Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) „Az udvar a pápaság leprája”, a Magyar Hírlap (6.o.) Ferenc pápa megváltaná a mai világot címekkel ismerteti a Szentatyának az olasz La Repubblica című napilapban tegnap megjelent interjújának főbb gondolatait. A beszélgetés címe: Az egyháznak kötelessége megnyílnia a modern kor előtt: Így fogom megváltoztatni az egyházat. Az interjú a kúria és az egyház reformjával megbízott bíborosok vatikáni tanácskozásának kezdetével egy időben jelent meg. Ferenc pápa szerint a mai kor legsúlyosabb gondját a munka nélküli fiatalok és a magányos idősek elhanyagolása jelenti. Ez nem kizárólag politikai-gazdasági kérdés, hanem egyházi is, és az egyházban eddig nem volt eléggé tudatos ezeknek a drámai problémáknak a sürgetése. A Szentszék hibája, hogy túlságosan Vatikán-központú – mondta a Szentatya. Kifejtette: „A Szentszék a Vatikán érdekeit figyeli, és ezekkel törődik, amelyek nagy részben még világi érdekek. A Vatikán-központú látásmód elhanyagolja a bennünket körülvevő világot. Én nem osztom ezt a szemléletet, és mindent meg fogok tenni, hogy megváltoztassam.” A Népszabadság és a Magyar Hírlap is kiemeli, hogy Ferenc pápa kijelentette: az egyház vezetői gyakran önimádók voltak, udvaroncaik hízelgése és rossz tanácsadása befolyásolta őket. „Az udvar a pápaság leprája” – mondta a pápa. Hozzátette: nem véletlen, hogy egyetlen elődje sem választotta a Ferenc nevet, amely a szegénység és a szeretet egyházát hordozza. „Ez a problémák problémája: Szent Ferenc egy nem magával, hanem másokkal törődő szegény egyházat hirdetett. „Azóta eltelt 800 év, de a misszionárius és szegény egyház ma is aktuális” – mondta a Szentatya. A kérdésre, hogy a hétmilliárdos világban másfél milliárd a keresztények száma, és a hitüket gyakorló olaszok alig érik el a húsz százalékot, Ferenc pápa úgy válaszolt, nem célja a hittérítés. Leszögezte: „A hittérítés ostobaság, értelmetlen, meg kell ismerni, meg kell hallgatni a másikat.” Az ateistákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy annak is van lelke, aki nem hisz benne, Hozzátette: vele is előfordul, hogy ha klerikást lát, azonnal feltámad benne az antiklerikalizmus. „A klerikalizmusnak semmiféle köze nem kellene, hogy legyen a kereszténységhez” – mondta Ferenc pápa.

A Magyar Hírlap (Napirenden… 2.o.) értesülései szerint rendelet formájában rögzítené az egyházi iskoláknak az állami fenntartású intézményekkel azonos finanszírozását a kormány, a téma a kabinet mai ülésén is naprendre kerülhet. A rendelet szövegszerű tervezete már el is készült.  A lap emlékeztet rá, hogy Balog Zoltán humáncsúcsminiszter a közelmúltban közleményben tudatta az erre vonatkozó kormányzati szándékot, miután egyeztetett a történelmi egyházak vezetőivel az egyházi köznevelési intézmények fenntartásáról. Az MH felidézi, hogy Erdő Péter bíboros, prímás, az MKPK elnöke a testület őszi ülését követően jelezte, egyelőre nem megoldott az egyházi fenntartású óvodák, iskolák finanszírozása, noha ennek rendezését is másfél éve sürgetik. Az idei költségvetésben erre átmeneti megoldást már találtak.
A Magyar Nemzet (Több pénzt kapnak… 4.o.) közli, hogy a jövő évi költségvetési tervezetből kiderül: többlettámogatást nyújt az állam a hit- és erkölcstanórák bevezetéséhez is, 1,12 milliárd forintot. Az iskolai hitoktatást szervező egyházak tankönyvtámogatásra jogosultak, amit akkor vehetnek igénybe, ha olyan tankönyvből oktatnak, amely szerepel a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ez a támogatás az 1-2. évfolyamon 980 forint/tanuló, az 5-6. évfolyamon 1270 forint/tanuló, a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon diákonként 1580 forint. A hittanórák finanszírozását 8 fős csoportok alapján számlálják, de 400 millió forint kiegészítő támogatást elkülönítenek az ennél kisebb létszámú csoportok költségeire. A hittanoktatók bérezésének alapja a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógusok bruttó átlagbére.

A Magyar Hírlap (4.o.) Navracsics: Ma is tenni kell a gyűlölet terjedése ellen címmel számol be a Tom Lantos Intézet által a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában címmel rendezett budapesti konferenciáról, megemlítve, hogy azon részt vettek a történelmi keresztény egyházak vezetői is, így Erdő Péter bíboros, prímás.

A Népszabadságban (11.o.) N. Kósa Judit Hitvallás címmel méltatja az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget, amelynek a napokban sikerült összegyűjtenie 10 ezer támogató aláírást, így remény van arra, hogy a parlament őket is egyházként ismerje el. A cikkíró egyértelműnek tartja, hogy a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-s parlament politikai okokból nem adta meg a MET-nek már korábban az egyházi státuszt. A szerző leszögezi: „… amit a Fidesz-kormány művel, az nem szimpla politikai baklövés, hanem a polgári demokrácia alapelveit megtagadó, tudatos manipuláció. A szemünk láttára zajlik egyrészt a hit erőszakos terjesztése (kötelező iskolai hit- és erkölcstan, 2013-ban), másrészt az egyházi élet durva állami átrendezése (mint az újabb és újabb törvényhozói kísérlet egyes közösségek megerősítésére, mások megsemmisítésére).” A cikkíró szerint a MET-nek azért sikerült egyetlen hónap alatt beszereznie a 10 ezer támogató nyilatkozatot, mert „… az, ami: egyház. Segít a szenvedőkön, tanítja az okításra szorulókat, ápolja a betegeket. Nem a hatalom érdekli, hanem a feladat. Ezt látják az emberek, és erre a képre csak reflektorfényt irányítottak a hatalmon lévők istentelen machinációi. Akik most aláírtak, akár tetszik ez Orbán kétharmadának, akár nem, valóban a hitüket vallották meg.”

Magyar Kurír