Napi sajtószemle

A Népszavában (9.o.) Rónay Tamás Ferenc pápa nyitott egyháza címmel emlékeztet rá, hogy az utóbbi hetekben több írás is megjelent a magyar és a nemzetközi sajtóban, azt állítva: vannak, akik szembeállítják Ferenc pápát elődjével, XVI. Benedekkel. A magyarázat szerint ez azért súlyos hiba, mert az argentin egyházfő sem változtatta, s nem is kívánja megváltoztatni az egyház tanítását. Rónay ehhez hozzáteszi: „Azt azonban talán senki sem tagadja, hogy Ferenc pápa bizonyos szempontból mást akar, mint elődje.” A cikkíró többek között idézi Ferenc pápa egyik kijelentését: „Ha valaki meleg, és az Urat keresi, ki vagyok én ahhoz, hogy ítéletet mondjak róla?” Rónay Tamás ezt így értelmezi: „Ha tehát valaki homoszexuális, s a papi hivatást választja, Ferenc pápa nem akarja megakadályozni őt ebben. Ez szintén eltér XVI. Benedek törekvéseitől: 2005-ben olyan dokumentumot látott el kézjegyével, amelynek értelmében nem szentelhetnek pappá homoszexuális hajlamú növendékeket.” A cikkíró azt is figyelemre méltónak tartja, hogy miközben Ferenc pápa szakított az őskonzervatívokkal – a Szent X. Piusz Testvériséggel –, a felszabadítás teológiája képviselőihez közeledik. A közelmúltban találkozott a 85 éves perui Gustavo Gutiérrez domonkos rendi szerzetessel, a felszabadítási teológia alapítójával. A L’Osservatore Romano pedig közölte Gutiérrez egyik írását. Pedig a kilencvenes években a Hittani Kongregáció még igen kritikusan beszélt a domonkos rendi szerzetes munkásságáról, felszólította néhány művének átírására. Rónay Tamás leszögezi: „Ferenc pápa nem kívánja átírni a katekizmust, de helyenként másként értelmezi, mint elődei. Ezzel nem XVI. Benedekkel, az egyház akaratával megy szembe, nem megosztást akar, nem válságot szít. Egyszerűen csak olyan egyházat szeretne, ami az eddigieknél fogékonyabb az emberek problémái iránt.”

A Világgazdaság (6.o.) Forró ősz várható a Vatikánban címmel a milánói Corriere della Sera című újságot idézi. A legnagyobb példányszámú olasz napilap szerint várakozás előzi meg a Ferenc pápa által októbertől tervezett vatikáni és egyházi reformokat, melyek újdonságát és lényegét az egyházfő már a napokban megjelent hosszú interjúban összefoglalta. „Nem formális konzultációkat akarok” – fogalmazott Ferenc pápa a Civilta Cattolica jezsuita folyóiratnak adott interjúban. A pápa az október elsején kezdődő eseményre utalt, amikor azzal a nyolc fős bíborosi testülettel találkozik, amelyet a reformok kidolgozásával bízott meg.

A Magyar Nemzet (8.o.) Pakisztáni merénylet keresztények ellen című beszámolója szerint jelentősen megnőtt a pakisztáni Pesavarban vasárnap elkövetett öngyilkos merénylet áldozatainak száma a tegnapi hatósági közlés szerint: a keresztény templom előtt végrehajtott támadásban 81-en haltak meg, száznál több a sebesült. A merényletet két, a tálibokhoz korábban közel álló fegyveres csoport vállalta magára, és további merényletekkel fenyegetőztek arra az esetre, ha amerikai drónokról légicsapásokat intéznek tagjaik ellen. Maguk a tálibok azonban elítélték a gyilkos merényletet. Navaz Sarif kormányfő korábban tárgyalásokat helyezett kilátásba a tálibokkal és a fegyveres csoportokkal az évtizedes vérontás békés rendezése érdekében, de tegnap azt mondta: a mostani merénylet árnyékot vet ezekre az elképzelésekre.

A Népszabadság (3.o.) A vallási erőszak ellen tüntettek a pakisztáni keresztények című, néhány soros, fényképes tudósítása szerint a vallási köntösbe bújtatott terrorizmus ellen tüntettek tegnap Pesavarban az ottani keresztény közösség tagjai a vasárnapi, 81 áldozatot követelő véres merénylet miatt.

