Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszavában (7.o.) Rónay Tamás XVI. Benedek keresztútja címmel leszögezi: amikor a pápa vasárnap átlépte a római zsinagóga küszöbét, s párbeszédet kezdeményezett a helyi zsidóság vezetőivel, történelmi tettet hajtott bégre. „Példát mutatott mindazoknak, akik a vallás álarca mögé bújva tesznek hangzatos politikai szólamokat, hajtanak végre merényleteket… XVI. Benedek életében hasonló volt ez a lépés, mint amikor az ezredfordulón II. János Pál pápa bocsánatot kért a zsidóktól az ellenük elkövetett rémtettekért. A bajor származású pápa, bár részben ügyetlen tanácsadói hatására tett olyan lépéseket, amelyek megütközéseket kelthettek a zsidóság körében, antiszemitizmussal senki sem vádolhatja, rendre hangsúlyozza például a keresztény és a zsidó vallás közös gyökereit. A pápának volt bátorsága ahhoz, hogy elismerje: sok keresztény közömbösen szemlélte a holokausztot. Függetlenül attól, hogy maradtak a két vallás között tisztázatlan kérdések, képviselői megmutatták híveik számára a követendő utat. Azt, hogy közös gondolkodás nélkül nem képzelhető el előrelépés. Ki tudja, talán e lépéséről marad emlékezetes XVI. Benedek pápasága. Elvégre ez volt Joseph Ratzinger igazi keresztútja.”

A Népszava (13.o.) Médiasztár lehet a Szürke Farkas, a Magyar Hírlap (10.o.) Senki nem hisz Ali Agcának címekkel számolnak be arról, hogy csaknem három évtized után szabadult a börtönből tegnap Mehmet Ali Agca, aki 1981 májusában merényletet követett el II. János Pál pápa ellen. Agcát egy Ankara melletti börtönből engedték el.

A Népszava szerint nem tudni, hogy Ali Agca „mikor valósítja meg élete következő nagy tervét, vagyis mikor tér át a muzulmánról a keresztény hitre. Megkeresztelkedése után pedig a kereszténység reformját tűzte ki célként, mert – amint még börtönében jelezte – megalkotta a ’tökéletes kereszténység’ vázlatát. Hogy ez pontosan mit is jelent, egyelőre csak ő tudhatja. Agcának persze nem ez volt az egyetlen, ép ésszel felfoghatatlan és megdöbbentő kijelentése. A múltban többször került önellentmondásba a pápa elleni merénylettel kapcsolatban is. Az embernek okkal-joggal támadhatott az az érzése, hogy elmebéli állapotával komoly gondok vannak. Az evvel kapcsolatos feltételezéseket tovább erősíthette az a kijelentése, amely szerint ő ’az új Messiás’.” A Népszava úgy véli, az idő adja majd meg a választ, hogy Agca valóban őrült, vagy csak tetteti. Mindenesetre a pénz fontos számára, egyetlen interjúért kétmillió dollárt kér. Két könyvéért pedig ötmilliót ajánlottak neki. Állítólag a Da Vinci-kód szerzőjének, Dan Brownnak is levelet írt, és új betsteller megírására tett javaslatot. A lap arra is emlékeztet, hogy Agca ügyvédje, Haci Ali Özhan néhány hónapja kérdést intézett a Vatikánhoz, hogy védence ellátogathat-e II. János Pál sírjához, elvégre „a legendás egyházfő” megbocsátott merénylőjének. A Szentszék azonban egyelőre nem sieti el a választ. Az ügyvéd egyébként rendre azt sugallta, hogy az egykori Szürke Farkas „ma már hallani sem akar az öldöklésről, a terrorról, s a börtönévek szelíd báránnyá változtatták.”

A Magyar Hírlap emlékeztet rá, hogy Ali Agca korábban bejelentette: szabadulása után mindenkinek megmondja, ki volt a megbízója. Ám a lap hozzáfűzi: „Agca a börtönévek alatt annyi változattal állt elő, hogy ha megint előadja a ’jön a farkas’ mesét, már senki sem tudhatja biztosan, hogy mi is történt. Az tény, hogy II. János Pál, a ’lengyel pápa’ megválasztása 1978-ban alaposan megzavarta a volt Szovjetunió és hű szövetségvese, Bulgária köreit: hatalmas rés keletkezett a szocializmus bástyáján. Mind a mai napig az egykori szovjet és a bolgár titkosszolgálatokat gyanúsítják a merénylet kitervelésével.”

Hazai hírek

A Népszava (Semjén… 4.o.) röviden ismerteti Semjén Zsolt MTI-nek adott nyilatkozatát. A KDNP elnöke elmondta: mélyponton van az egyházak és a kormány kapcsolata: másodrendűnek tekintik, diszkriminálják a vallásos embereket. Minden, egyházi iskolába járó diáktól évente átlagban 200 ezer forintot vesz el a kormány, mert számos támogatási formából és pályázati lehetőségből ki van zárva az egyházi iskola. Semjén kijelentette: az új kormány biztosítani fogja, hogy megszűnjön a hátrányos megkülönböztetés. A Népszava megjegyzi: vannak külön az egyházi iskolák számára kiírt pályázatok is, például a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványé. A lap emlékeztet rá, hogy Szollár Domokos kormányszóvivő korábban közölte: a tavalyi költségvetésben szereplő 26,6 milliárdról 2010-ben 9 százalékkal, 23,5 milliárd forintra csökken az egyházak összfinanszírozási kerete. Ezenkívül idén megváltozik az egyházműködési finanszírozási rendszer, amit Szollár az egész magyar gazdaság zsugorodásával indokolt. A szóvivő szerint a történelmi egyházak vezetői a keretszámokat, valamint a döntést is egyhangúan elfogadták.

Magyar Kurír