Napi sajtószemle

A Hetekben (Ellentmondást nem tűrő határozottság 10–12.o.) Kulcsár Árpád történész nyilatkozik, aki elmondta: Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperájának legújabb, Alföldi Róbert-féle rendezése, amelyben az államalapítót vívódó, már-már tyutyimutyi alaknak ábrázolják, aki valójában békét és kiegyezést szeretett volna, de anyja és a keresztény vezetők hatására kényszerűségből uralta le és döntötte szolgasorba a szabadságszerető népet, „meglehetősen valószínűtlen beállítása ez István karakterének, sem a korabeli leírások, sem István tettei nem támasztják alá… Csak erőskezű politikusnak sikerülhetett a társadalom többségének akaratával szemben kersztülvinni az új politikai, vallási, társadalmi és gazdasági rendszer kiépítését. Nagy politikai bravúr volt, ahogy sikerült a régi rendszer kulcsfiguráit, a törzsi-nemzetségi vezetők többségét pozíciók és anyagi hatalom biztosításával a nyugati típusú feudális katolikus rendszer kiépítésében és fenntartásában biztos támaszává tennie. Erős egyéniségének egyértelmű bizonyítéka, hogy a vele szembenálló hatalmas ellenérdekeket sikerrel tudta legyőzni és maga alá gyűrni. Azt, hogy mennyire szilárdan tudta a hatalmat a kezében tartani mindvégig négy évtizedes uralkodása folyamán, az is bizonyítja, hogy őalatta semmiféle pogánylázadás nem tudott kibontakozni, míg halálát követően két hatalmas erejű pogánylázadás igyekezett lerázni az István által erőszakosan bevezetett katolikus vallási uralmat.” A történész leszögezte: „Róma ekkor már több évszázada nem a bibliai kereszténységet képviselte, hanem hiteleiben és hitgyakorlatában számos ponton messze távolodott a bibliai alapigazságoktól, és sajátos államvallássá torzult. Elsősorban hatalmi szervezetként működött, amely számára befolyásának kiterjesztése volt az egyik legfőbb cél.” Kulcsár Árpád szerint az erőszakos térítéssel „az egyházi emberek gyakran nemcsak a katolicizmust, hanem magát a kereszténységet is hiteltelenítették, sőt meggyűlöltették az emberekkel.” Ugyanakkor a történész meglehetősen hamis beállításnak minősíti, hogy Koppány és a szabadság egy „fogalom” lenne. „Az ország és a nép függetlenségének és szabadságának megőrzéséhez elengedhetetlen volt az ország számára a nyugati típusú államberendezkedés bevezetése, hiszen csak így lehetett az ország stabilitását, erejét, teljesítőképességét növelni. Minden olyan nép, amely ezt a lépést elutasította, vagy eltűnt, vagy szabadságát elvesztve más állam uralma alá került, tehát a Koppány jellegű ragaszkodás a pogánysághoz éppen a rabságot vagy akár a pusztulást eredményezhette.” Kulcsár Árpád elmondta azt is: „Az István-kultusz olyan elemekkel telítődött, amelyek bibliai alapon nem elfogadhatók. Ilyen például a Máriának történő országfelajánlás, amivel Istvánt a Regnum Marianum eszmei előfutárává kívánták tenni. Hasonlóképpen elfogadhatatlan protestáns szempontból István ereklyéinek kultusza.”

A Magyar Hírlapban (12.o.) Sági György Szent Istvánra emlékezve címmel leszögezi: „A Szent István-i utat szem előtt kell tartani, az uralkodó intelmeit pedig nem árt fejünkbe vésni, és ma is figyelemmel olvasni. Hagyományaink, nemzeti identitásunk megőrzése szempontjából nagyon is lényeges a történelemoktatás minőségi színvonalon tartása, de ugyanolyan fontos nyelvünk ápolása is; ünnepeink megfelelő, nem csupán külsőségekben történő megtartása. Mindezek mellett azonban folyamatosan tisztelettel és elfogadással kell lennünk más népek hagyományai és múltja iránt is.” Az egyháztörténész szerző szerint az idei évforduló mindenképp méltó megünneplése az apostoli Szent Jobbnak az ősi koronázó városba vitele és a Szent István sírja fölött bemutatott szentmise, amire – miként Spányi Antal megyéspüspök rámutatott – utoljára a török megszállást megelőzően volt példa. „Bízunk és bízzunk abban, hogy a szent király és a Magyarok Nagyasszonya ezután is védelmében tartja hazánkat és nemzetünket; és olyanok kerülnek (továbbra is) meghatározó pozíciókba, akik a közösség és nem csupán a maguk érdekeit tartják szem előtt” – írja Sági György,  hozzátéve: Szent István királyunk, ezután is „Reménységünk vagyon/ Benned s Máriában,/ Mint magyar hazánknak/ Hív királynéjában.”

A Népszava (Mága… 6.o.) és a Magyar Nemzet (Mága Zoltán… 15.o.) is közlik, hogy Mága Zoltán hegedűművész és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a hátrányos helyzetű gyermekek taníttatását segítő jótékonysági koncertet szervez augusztus 26-án hétfőn, este fél nyolckor a Szent István-bazilikába. A Mága Zoltán és sztárvendégei jótékonysági koncert bevételével a nélkülöző kisiskolásokat kívánják támogatni. A hangverseny fellépői: Szenthelyi Miklós hegedűművész, Pándy Piroska és Mahó Andrea, a Madách Színház művészei, Boncsár Gergely, az operaház magánékese, Bordás Barbara, a Budapesti Operettszínház tagja. Közreműködik a Magyar Virtuózok Kamarazenekar és a Primarius Kamarazenekar. A műsoron Vivaldi, Bach, Massenet, Vecsey, Guonod, Albinoni, Puccini, Erkel, Kodály, Verdi, Webber, Wolf és Csajkovszkij művei szerepelnek.

A Magyar Hírlap (18.o.) Hittel a családokért, a házasságért és a közösségért címmel közli, hogy házasság- és családerősítő hátvégét tart október 4. és 6. között a HM Katolikus Tábori Püspökség a Honvédelmi Minisztériumban és a Magyar Honvédségben szolgálatot teljesítő katonáknak, kormánytisztviselőknek és közalkalmazottaknak. A balatonkenesei rendezvény mottója a család, a munka és az ünnep a hit távlatában. A találkozót Bíró László katolikus tábori püspök vezeti.

Magyar Kurír /Magyar Kurír