Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) A pápa életére törnek a konzervatívok? címmel ismerteti a tekintélyes osztrák pasztorálteológusnak, Paul Zulehnernek a Vorarlberg Heute című lapban megjelent interjúját, amelyben reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa sikerrel jár az általa elindított reformokkal. Ugyanakkor figyelmeztetett: a Szentatya egyedül nem tudja keresztülvinni az intézkedéseket, a többség támogatását is tudni akarja maga mögött. „Néhányan attól tartanak, hogy reformjai túl messzire mennek a konzervatívok számára, ezért úgy vélik, az életére akarnak törni. Hallani ilyen szóbeszédeket” – mondta Zulehner. Kifejtette: Ferenc pápa elsősorban a Bibliára támaszkodik, ezért megkérdőjelezhet egy sor olyan tradíciót, amelyek később alakultak ki. Ez azt is jelentheti, hogy a civilek nagyobb szerepet kaphatnak az egyházban, s folytatja a II. Vatikáni Zsinat megkezdett reformjait. A Népszava emlékeztet rá: nagy figyelmet keltett a napokban Pietro Parolin, kinevezett vatikáni államtitkár kijelentése: mivel a cölibátus nem dogma, ezért vita indulhat róla.

A Magyar Hírlapban (12.o.) Sági György A keresztény Egyiptom címmel felhívja a figyelmet, hogy az egyiptomi kopt keresztények, akik támogatták a Mubarak elleni felkelést, ma életveszélyben élik napjaikat, ugyanis a hadsereg által megbuktatott Murszi hívei közül sokan őket állították bűnbaknak, az elnök eltávolítása miatt. Csak augusztus közepéig már ötvennyolc templomot támadtak meg a szélsőséges iszlamisták, és vannak áldozatok is. Pedig az egyiptomi keresztény egyházak folyamatosan a béke előmozdítására szólítanak fel, ennek eszköze pedig a dialógus lehet. Sajnos azonban erre a Muzulmán Testvériség nem igazán hajlott, „más merev iszlamisták is csak tessék-lássék módon viszonyultak hozzá.” A cikkíró rámutat: ma már a koptok száma csupán a lakosság tizede. Ferenc pápával összhangban Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa a közelmúltban közölte: „Azt kívánjuk, hogy a párbeszéd és a kiengesztelődés révén valóban találjanak megoldást erre a rettenetes helyzetre. Imádkozunk, hogy az isteni jóindulat vessen egy pillantást keresztény testvéreinkre.” Sági hozzáteszi: „Lényeges lenne, hogy az indulatokat az észérvek váltsák fel, hogy Egyiptom vissza tudja nyerni az arab világon belüli presztízsét.”

A Magyar Nemzetben (30-31.o.) Fázsy Anikó A rombolás nyolcadik napja címmel megállapítja: a Szíriában dúló háború, „bár nyugati értelemben vett polgárháborúként kezdődött (és annak is szánták), még a külföldi beavatkozás előtt törzsi háborúba és vallási leszámolásba fordult.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy a háború kitöréséig Szíriában megfértek egymással a szunniták (a lakosság 74 százaléka), a keresztények (10 százalék), a síiták (3,5 százalék), az alaviták (10 százalék) és a drúzok. Jelenleg azonban a síitáktól elszakadt alaviták ellen véres harcot vívnak a szunniták, dzsihádista csoportjaikat fegyverrel és pénzzel támogatja a szunnita Al-Kaida, Szaúd-Arábia, Katar és Törökország. A síiták mögött áll Irán és a Hezbollah. Megszaporodtak a keresztények elleni erőszakos cselekmények is, különösen északon. Kétmillióról 1,5 millióra csökkent a keresztények száma, 400 ezren elmenekültek, a többiek közül sokakat katonaként vagy civilként mészároltak le. Dzsihádisták keresztény szerzetesek torkát vágják el, terrorizálják a néhány napja elfoglalt keresztény falu, Malula lakóit, ahová a római katonák elől annak idején a későbbi szent, Tekla menekült, majd kolostort alapított. A cikk szerzője az AP hírügynökségre hivatkozik, amelynek munkatársa telefonon beszélt szemtanúkkal, akik azt állították, hogy az Al-Kaidához köthető csoportok különös kegyetlenséggel lépnek fel a keresztényekkel szemben, de egy magát Iraki és Keleti Iszlám Államnak nevező csoport is válogatás nélkül öl. Néhány napja Mohamed al-Hamada költőt gyilkolták le. Embereket rabolnak el, kurdokat, keresztényeket. Rakkában egy olasz jezsuitát raboltak el, Aleppo szír ortodox és görög ortodox püspökei több mint száz napja tűntek el – írja Fázsy Anikó.

