Napi sajtószemle

Szent István király ünnepéről

A Népszabadság (5.o.) Erdő Péter: Az új termés és a kenyér az emberi munka gyümölcse és Isten ajándéka felcímmel, a Magyar Hírlap (3.o.) Első királyunk öröksége ma is erőt ad főcímmel és Szent István őrizte hazája függetlenségét, de vállalta az együttműködést felcímmel számol be a tegnapi, a budapesti Szent István-bazilika előtti téren bemutatott, ünnepi szentmiséről és az azt követő hagyományos Szent Jobb-körmenetről, idézve Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szavait. A Magyar Hírlap Bosák Nándor Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentbeszédéből is idéz, kiemelve, hogy a főpásztor hangsúlyozta: Szent István királyra ezer esztendő múltán is hálával és büszkén tekinthet a nemzet, hiszen nemzeti létünknek olyan alapjait rakta le, amelyek a századok viharait is kiállták. Beszámol az MH arról is, hogy az ünnep előestéjén, hétfőn ökumenikus istentiszteletet tartottak a fővárosi Szilágyi Dezső téri református templomban; az ünnepi liturgiában közreműködött Székely János római katolikus püspök, továbbá Gáncs Péter evangélikus és Steinbach József református püspök is. Gáncs Péter igehirdetésében leszögezte: Szent István királyt az tette igazán naggyá, hogy Magyarországot nem földi vagy egyházi nagyságok kezébe tette le, hanem Szűz Márián keresztül Istennek ajánlotta. A püspök arra is emlékeztetett, hogy azok tudtak a magyar népnek a javára tenni, akik tudták azt a titkot, hogy nem övék ez az ország, és azok tették tönkre ezt az országot a történelem során, akik azt hitték, övék az ország.

A Magyar Nemzet (1.,3.o.) Szent Istvánra emlékeztünk című beszámolója idézi Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az ünnep előestéjén, hétfőn Székesfehérvárott a kihelyezett kormányülésen elmondott beszédében kifejtette: a magyar felfogás azt tartja államférfinak, aki túllépve az ország mindennapi kormányzásához szükséges küzdelmeken, taktikákon, olyan kötelékeket hoz létre a nemzet tagjai között, amelyek hosszú időn át megtartják az országot, összekapcsolják az embereket, vagyis egyben tartják a magyar nemzetet. A köteleknek ugyanis olyan a természetük, hogy időről időre meglazulnak, s ha valaki nem erősíti meg vagy nem váltja ki újakkal, akkor széthullanak. Így enyésztek el tucatszám Európa hajdanvolt nemzetei, de „mi, magyarok ezt a sorsot elkerültük. Ezt államférfiak hosszú sorának köszönhetjük, mely hosszú sorban első helyen Szent István királyunk áll. István messze túltekintve a mindennapi élet forgatagán, megmentette hazáját és népét a széteséstől. Szilárd államot alapított, és törvényeket hozott a magyar népnek. Ha mindezt nem tette vagy elhibázta volna, ma aligha lehetnénk itt” – mondta Orbán Viktor. Kövér László, az Országgyűlés elnöke Kassán elmondott ünnepi beszédében emlékeztetett rá: elődeink keresztény és független államot alkottak, amely biztosította megmaradásunkat Európában. Egy évezred után semmi okunk abban hinni, hogy a magyar állam javára válna, ha felszámolná keresztény gyökereit, és feladná függetlenségét. És semmi okunk nincs arra gondolni, hogy javára válna bármely európai államnak, javára válna Szlovákiának, ha lemondana keresztény gyökereiről, és felszámolná szuverenitását.

A Magyar Hírlap (Ünnepségek… 3.o.) beszámol arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Esztergomban bejelentette: a kormány ötvenmillió forint támogatást biztosít az esztergomi királyi vár kápolnája és az annak szomszédságában található Studiolo restaurálási munkáinak felgyorsításához. A KDNP elnöke leszögezte: Szent István által a keresztény Európa része lettünk ezer esztendeje, de ez az egykor biztos sziklára alapozott Európa mára odáig süllyedt, hogy „szikla helyett a relativizmus homokjára építkezik. Kezdi feladni, mi több, eltaszítani magától az identitását jelentő alapvető keresztény értékeket.”

A Népszava (1., 3.o.) Semjén szerint Európa a relativizmus homokjára építkezik felcímmel Európa-ellenesnek minősíti a miniszterelnök-helyettes idézett kijelentését.

A Magyar Hírlap (3.o.) A kiegyezés évét hirdette meg Böjte Csaba címmel közli, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője Szent István ünnepén a Baranya megyei Birjánban bemutatott szentmiséjén a párbeszéd és a kiegyezés évét hirdette meg a magyar nemzet számára. Böjte Csaba szeretné, ha a világ tizenötmillió magyarja úgy döntene, hogy a veszekedés, a torzsalkodás és rágalmazás helyett az emberek „keze, nyelve, szíve és agya egyetlen célt szolgálna, Isten akaratát”. Csaba testvér figyelmeztetett: „csak az a család vagy közösség érhet el eredményeket, amely képes másoknak megbocsátani, ezért ki kell engesztelődnünk önmagunkkal, embertársainkkal és a velünk élő más nemzetekkel is.”
A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi a ferences rendi szerzetest: „Ahol gyűlölet, harag, indulat van, ott lehet, hogy igazság is van, de abból nem kérünk. Az az igazság ugyanis olyan, mint az a leves, amely nagyon ízletes ugyan, de döglött legyek vannak benne.”

A Magyar Hírlapban (3.o.) Bayer Zsolt Intelmek címmel tesz többek nevében fogadalmat államalapító nagy királyunknak: „Fogadjuk, hogy megőrizzük a hazát, megőrizzük a hitet, megőrizzük az atyák törvényeit a következő ezer esztendőre is. Isten minket úgy segéljen – ámen…”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (1.,13.o.) Szilléry Éva István, a király maffiózókkal és náci tisztekkel címmel írt kritikát Szörényi-Bródy István, a király című rockoperájának szegedi, jubileumi bemutatójáról, melyet Alföldi Róbert rendezett. A cikkíró kiemeli: „Zsarnok, keresztény uralkodó, oldalán SS-tisztekkel és maffiózókkal, akik, ha kell, gátlástalanul a tömegbe lőnek – nem azzal van baj, hogy Alföldi Róbert így ábrázolja a kultikussá vált… rockoperát, hanem, hogy alapfelvetésébe olyannyira beleszeret, hogy valódi drámára, emberi viszonyokra és hús-vér karakterek kidolgozására már nem futja… Az Alföldi-látomás új értelmezése az eddig nemzetről, összetartozásról szóló műnek, az általa vizionált despota uralkodó megkoronázása után azonban elénekeltetni a közönséggel a Himnuszt, felháborító rendezői döntés.”

Magyar Kurír