Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Ferenc pápa új prioritásokat akar című beszámolója szerint a katolikus világegyházban gyorsan vihart kavart Ferenc pápának a múlt héten megjelent interjúja, amelyet a Civiltá Cattolica című jezsuita folyóiratnak adott. A beszélgetés egyszerre tizenhat országban jelent meg. (Lásd szeptember 20-ai, pénteki szemlénkben a Ferenc pápa a kicsinyes szabályok ellen című, a Népszavából átvett cikk ismertetését – a szerk.) A Népszabadság megállapítja: „A tépelődő, kérdéseket feltevő beszélgetésben az egyházfő sok olyan kérdést érintett, amelyet eddig elődei elkerültek, vagy amelyekről elutasítóan szóltak. A pápa azt mondta, hogy a katolikus egyháznak át kellene rendeznie prioritásait, hogy ismét a nép egyházává lehessen.” A lap figyelemre méltónak tartja, hogy a pápa kijelentette: „Nem foglalkozhatunk csupán olyan ügyekkel, mint az abortusz, a melegházasság vagy a születésszabályozási módszerek.” Egyúttal azt javasolta, hogy az egyház engedékenyebb legyen ezekben az ügyekben, amelyek az utóbbi években rendkívül megosztók voltak. Hozzátette: „Új egyensúlyt kell találnunk, mert egyébként az egyház morális épülete kártyavárként omlik össze, s elveszítjük az Evangélium frissességét és illatát.” A Népszabadság emlékeztet rá: „Az egyházfő már eddig is többször zavarba ejtette a konzervatív egyházi vezetőket. Nem költözött be a vatikáni luxuslakosztályba, szerény öltözéket visel, s minden megnyilatkozásával a változásra ösztönzi a híveket. Ferenc egyik sokatmondó gesztusa, hogy misét celebrált azzal a perui domonkos szerzetessel, akinek a nevéhez fűződik a felszabadítás teológiájának megalkotása.”

A Magyar Nemzet (8.o.) Ferenc pápa a pénzvilág ellen címmel számol be arról, hogy a Szentatya tegnap Cagliariban mondott beszédében elítélte „azt a gazdasági rendet, amelynek a középpontjában a pénznek nevezett bálvány áll.” Ferenc pápa szerint a világ olyan gazdasági rendszert választott, amelyben a pénz parancsol, és ennek következménye a munka hiánya, a munkanélküliség.

A Magyar Nemzetben (4.o.) Szerdahelyi Csongor Pápalátogatás: kezdődhet a szervezés címmel közli, hogy Ferenc pápa múlt pénteken bejelentett magyarországi látogatásáról formális egyeztetés is indul. Veres András szombathelyi megyéspüspök közölte: „Óriási öröm számunkra, hogy Ferenc pápa elfogadta 2016-os magyarországi meghívását.” A főpásztor abban bízik, hogy a pápalátogatás nemcsak a szombathelyi egyházmegyét, hanem az egész magyarságot megmozgatja. A magyar katolikus egyház és az állam meghívásának apropóját 2016-ra toursi Szent Márton születésének 1700. évfordulója adta. Európa nagy szentje, a szegényekről való gondoskodás máig népszerű apostola Savariában, a mai Szombathelyen látta meg a napvilágot, és innen indult a kereszténységet megújító életútja, amely nem csak földrészünk keleti és nyugati felét, de az egész keleti világot meghódította. A kerek évforduló adta az ötletet Veres András szombathelyi püspöknek, hogy meghívja a szegények mai nagy pártfogóját, Ferenc pápát. Nyilatkozik Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki elmondta: a kormány múlt szerdai döntésén hozta meg a döntést, hogy csatlakozik a püspöki kar meghívásához. Szent Márton a szegényekről való gondoskodás fontos szimbóluma, ahogy a róla készült ábrázolások is mutatják: köpenyét kettéhasította, és a rászorulóval megosztotta. Ez a jelenet jól kifejezi Ferenc pápa lelkiségét és törekvéseit. Semjén azt is közölte, hogy a múlt szerdai kormányülésen a magyar-vatikáni szerződés módosítása is befejeződött.