A Hetekben (22-23.o.) Rimaszombati Andrea Kereszttűzben címmel tényként állapítja meg: „A kereszténység erőteljes gyökerekkel rendelkezik Szíriában. A damaszkuszi úton történt Pál apostol híres megtérése, és a szíriai Antiókhiában nevezték Krisztus követőit először keresztényeknek. Mára azonban az egykor túlnyomó részben keresztény területeken a helyeik számára lassan már csak egy kérdés maradt: menni vagy meghalni?” A riport szerint a legkeserűbb tanulság, amit a hívőknek le kellett vonniuk, az az, amiről Nuri Kino svéd újságíró szerint az iraki konfliktus alatt tömegével Szíriába özönlő menekültek győzték meg a szír keresztényeket: nem olyan a világ már, mint amilyen volt évtizedekkel ezelőtt. A nemzetközi közösség már nem védelmezi a keresztényeket, nincs egyetlen olyan ország sem, mint Amerika volt a múlt században, amely a nyílt színen kiállna a keresztények mellett. A média ugyan tudatában van annak, hogy mi folyik ellenük a háborús területeken, a hatóságok és a civil jogvédő szervezetek mégis jobbára némák maradnak. Pedig a hívők kis segítségből is óriási hitet és reménységet merítenek. Az Open Doors hálózatán keresztül élelem és egyéb segély jut be az országba, ami ugyan kevés a szükségekhez mérve, mégis a remény és az áldás jeleként tekintenek rá a keresztények, és hangoztatják: „Ezek megújítják a hitünket a válság közepén. Ha tovább imádkozunk, Isten valami hihetetlen dolgot fog cselekedni, mindannyian így érezzük… Ki más tudna reménységet adni és valódi békét, mint a mi Urunk? Úgy érezzük, most jött el az egyház ideje.” A Hetek a riport részeként közli azt is, hogy Egyiptom déli részén két keresztényt megöltek, mert nem tudták kifizetni az iszlám büntetőadót, a dzsizját. A dzsizja egy olyan sarc, amelyet a muszlim hűbérurak a megszállt területek vallási kisebbségeitől szednek, ezzel is éreztetve leigázottságukat és erősítve egzisztenciális bizonytalanságukat. A jelenség Szíriában is létezik: Maaloulában egy keresztény bolttulajdonosnak három lehetőséget ajánlottak fel a muszlim lázadók: fizet 70 ezer dollár dzsizját, áttér az iszlámra, vagy megölik.

A Népszabadság (Betiltották… 3.o.) közli, hogy egy kairói törvényszék betiltotta és minden vagyonától megfosztotta hétfőn a puccsal megbuktatott elnök, a Mohamed Murszi mögött álló Muzulmán Testvériséget.

A Magyar Hírlapnak (Egyetértés… 3.o.) Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a vatikáni szerződés módosítása kapcsán elmondta: teljes nézetazonosság van a felek között a megállapodás tekintetében. A kormány a múlt héten elfogadta a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti, 1997-es kontraktus részleges átírását. Semjén Zsolt tegnap a közrádióban közölte: a megváltozott jogszabályi körülmények között is biztosítják a köznevelésben az egyenlő finanszírozást, ahogy a katolikus felsőoktatás megfelelő állami támogatását is. Kitérnek majd a hitoktatás megfelelő pénzügyi fedezetére, a csoportlétszámoktól a hitoktatók díjazásáig. Az MH emlékeztet rá: ez utóbbi kérdések kapcsán legutóbb Erdő Péter bíboros fogalmazott meg aggályokat a nyilvánosság előtt. Közleményt adott ki az egyházi ügyekért felelős államtitkárság is, hangsúlyozva: a vatikáni szerződés módosításra azért volt szükség, mert hazánkban új alkotmány, új egyházi és köznevelési törvény, továbbá új adórendszer lépett életbe, márpedig e változásokat át kell vezetni a szerződésbe. „A 2010 óta tartó folyamat végére ilyen értelemben a múlt héten pont került” – írta az államtitkárság.

A Magyar Nemzetben (14.o.) Hanthy Kinga Hanghatások című rádiójegyzetében kiemeli, hogy a Kossuth Rádió Történet hangszerelve című műsorában Bálint István szerkesztő beszélgetett Veres András szombathelyi megyéspüspökkel, abból az alkalomból, hogy a katolikus egyház társadalmi napokat szervezett a Nemzeti Múzeum kertjében. A cikkíró szerint „Jó az esély rá, hogy a magyar katolikus egyház minél több embert meg tudjon szólítani. Ferenc pápa három év múlva Magyarországra látogat, és vannak egyre ismertebb és népszerűbb papjai is Böjte atyától Robi és Pálferi atyáig, akik érzik, hogyan, és főként mivel kell és lehet az emberek közé menni. Az üzenet világos: nem magunkért, hanem egymásért vagyunk. Az igény egyre erősebb… Veres András azt mondta, az ő hite a győri bencéseknél vált intellektuálisabbá. Ott kapta meg azt a szellemi megerősítést, amely nélkül a hit legfeljebb formálisan vagy megszokásból gyakorolható. Az egyház választ akar adni a mai társadalmi problémákra. Erős az ellenszél, sok az ellendrukker. Hogy ne ők tematizáljanak, az egyháznak hangosabbnak kell lennie. Veres András azért hiteles ebben a versenyben, mert nem kell felemelnie a hangját, úgy is hallatszik. A hangszóróból Liszt Krisztus oratóriuma szólt.”

A Népszabadság (5.o.) Suttyomban extra pénzt kapnak ajándékba az egyházak, közben kivéreztetik az alapítványi oktatási intézményeket címmel furcsa kormányzati döntésnek minősíti, hogy a jövő évi költségvetés módosításának zárószavazása előtt egy javaslattal a kormány „suttyomban több mint hétmilliárd forintot juttat az egyházi iskolák és a nemzetiségi iskolák fenntartóinak, azaz a ’bevett egyházaknak’ és a nemzetiségi önkormányzatoknak.” Minderre Szüdi János közoktatási szakértő hívta fel a lap figyelmét, hozzátéve: amire a kormány akarja, arra van pénz.

Magyar Kurír