Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Isten sugallta a lemondását, a Magyar Nemzet (8.o.) Isteni sugallat, a Magyar Hírlap (6.o.) Jól döntött az expápa címekkel, a Zenit című katolikus honlapra hivatkozva közlik, hogy XVI. Benedek emeritus pápa bevallása szerint Isten sugallta lemondását, és utódja, Ferenc pápa karizmája mindennap megerősíti ebben a meggyőződésében. A Zenit egy névtelen forrásra hivatkozva írta ezt. „Nem jelenés történt, de misztikus élményben volt részem” – mondta XVI. Benedek a vendégének, akit a vatikáni Mater Ecclesie nevű kolostorban található rezidenciáján fogadott. A Népszabadság és a Magyar Nemzet emlékeztet rá: Joseph Ratzinger a világtól visszavonulva él, általában csak közeli barátait és rokonait fogadja. Egyes értesülések szerint gyakori vendégei közé tartozik a tőle mindössze száz méterre lakó Ferenc pápa is, aki – saját szavaival élve – „nagypapaként” tekint rá, és a nehéz helyzetekben hozzá fordul tanácsért.

A Magyar Hírlap (Kövér: egyre arrogánsabbak a nagyhatalmak 3.o.) idézi a házelnököt, aki a Hír TV-ben elmondta: míg az unió alapítói azt vallották, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, addig a mai utódok egy része úgy gondolja, hogy az EU nem más, mint egy közös piac. Vagy ha mégis megjelenik az unióban valamilyen közös értékrend, azt csak ők diktálhatják, s ennek nem lehet semmi köze a kereszténységhez. A nagyhatalmak egyre arrogánsabban érvényesítik akaratukat – mondta Kövér László. Kifejtette: „Nem az a kérdés az unió szempontjából, az emberek járnak-e templomba, vagy sem, hanem az, hogy az az erkölcsi világrend, amit a kereszténység létrehozott és fenntartott Európában, s Magyarországon ezer éven keresztül, felbomlik vagy megtartja reguláló szerepét. Ma mindenféle erkölcs eltűnik a politikából, egyre gátlástalanabbul élik ki hatalmi ambícióikat egyes politikusok, politikai csoportok, államok és birodalmak. A nagyhatalmak pedig nem is tudnak másként viselkedni, mint az érdekérvényesítő birodalmak.”

A Népszabadságban (11.o.) Hargitai Miklós Álszentistván címmel kifogásolja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök reformátusként részt vett a fővárosi Szent István-bazilika előtti téren augusztus 20-án bemutatott ünnepi szentmisén. A cikkíró emlékeztet rá: „Ebben az országban már a rendszerváltás előtt is voltak körmenetek, egy olyan korban, amikor a részvétel még valóban hitvallást jelentett, és bizonyos bátorságot is igényelt. A tegnapi médiakörmenet valami egészen mást mutatott – jó adag álszentséget, politikai haszonlesést, bibliai nyelven szólva: kufárkodást. És addig a részig talán már a más kultúrkörben felnőtt kormányfő is eljutott az Írás tanulmányozása során, ahol Jézus a bizniszt a templomba is bevivő kufárokkal találkozik.”

A Magyar Hírlap (Botrányelőadás… 1.,3.,12.o.) szerint tegnap kis túlzással a fél ország Alföldi Róbert szegedi István, a király rendezéséről vitatkozott. A darabot az RTL Klub tűzte műsorára, így sok olyan emberhez is eljuthatott, aki egyébként csak hírből ismerte Alföldi „botrányait.” A lap megállapítja: a mostani átirat nagy indulatokat váltott ki, még Alföldi Róbert rajongói is furcsállották az olyasfajta újításokat, mint István náci egyenruhás kísérői vagy a szereplőkre börtönként rázuhanó Szent Korona. A lapban Szentesi Zöldi László István, a királynő címmel írt vezércikket a darabról, azt állítva, hogy mindazok, akik részt vettek a produkcióban, eljátszották emberi és művészi hitelüket.
A Heti Válaszban (71-76.o.) Ketrecben a haza címmel Sümegi Noémi készített összeállítást, amelyből kiderül: Alföldi szegedi rendezése vegyes fogadtatásra talált.

A Magyar Hírlap (Új élet kezdődik… 11.o.), a Magyar Nemzet (Az igazságot felmutatni… 14.o.) és más lapok is beszámolnak arról, hogy tegnap tartotta évadnyitó ülését az immár Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház. Beszédében a direktor Spiró György egy korábbi írására reflektálva föltette a kérdést: „Hányszor kell kereszténységet, papot gyalázni, Himnuszt énekelni a másságról a jó színházhoz?” Egyúttal leszögezte: az általa vezetett Nemzeti Színházban az igazságot kívánják felmutatni, korszerű színházi nyelven.

A Magyar Nemzetben (A Rock Színház… 14.o.) Miklós Tibor, a magyar musical színház létrehozója, a Rock Színház igazgatója nyilatkozik, aki szerint az a művész dolga, hogy jobbá tegye a világot. Emlékeztet rá, hogy a Kiálts a szeretetért című előadásuk „a mai világban különösen fontos életutat, eszméket mutat be Teréz anya példáján keresztül. Erről az előadásról úgy mennek el a nézők és az előadók is, hogy kicsit jobb emberek lesznek. Ugyanezt éreztük mi magunk is, amikor írtuk. Megértettük, hogy ha nem teszünk embertársainkért, akkor mi magunk leszünk szegényebbek. Ez a mi életünkben is kivételes darabnak számít, valamilyen módon istenkísértés volt egyáltalán belevágni, de az eredmény minket igazolt.” Az interjúból kiderül, hogy a Rock Színház előadásait a Benczúr Házban és az Eötvös 10 színháztermében tartják. Most pénteken és szombaton a Benczúr Házban lesz két Beatles-előadásuk, szeptemberben végén pedig az Eötvös 10-ben két Kiálts a szeretetért előadás.

Magyar Kurír