A Népszabadság (3.o.) Keresztények ellen támadtak a tálibok, a Magyar Hírlap (5.o.) Súlyos merénylet keresztények ellen címekkel számolnak be arról, hogy egy keresztény templom előtt történt robbantásos merénylet vasárnap a pakisztáni Pesavarban. A támadásban legalább hetvenhat hívő meghalt. A kettős robbantás következtében százan megsebesültek, a halálos áldozatok száma tovább emelkedhet. Beszámolók szerint két öngyilkos merénylő hozta működésbe a testére szerelt robbanószerkezeteket a templom bejáratánál, amikor s mise végzetével a hívők elhagyták a kegyhelyet. A gyilkos merényletet a pakisztáni tálibok szervezete vállalta magára. Navaz Sarif kormányfő elítélte a támadást, s azt mondta: a terroristáknak nincs vallásuk, s az ártatlanok elleni támadás az iszlám és minden vallás tanításával ellentétes. A tegnapi volt az egyik legtöbb halálos áldozattal járó merénylet, amelyet – az amúgy számos területen hátrányosan megkülönböztetett – keresztények ellen követtek el Pakisztánban, ahol a lakosság 95 százaléka muzulmán. 

A Magyar Nemzetben (Kiállás… 4.o.) Veres András, a püspöki kar társadalmi igazságosság kérdéseivel foglalkozó bizottságának elnöke a katolikus társadalmi napok háromnapos rendezvényéről elmondta: minden várakozást felülmúlóan jól sikerült. Hatalmas volt az érdeklődés a Múzeumkertben valamennyi program iránt. „A szegények melletti kiállás az egyház legfontosabb feladata, és a magyar egyházon belül nagyon sok olyan kezdeményezés, törekvés van, amelyek ezt tartják szem előtt a lelkipásztori, az oktatási, egészségügyi és karitatív munka terén.” Ezekből kaphattak ízelítőt, akik e három nap alatt a Múzeumkertben voltak a hét végén. A püspök figyelmeztetett: „Tegyünk jót azzal, amink van. Ne csak a feleslegünkből jótékonykodjunk. Az általunk megszerzett javakból mások boldogságát is tudjuk szolgálni. Ez a keresztény társadalmi tanítás lényege, és a Kattárs ennek a szellemiségnek volt a seregszemléje.”

A Magyar Hírlapban (Nemzeti és erkölcsi… 1.,4.o.) Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője nyilatkozik, aki Kacsoh Dániel interjúkészítő közbevetésére – „A közelmúltban Erdő Péter bíboros nagy visszhangot kiváltó kritikát fogalmazott meg a hittanoktatás új szisztémája kapcsán. Azóta rendezték a kérdést?” – azt válaszolta: „Az egyházak függetlenek, elképzeléseik nem mindig esnek egybe az államéival. Ez így van rendjén. Tény, nem ők kérték az új hitoktatási rendszert, ám azért felvetném: ez jó? Eddig rengeteg adminisztratív akadállyal megküzdve, mondjuk úgy, csak a periférián oktathattak hittant az állami iskolákban, mostantól ez a tanrend része lesz. Persze a kötelező óra az erkölcstan, a hittan pedig továbbra is egy választható lehetőség. Mindazonáltal kísérleti évbe léptünk, sok még a bizonytalanság, egyes kérdések tekintetében pedig, mint például a hitoktatók bére, valóban késésben vagyunk. De ennek részben objektív okai vannak, hiszen például, az elsősökkel ellentétben, az ötödikes diákok szülei csak szeptember elején döntöttek, illetve mostanság döntenek, etikát vagy hittant szeretnének-e a gyermeküknek. Valós igényt jelez amúgy, hogy az elsősök szüleinek több mint fele a hittant választotta. A megoldásokat folyamatos egyeztetéssel, az egyházakkal és az iskolákkal közösen szeretnénk kidolgozni.” A humáncsúcsminiszter „destruktív, hangulatkeltő ostobaság”-nak nevezte azt a baloldali-liberális oldalról érkező vádasokodást, hogy a kormány hozzá lojális, keresztény-konzervatív „egyengyerekeket” akar kinevelni. Balog Zoltán hozzátette: „Ugyanakkor nem árt akár többször is tisztázni: a hittankönyvek tartalmáért az egyházak felelnek, ezekből azok a gyerekek tanulnak, akiknek a szülei az adott egyház mellett döntenek. Ezt a döntésüket bármikor módosíthatják. Kétségtelen, a parlament által több mint kétharmados támogatással elfogadott új Nemzeti alaptanterv szerint nemzeti és erkölcsi tudásminimumra van szükség a társadalomban. Annak megítélésében, hogy mi a jó és mi a rossz, a jelenleginél erősebb egyetértés kell Magyarországon, erre kívánjuk nevelni az új nemzedéket. Szerintem ez egy kormánynak nem csupán vállalható, de kötelező célja is kell, hogy legyen.”