A Népszabadság (Elfogták… 2.o.), a Magyar Nemzet (Rendőrkézen… 1.,2.o.) és a Magyar Hírlap (Előzetesben… 18.o.) is beszámolnak arról, hogy elfogta a rendőrség azt a fiatalembert, akit azzal gyanúsítanak, hogy szeptember 11-én szerdán kegyetlenül bántalmazta, megölte és kifosztotta Cibakháza esperes-plébánosát, a 73 éves Szarvas Andrást. A 19 éves W. Renátó Zoltánt a Népligetben vették őrizetbe. Az eddigi adatok szerint a gyanúsított kedden, az éjszakai órákban utazott Cibakházára, és ott anyagi haszon reményében ment be a pap otthonába, a parókiára. A rendőrség egyelőre nem közölte, hogy a terhelt milyen értékeket vitt el a lakásból, azon a Suzukin kívül, amelyet Budapesten találtak meg összetört állapotban szerdán.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Ugró Miklós Kiszolgáltatottak címmel leszögezi: „A katolikus egyház valóban gazdag, de a legendás anyagi javakat nem a papjai pénztárcájában vagy bankszámláján kell keresni, még csak nem is a vidéki templomokban, esetleg plébániákon. Isten felszentelt szolgái nagy többségükben szegények, mert másfajta, szerényebb igények szerint élnek, mint híveik, ám a fennmaradó jövedelmüket szétosztják a rászorulók közt, akik gyakran jobbmódúak, mint az adakozó, ám a rászorultság többnyire nem minősíthető a forintok számával. A papoktól nincs vagy alig van mit elrabolni, mégis időről időre akad valami degenerált bűnöző, aki egy pap meggyilkolásától sem riad vissza, hogy annak feltételezett vagyonát, kincseit megszerezze. A pap hiába él szerényen s visszafogottan, nyitottsága, segítőkészsége, a rászorulók iránti nagylelkűsége a bűnözők szemében célponttá és könnyű prédává teheti.” A cikkíró rámutat: Szarvas András atyát is olyan ember ölte meg, aki a rendőrség megalapozott gyanúja szerint már korábban is kapcsolatban állt áldozatával, W. Renátó Zoltán nyilván segítséget, támogatást kért a 73 éves esperes-plébánostól, akit aztán a héten kegyetlenül megkínzott és megölt.

A Népszabadság (2.o.) Homofób állítás a hittankönyvben címmel közli, hogy homofób állításokra bukkant a Hír24 egy általános iskolai hittankönyvben. A negyedik osztályosoknak szánt kiadványban egyebek mellett az olvasható, hogy a homoszexualitás halálos bűn. A portál felidézi: Ferenc pápa a közelmúltban jelentette ki, hogy nem akarja megítélni a melegeket. A Népszabadság szerint ennek ismeretében különösen furcsa a tankönyvben szereplő állítás, de a Hír24 megkeresésére eddig senki sem adott magyarázatot. A köznevelésért felelős államtitkár is a tévétől értesült a negyedikes hittankönyvben szereplő homofób mondatokról. Hoffmann Rózsa szerint azonban ehhez az állami oktatásirányításnak semmi köze. A Hír24 kérdésére a katolikus egyház közölte: ki fogják javítani a tankönyven szereplő hibás mondatokat.

A Népszavában (7.o.) Veress Jenő Egyház a zebránál című, gunyoros hangvételű írásában első csapádnak nevezi, hogy a Népszabadság tegnapi híre szerint Erdő Péter bíboros, prímás kifejezetten ellenezte, hogy államilag elismert legyen az egyházi esküvő, és nem lelkesedett a kötelezően választható etika- és hittantanítás ötletéért sem. Veress a második csapásnak nevezi, a fent említett hittankönyv homoszxualitásra vonatkozó mondatát. A cikkíró közönséges jelzővel minősíti ezt, és a hittankönyv szerzőjének figyelmébe ajánlja Ferenc pápa melegekre vonatkozó szavait. Veress szerint a pápát „a magyar politikai keresztények se kiköpni, se lenyelni” nem tudják.

Magyar Kurír