegitimációként, hanem hitvallásként és önvizsgálatként van helye az alapdokumentumban. A kérdés az, hogy meg tudunk-e felelni a belőle fakadó értékeknek.

A Magyar Hírlap (Évekre… 13.o.) beszámol arról, hogy számítógépeket a kolontári iskolásoknak, továbbá egymillió forintot adott át az Emberi Méltóság Tanácsa és a Care Magyarország Alapítvány a héten Kolontár jegyzőjének. Az MH kiemeli: a kolontári és a környező térségben évek óta a Magyar Katolikus Karitásszal együttműködve tevékenykednek a veszprémi Érseki Hittudomnányi Főiskola szociális munkás hallgatói, az ő szerepük most kiemelt jelentőséget kaphat a katasztrófát követően. Birher Nándor, a főiskola tanulmányi igazgatója és tanára közölte: ők ezután is rendelkezésre állnak. Az Emberi Méltóság Tanácsa szerint a legközvetlenebb segítséget a Kolontári Gyermekekért Alapítványon keresztül lehet nyújtani, hiszen a szervezet ismerős terepen, helyben működik. Az alapítvány a 73200093-10008360-00000000 számlaszámon várja az anyagi támogatást.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (Életre szóló… 13.o.) Fabiny Tamás evangélikus püspök nyilatkozik a reformáció ünnepe – október 31. – előtt. Elmondta: „Luther a búcsúcédulákkal való visszaélések ellen lépett fel, de az ő dilemmája ma is érvényes és fontos. Ez az, hogy az ember teljesítménye számít-e, vagy pedig az ember elfogadhatja-e Isten ajándékát, a kegyelmét. A mai piac- és pénzelvű társadalomban – a családtól az iskolán át a munka világáig – minden a teljesítményről, a versenyről szól, és mivel a győztesek mellett vesztesek is vannak, ettől nagyon sokan megnyomorodnak, elcsüggednek. Jézus viszont mindenkit megszólít és magához hív ma is: ’Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.’ A megtérés és az újjászületés minden ember számára adott lehetőség, teljesítménytől függetlenül. ebben rejlik a reformáció genezise és üzenete.” Azzal kapcsolatban, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház az idei pünkösdön megkezdte a felkészülést a reformáció 500. évfordulójának megünneplésére, a püspök elmondta: „Nem csupán az ötszáz évvel ezelőtti történelmi események bemutatása, Luther életművének jobb megismertetése a célunk, hanem elsősorban a reformáció mai üzenetét szeretnénk megfogalmazni és hirdetni a lehető leghitelesebben és leghatékonyabban. A pünkösdi zászlóbontásunk azért is szimbolikus, mert pünkösd az egyház születésnapja, és a reformáció az egész egyház megújítását szolgálta. Ezért azt szeretnénk, ha nemcsak a protestánsok, hanem a katolikusok is ügyüknek éreznék a reformációt. Egyébként Németországban már régóta bevett gyakorlat, hogy október 31-én katolikus pap prédikál az evangélikus templomban. A különböző keresztény felekezetek a 2017-re készülő közös programokkal és az egymással összehangolt, építő kommunikációval Európa-szerte jó példát mutathatnak, sok ember figyelmét és vágyát felkelthetik a lelki, szellemi megújulásra. Magyarországon pedig azt szeretnénk, hogy 2017-et állami szinten nyilvánítsák a reformáció emlékévének.”

Magyar Kurír