Napi sajtószemle

A Népszabadságban (11.o.) Miklós Gábor A pápa kocsija címmel reagál arra, hogy Ferenc pápa kapott a közelmúltban egy húszéves, fehér Renault 4-est egy olasz paptól ajándékba. Akkor fogadta el, amikor megtudta, hogy a lelkésznek van egy másik, kevésbé öreg kocsija. A régi kocsival a szegények közé járt, mondta az ajándékozó. A testőrök megütköztek, amikor a pápa beült az öreg kocsiba és elhajtott vele. A cikkíró megállapítja: az argentin egyházfő féléves pápasága sok meglepetést okozott. Az igazi szenzációnak mégis azt nevezi, hogy ezen a héten Ferenc találkozik Gustavo Gutierrez 85 éves perui-amerikai teológiaprofesszorral a Vatikánban. A domonkos szerzetes ugyanis a felszabadítási teológia egyik megalkotója, ezt a címet adta egy 1971-ben írt könyvének. Miklós rámutat: az elméletnek sok ellenzője volt és van az egyházban, így eltökélten elutasította azt II. János Pál pápa is. Jorge Bergoglio pedig bíborosként nem vallotta e harcos elméletet. „Ő a nép egyházát hirdette, a szegényekkel, nem pedig a gazdagokkal, illetve a középosztállyal vállalt szolidaritást.” „Mennyire szeretnék egy olyan egyházat, amely szegény és a szegényekért van!” – írta. Eközben elhatárolódott a „felszabadítási teológia ideológiai torzulásaitól.” A cikk szerzője elemzőkre hivatkozik, akik szerint az, hogy a pápa fogadja Gutierrezt, kaput nyit a felszabadítási teológia előtt. Mások arra gondolnak, hogy a két latin-amerikai pap – túllépve a teológiai nézetkülönbségeken – arról beszélhet, mit tehetnének a globális nyomor ellen. Miklós Gábor figyelmeztet: „Oda kell figyelni rájuk, mert fontos dolgokat tudnak. Ferenc pápa változtatni akar. Amikor a pompával és luxussal szakított, amikor elkezdte a rendcsinálást a Vatikánban, távolabbi célt is követhetett. Szolidáris és nem hatalmi egyházat vízionálva, nem a hierarchiák, hanem a nép egyházát építené. Akár a vallásalapító.”

Ugyancsak a Népszabadságban (1.,7.o.) Czene Gábor Erdő Péter ellenzi az egyházi esküvő állami elismerését, ezt közölte Semjénnel címmel a nap egyik fő híreként közli, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások során Erdő Péter bíboros, prímás kifejezetten ellenezte, hogy államilag elismert legyen az egyházi esküvő. „A katolikus püspöki kar elnökéből nem váltott ki lelkesedést a ’kötelezően választható’ etika és hittan ötlete sem” – ezt tanúsítja egy a lap birtokába került jegyzőkönyv, amely a Szentszék és a magyar állam képviselőiből álló vegyes bizottság 2010. októberi üléséről készült. A cikkíró úgy értesült, hogy a KDNP elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „érezhetően meghökkent, és sértődöttnek tűnt, amiért elképzelései nem nyerték el a katolikus egyház maradéktalan tetszését.” A Czene Gábor által ismertetett jegyzőkönyv szerint a magyar katolikus egyházfő fontosnak tartotta kijelenteni, hogy „ne ismerje el az állam az egyházi házasságkötést. Ez a magyar püspökök folyamatos álláspontja húsz éve.” Kijelentette: bár máshol volt és van erre példa – Magyarország ilyen szempontból a német jogtípushoz tartozik, ahol 115 éve párhuzamos házassági szisztéma működik: a polgári házasságról az egyház, az egyháziról pedig az állam nem vesz tudomást. A bíboros szerint ahol az emberek már megszokták ezt a házasságkötési rendet, „életveszélyes lenne a változtatás, mivel az Európai Unión belül a házasság intézményét ismét támadás érné.” A katolikusok és a protestánsok közötti korábbi „összeütközésekre” utalva Erdő Péter leszögezte: „Örülünk annak, hogy ebben száz éve nyugalom van, és azt kérjük, hogy ha lehet, ezt ne bolygassuk.” A bíboros, prímás azt is elmondta: ha az állam „vállalja azt, hogy tizenkét éven keresztül kötelezően előírja az etikát minden iskolatípusban, valamint azt, hogy az etikát hittannal lehet helyettesíteni, és garanciákat ad arra, hogy nem szól bele az oktatás tartalmába, akkor azt mondom, hogy beszéljünk róla.” De még ekkor is fennáll a veszélye annak, hogy „négy, nyolc vagy tizenkét év múlva valaki másképp fogja értelmezni a rendszert, és akkor többet fog ártani az egész, mint amennyit hazsnál” – Czene szerint a bíboros így „érzékeltette finoman, nem lehet mérget venni rá, hogy örökkön-örökké a Fidesz-KDNP marad kormányon.” A bíboros, prímás azt is világossá tette: az egyház nem utasítja el, hogy az állam bevezesse az etikát, de – mivel „ez a kérdés a hittannal különböző módon kapcsolódhat” – vannak aggályai. (Más megfontolásokból, de az ülésen Pápai Lajos győri megyéspüspök is kifejezte kételyeit.) Erdő Péter úgy ítélte meg, „minden várakozásnak meg lehetne felelni”, ha bevezetnék az etikát, de csak két évre, és javítanák a hittanoktatás pozícióit. Semjén Zsolt akceptálta az egyházi álláspontot, hangsúlyozva, hogy semmit nem akar erőltetni. Csak annyit kért, hogy egyházi részről utólag ne érje bírálat a kormányt, amiért nem ismeri el a templomi esküvőt, vagy nem vezeti be a kötelező etikát és hittant. A miniszterelnök-helyettes indítványozta, hogy a nunciuson, a bíboroson és rajta kívül egyik jelenvaló se nyilatkozzon külön a sajtónak. A tájékoztatás „lehetőleg minél szűkebb legyen, egy kegyes általánosság” – javasolta Semjén. Az újságírók így csupán arról értesülhettek, hogy a kormány megszünteti a korábbi diszkriminációkat, és biztosítja az egyházak számára az egyenlő finanszírozást.

