Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (8.o.) XVI. Benedek a római zsinagógában, a Magyar Nemzet (8.o.) Pápai látogatás a zsinagógában címekkel részletesen, a Népszava (2.o.) Zsinagógában járt a pápa címmel néhány sorban számol be arról, hogy tegnap a Szentatya a római zsinagógába látogatott. Mindhárom lap kiemeli, hogy a pápát tapssal fogadták a zsinagógában.

A Népszabadság szerint „A Tevere folyó mindkét partján eredményesnek értékelt találkozó után a kérdés a folytatás lesz, de fordulat máris érezhető. Ki nem mondott ígéretnek látszik a Vatikán részéről, hogy XII. Piusz boldoggáavatása nem lesz idő előtti, és a vatikáni archívumban felgyorsítják Eugenio Pacelli pápasága dokumentációjának megnyitását. A római mecsetnek a zsinagógában vasárnap jelen volt imámja most a muzulmán közösséghez várja a pápát.”

A Népszava kiemeli, hogy Riccardo Pacifici, a római zsidó közösség vezetője felvetette XVI. Benedek előtt, hogy akkori elődjének erőteljesebben föl kellett volna lépni a zsidók védelmében a II. világháború alatt. A katolikus egyházfő szerint a Vatikán igenis segítséget nyújtott nekik, de ’diszkrét és rejtett’ formában.”

A Magyar Nemzet idézi David Rosen rabbit, aki a Háárec című izraeli napilapnak nyilatkozva felháborítónak nevezte Izrael viselkedését a Szentszékkel szemben, hangsúlyozva, hogy bármely más ország visszahívta volna már a nagykövetét, ha a fogadó állam annyira semmibe vennél a megállapodásokat, mint Izrael. Rosen szerint a diplomáciai kapcsolatok felvétele és a problémák kialakulása is II. János Pál pápához köthetők, „akit pedig manapság a zsidók és keresztények egyaránt szentként tisztelnek.” A Magyar Nemzet emlékeztet rá, hogy pápasága idején szentként tisztelték XII. Piuszt is, de a hatvanas évektől kezdve több sajtótermékben „ellentmondásos” személyként írják le, mert állítólag nem tett meg mindent a zsidók megmentéséért. A polgári napilap megemlíti, hogy Giancarlo Centioni atya XVI. Benedek pápának a zsinagógában tett látogatása előtt három nappal emlékeztetett rá: XII. Pius pápa állította fel azt a föld alatti mentőszolgálatot, amely a Szent Rafael Egyesület fedése alatt segített a zsidóknak kijutni a nácik kezei közül. A szervezetet a pápa indítványára hozta létre néhány német pap, őket segítette állítása szerint a ma 97 éves Centioni is, akinek kötődése Mussolini pártjához segített abban, hogy ne gyanakodjanak rá. Az idős pap azt állítja, ő az utolsó, még életben lévő tagja a szervezetnek. Az újság azt is megjegyzi, hogy a katolikus egyház „elhajló ágai” is tiltakoztak a látogatás ellen, így például Florian Abrahamowicz – akit radikális politikai és hitbéli nézetei miatt kizártak a tradicionalista X. Szent Piusz Társaságból – Veronában szervezett egy megmozdulást.

A Magyar Nemzet (10.o.) Szabadon engedik Törökország szégyenét címmel közli, hogy ma engedik szabadon a török állam „legnagyobb szégyenét”, Mehmet Ali Agcát, aki 1981. május 13-án a Szent Péter téren életveszélyesen megsebesítette II. János Pál pápát. „A gyilkos önmagából közéleti embert próbált faragni börtönévei során, akire azonban senki sem kíváncsi túlságosan, s egyelőre az sem ismert, mit kezd majd magával, hol fog élni a korábbi terrorista… ’Élhetnék a Távol-Keleten, Amerikában vagy akár Afrikában is’ – állította egy interjúban, ám egy tévés újságíró szerint húsz országban kért menedékjogot, s mindenütt elutasították. Most, szabadulása után mindenesetre Ankarába fog utazni, hogy eldöntse, mit is kezd magával.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (4.o.) Kacsoh Dániel Szálegyesen lélekkel hagyta el a földi hazát címmel számol be az 1956-os szabadságharcos, a közelmúltban 87 éves korában meghalt Pongrátz Ödön szombati, kiskunmajsai temetéséről. A tudósító kiemeli, hogy a gyászszertartást végző Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szentbeszédében így fogalmazott: „Ödön testvér már Isten örök országában van, ahol látja, dicséri és szereti a Mindenhatót.”

A Magyar Hírlap (Kultúránk… Művelni… 15.o.) és a Magyar Nemzet (Sólyom… 14.o.) beszámolnak arról, hogy ökumenikus istentisztelettel ünnepelték a Himnusz megírásának 177. évfordulóját tegnap Szatmárcsekén. Az istentisztelet díszvendége Sólyom László államfő volt, igét hirdetett Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke és Kocsis Fülöp görög katolikus püspök. A köztársasági elnök a Himnusz érvényességéről és „korszerűségéről” folyó vitákra célozva leszögezte: nemzeti imádságunk romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, nem lehet leváltani. Nem helyettesíthető semmilyen más költeménnyel vagy zeneművel. Alkalmas arra, hogy mindenkit befogadjon és egyesítsen. Bölcskei Gusztáv igehirdetésében hangsúlyozta: az embernek nem tiszte sem vádolni, sem ítélkezni, tiszte viszont tanúnak lenni és tanúságot tenni a helyes, a jó, a szép, a hitben születő közösségi-nemzeti kultúra mellett. Kocsis Fülöp a mai kor fájó ellentmondásaként említette, hogy miközben a művészek nem találják a közönséget, a közönség éhezik a művészetre. Ennek okát abban látta, hogy míg a művész csak önmagáról akar érvényeset mondani, addig az egyszerű ember a szépet, a tisztát keresi, ami a fogyasztói társadalom sivárságával szemben a teremtett világról képes szépet és igazat mondani.

A Népszabadság (Wallenberg… 3.o.) beszámol arról, hogy először adták át a zsidó üldözötteket mentő svéd diplomatáról, Raoul Wallenbergről elnevezett díjat. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tegnap tartott rendezvényen Dúl Géza plébános, a Szent Erzsébet Segítő Alapítvány kuratóriumának elnöke; Rozner László, az újpesti zsidó hitközség elöljárója; Somos László esperes plébános; Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára és Tóth Józsefné pedagógus vehette át az elismerést.

A Magyar Nemzetnek (Albérletre költenék… 4.o.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta: a családok utcára kerülésének megakadályozására költené a krízislap egy részét a szeretetszolgálat. Arra kérik a kormányt, hogy a keret jelentős hányadát fordítsák az utcára kerültek albérleti támogatására. Vecsei Miklós azonban figyelmeztet: azonnali beavatkozásra van szükség, a válság miatt ugyanis rengetegen kerülnek utcára, áprilisban pedig újabb tömegek válhatnak hajléktalanná.

Magyar Kurír