A Népszava (3.o.) Hittanos (gyűlölködési) szabadság címmel emlékeztet rá: a hittankönyvek nem csupán ingyenesek, de az egyházak maguk határozzák meg a használható hittananyagokat, az államnak beleszólása sincs ezek tartalmába, és ahhoz sincs köze, hogy felkerül-e a könyv az ajánlott vagy rendlehető könyvek listájára. „Épp erre hivatkozva vonta meg a vállát a szaktárca néhány hete, amikor kiderült, hogy egy negyedikeseknek szóló hittankönyv halálos bűnnek nevezi a homoszexualitást.”

A Világgazdaság (9.o.) Miért hiszünk a csodákban? címmel rámutat: Max Weber 20. század eleji megállapítása, miszerint a kortárs ember számára elvileg minden kiszámítható, és a tudomány véget vetett a mágiának, mintha érvényét vesztette volna. A lap kifejti: a Vatikán 1588 óta megköveteli a csodákat, mielőtt egy halottat boldoggá vagy szentté avatna. 2005-ig a pápák ily módon 784 szentet avattak, ebből II. János Pál idején (1978-2005) 482-t. Ha ehhez hozzávesszük még az 1338 boldoggá avatást, az összesen 1820 hivatalosan elismert csodát jelent egyetlen pápa alatt. Történelmi rekord. A VG közli, hogy a világban az emberek 55 százaléka szilárdan hisz a vallásos csodajelenségekben, és csak 45 százalék tartja ezt lehetetlennek. Ez az eredménye a világ legnagyobb, vallási beállítottságról készült közvélemény-kutatásának: az International Social Survey Programme valamennyi kontinensen, összesen 40 országban vizsgálta az álláspontokat. Itt érdekesek a regionális különbségek is: mialatt Törökországban az emberek majdnem 93 százaléka hisz a csodákban, a csehek között csak 23 százalék tartja lehetségesnek. Oroszországban a lakosság 51 százaléka csodahívő, az USA-ban több mint 78 százalékban, Olaszországban (közel 70 százalék), Dél-Afrikában (74,5), Mexikóban 76 százalék. A másik véglet Skandinávia: Dániában 24 százaléknyian, Norvégiában 37 százaléknyian hisznek a csodákban.

Ugyancsak a Világgazdaság (9.o.) Vajon vallásos volt a világhírű fizikus, Albert Einstein? címmel megállapítja: Albert Einstein egész életében vallásos világképet képviselt – híres kijelentése: „Isten nem kockázik” –, persze egyedit, amit nyilvánvalóan össze tudott hangolni tudományos munkásságával. Einstein úgy tartotta, hogy a Biblia „tiszteletre méltó, ám bőven primitív legendák gyűjteménye…. Számomra a hamisítatlan zsidó vallás, akárcsak a többi vallás, a primitív babona inkarnációja… Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyengeségek terméke, és kifejezése.”

A Magyar Nemzetben (Párbeszéd és alaptörvény 5.o.) Varga Zs. András nyilatkozik az alaptörvényről. A professzort Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az egyetem nagykancellárja szeptember elejével a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánjává nevezte ki.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Keresztény punkok győzelme a CineFesten címmel számol be arról, hogy a szomabton véget ért 10. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíját Katrin Gebbe filmje, a Tore tánca nyerte el, amely a Nemzetközi Filmklubszövetség FICC-díját is megkapta. A történet egy német keresztény punkmozgalom, a Jesus FreakS tagjairól szól, akik – miközben lázadnak az intézményes egyház ellen – teljes mértékben magukénak vallják Jézus tanításait a szeretetről. A Tore tánca témája mellett erőszakosságával hívta fel a közönség figyelmét, amelyben a film főszereplőjének, Torénak a hite mélységét teszik próbára.

Magyar Kurír