A Magyar Nemzet (5.o.) Keresik a cibakházi pap gyilkosait címmel írt riportot arról, hogy nagy erőkkel keresi a rendőrség azt a hivatalosan egyelőre ismeretlen elkövetőt-elkövetőket, akik kegyetlenül meggyilkolták és kifosztották a helyi plébánost a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cibakházán. A környékbeliek szerint számos helyen leírhatatlan állapotok uralkodnak, vannak azonban, akik úgy vélik, hogy a romáknak nincs közük a történtekhez. A riportból kiderül: mindenkihez kedves, mindenkivel szemben segítőkész embernek, karizmatikus papnak ábrázolták a 73 éves korában meggyilkolt Szarvas Andrást a cibakháziak.
Az összeállítás részeként Szerdahelyi Csongor In memoriam Szarvas András címmel emlékeztet rá, hogy a 35 évet Cibakházán szolgált Szarvas András atyát püspöke többször is el akarta helyezni erről a nehéz vidékről, de ő maradni akart, és meg is indokolta, hogy miért: „Nem akarom, hogy az utódomnak nehéz dolga legyen. Ez egy borzasztóan nehéz vidék, de én már megszoktam, és engem is megszoktak. Ismerem az embereket. Inkább én leszek hős, minthogy másokat kínozzon ez a helyzet. Jézus jelenlétét akarom biztosítani ezekben a falvakban.” Máthé György kerületi esperes, szolnoki plébános szerint a helytállás vértanúja Szarvas atya. Elmondta: a tragédia a tanítványok nagypénteki kétségbeeséséhez hasonlít. Ám akkor is hamarosan jött a feltámadás, és Cibakházán is ez a borzasztó haláleset a szívekben akár jó folyamatot is elindíthat. Megbecsülését mindannak a szépnek és jónak, amit e településért több mint harminc éven át tett egy egyszerű lelkipásztor. A riport szerint Cibakházán most mindenki elárvult, nemcsak a hívek, de a templom küszöbét ritkán vagy soha át nem lépők is úgy érzik, hogy édesapjukat veszítették el a plébános halálával.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Szakrális művészetek, hetedik éve címmel közöl összeállítást abból az alkalomból, hogy immár hetedik éve rendezik meg az Ars sacra fesztivált szeptember második felében. A 2007-ben, lelkes civilek által megálmodott és létrehozott rendezvény az elmúlt években országos méretű, meghatározó kulturális eseménnyé nőtt, és idén, a templomok éjszakája elnevezésű programmal együtt már kilenc napon át várja kiállításokkal, koncertekkel, irodalmi estekkel, filmvetítésekkel, színházi előadásokkal és gyerekprogramokkal a közönséget szeptember 14-től, Budapesten és több mint 70 településen országszerte. Az eseményt ma délután a Nemzeti Múzeumban nyitja meg Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, az esemény egyik fővédnöke, köszöntőt mond Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Az ünnepségen fellép az Anima Musicae Kamarazenekar, közreműködik Lackfi János költő.

A Magyar Hírlap (13.o.) Szerzetesek asztala címmel közli, hogy konferenciát tartanak a ferencesek, piarista és jezsuita könyvtárak szervezésében szeptember 17-én, kedden délután, a budapesti Tamás Alajos Közösségi Házban. Az előadások a szerzetesrendekhez köthető táplálkozáskultúráról szólnak. Elemzés hallható majd például a 18. századi ételekre és italokra vonatkozó korabeli színjátékokról és énekekről, az esztergomi ferences kolostor étkezőjének barokk képeiről. Az utolsó előadás pedig azt mutatja be, hogy Vogl Gáspár jezsuita segítőtestvér a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után komoly szakácskarriert  futott be, számtalan jó nevű vendéglőben vezette a konyhát, majd Rómában a Collegium Germanicum et Hungarium séfje lett.

Magyar Kurír