Napi sajtószemle

A Népszabadság (Áprilisban… 3.o.) és a Magyar Hírlap (Tavasszal… 5.o.) röviden beszámolnak arról, hogy Ferenc pápa tegnap bejelentette: 2014. április 27-én avatják szentté XXIII. Jánost és II. János Pált. Mindkét lap olasz sajtóorgánumokat idéz, melyek szerint azért esett a választás a tavaszi dátumra, mert a lengyel zarándokok nehezebben utaznak a téli hónapokban, így viszont többen érkezhetnek az ünnepi szertartásra.

A Magyar Nemzet (1.,8.o.) Újrarajzolják a Szentszék arculatát címmel részletesen, más témával összekapcsolva tudósít. A lap kiemeli, hogy Ferenc pápa a hír bejelentése előtt közölte: Angelo Roncalli és Karol Wojtyla pápák közös szentté avatása „üzenet lesz az egyháznak.” A lap emlékeztet rá, hogy még soha nem avattak szentté egyszerre két pápát. Ráadásul a szertartáson Ferenc pápa mellett várhatóan ott lesz elődje, XVI. Benedek emeritus pápa is. A Magyar Nemzet megállapítja: II. János Pál az egész világon népszerű, XXIII. János pedig Olaszországban különösen kedvelt, vidéki plébánosból lett pápa, hasonló az életútja és a jelleme, mint a mostani egyházfőnek. Őt úgy fogja szentté avatni Ferenc pápa, hogy nem kötődik hozzá egy második csoda, amelyre eddig feltétlenül szükség volt. Elemzők szerint a szentté avatással a katolikusok egyesítése a célja Ferenc pápának, mivel XXIII. János a progresszívek által nagyon kedvelt pápa volt, míg II. János Pált a konzervatívok szerették különösen. A polgári napilap emlékeztet rá, hogy XXIII. Jánosnak tulajdonítják a következő mondást: „Láss, de ne vegyél észre mindent, és keveset javíts ki!” Állítása szerint ezt a mottót kívánja követni az argentin egyházfő a gyakorlati kérdésekben. Ferenc pápa egy interjúban azt állította: a II. Vatikáni Zsinat az evangélium újraértelmezését jelenítette a kornak megfelelően, amelynek óriási, gyümölcsöző hatása volt. Loris Capovilla, XXIII. János egykori titkára szerint Ferenc pápa rendkívüli mértékben emlékezteti őt a korábbi „jó pápára”. Az orgánum megemlíti azt is, hogy a két szentté avatás időpontjának bejelentése után a Szentatya és a bíborosok tanácskozása zárt ajtók mögött folytatódott. A bíborosok között van az a nyolc is, aki mától a kúria és az egyház reformjára tesz javaslatokat a pápának. „Egy hét alatt újrarajzolhatják az egyház arculatát” – írta Alberto Melloni olasz egyháztörténész a Corriere della Sera napilapban. Hozzátette: Ferenc pápa a március 13-i megválasztása óta eltelt több mint fél év alatt „szolgálati lelki útját már biztos kézzel felvázolta: plébániává alakította Vatikánvárost, amelynek ő a plébánosa”. A következő napokban viszont „a római katolicizmus utolsó másfél évszázadának egyik fő kérdése, a testületi döntéshozás” szerepel napirendjén.

A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Megkezdődik a Vatikán reformja címmel egész oldalas összeállítást készített arról, hogy az említett bíborosi bizottság ma ül össze először. A cikkíró emlékeztet rá, hogy Ferenc pápa hat és fél hónapja áll a Római Anyaszentegyház élén, s ez alatt számos fontos intézkedést hozott, egyebek mellett a Vatikáni Bank ügyeit próbálta rendbe tenni, „hamar átlátva, hogy az IOR a korrupció melegágya volt. Most azonban pápasága eddigi talán legfontosabb állomásához érkezik… A ’bölcsek tanácsának’ is nevezett testületnek a Szentszék pénzügyeinek új alapra helyezésére, a Vatikán szervezeti struktúrájának átalakítására, a személyzeti kérdésekre, valamint más kérdésekre, köztük az újraházasodottak ügyére kellett reformjavaslatokat kidolgoznia”.

A Magyar Nemzet (3.o.) Simon Gábor „Miatyánkja” címmel emlékeztet rá, hogy a Bajnai Gordon vezette Együtt-PM múlt heti rendezvényén Simon Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője, a két párt közös jelöltje így viccelődött: „Orbánunk, ki ott vagy a Parlamentben, szüntessék meg a te helyed.” A legősibb keresztény ima átírásával kapcsolatban Simon arra hivatkozott, hogy mivel Orbán Viktor személyében „egy spirituális vezetővel van dolgunk, én azt gondolom, hogy ilyen esetben nem baj az, hogy ha nekünk egy imánk is van ehhez.”

Magyar Kurír