Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Ferenc pápa a Vatikán reformjára készül címmel számol be arról, hogy Federico Lombardi szentszéki szóvivő a Szentatya és a vatikáni reformokkal megbízott bíborosi tanács háromnapos találkozója végén bejelentette: új működési szabályzatot készül adni a kúriának Ferenc pápa. A szóvivő közölte: Ferenc pápa és az áprilisban kinevezett nyolctagú bíborosi testület megkezdte a kúria szervezetének és funkcióinak „teljes és lényegi átgondolását.” Lombardi elmondta azt is, hogy Ferenc pápa a kúria „mély reformjára” készül egy erről szóló új konstitúció kiadásával.

A Hetek (18-19.o.) Egy bűnös ember vallomása címmel ismerteti Ferenc pápának a Civilta Cattolica jezsuita folyóirat számára adott és tizenhat országban megjelent interjújának főbb gondolatait. A Hetek szerint karakterépítésének része, hogy a pápa sajátosan közelíti meg helyzetét, és így vall önmagáról: „Nem tudom, mi is lehetne a leghelyesebb meghatározás… Egy bűnös vagyok. Ez nem csupán szófordulat vagy irodalmi kifejezőeszköz. Én egy bűnös vagyok.” A Hetek ismertetése szerint a riporter aztán úgy kommentálja a beszélgetés ezen részét, mintha a pápa nem számított volna a kérdésre, s ezért tovább gondolkodik, hogy mit kéne még ehhez hozzáfűznie, majd azt mondja: „Igen, talán azt is mondhatom, hogy kicsit ravasz vagyok, tudok helyezkedni, de emellett egy kicsit naiv is vagyok. De a legjobb összegzés, ami legbelülről fakad, s amit a legigazabbnak érzek, ez: egy bűnös vagyok, akire az Úr rátekintett.” Egyháza szolgálóit a pápa a Biblia irgalmas szamaritánusához hasonlítja, akiknek „képesnek kell lenniük felmelegíteni az emberek szívét, együtt járni velük az éjszakában, meg kell tudniuk szólítani őket, sőt még le is kell ereszkedniük az ő éjszakájukba, az ő sötétségükbe, anélkül, hogy maguk eltévednének.” Ferenc pápa leszögezte: a strukturális és szervezeti reformok másodlagosak, „Isten népe pásztorokat akar, nem pedig papi államhivatalnokokat.” A Szentatya szerint „nem ragadhatunk le állandóan olyan problémáknál, mint az abortusz, a melegházasság és a fogamzásgátló módszerek”, és éppen ezért a missziós pásztorleveleknek „nem azon kell lovagolniuk, hogy egy csomó tantétel megtartását követeljék”. Ha ennek egyensúlyát eltéveszti a katolikus egyház, a pápa szerint fennáll a veszélye, hogy az „egyház erkölcsi épülete úgy omlik össze, mint egy kártyavár”.

Ugyancsak a Hetek (24-25.o.) Véres félhold címmel iszlamista elemzőkre hivatkozva írja, hogy Afrikában tízezrekben mérhető a naponta kereszténnyé váló muzulmánok száma. A jelenséget a radikális muszlim csoportok – elsősorban a kontinens középső részén – sok esetben nem térítéssel, hanem tizedeléssel igyekeznek visszaszorítani. Célkitűzéseik között szerepel az is, hogy Afrika legyen az első iszlám földrész. Ezek a törekvések olyan afrikai országokban is tetten érhetők – különösen az Arab Tavasz óta –, amelyekben nem az iszlám lakosság van többségben, vagy korábban nem volt feszültség a keresztények és muzulmánok között. A lap összeállításából kiderül: Jézus Krisztus követői különösen veszélyes helyzetben vannak Eritreában, Szudánban, Nigériában és Etiópiában, de rosszabbodott a helyzetük Tanzániában is. Kenyát illetően pedig a Hetek emlékeztet rá: most a 40. helyet foglalja el a veszélyeztetettségi listán, pedig eddig fel sem merült, hogy felkerülhet a listára, a lakosság túlnyomó része ugyanis keresztény. A szomszédos Szomáliából azonban egyre többen lépik át a határt azzal a céllal, hogy a radikális iszlámot terjesszék, a közelmúltban pedig az alkotmányban is történt változás. A muzulmán törzsek integrációját is belefoglalták, amelyek a saríát alkalmazzák. Emiatt egyre több atrocitás ér keresztényeket, melyek halálos áldozatokat is követelnek. Elemzők szerint Szomáliából nemcsak Kenyába, hanem Ugandába is átterjedhet a muszlim radikalizmus.

A Magyar Hírlap (Áder János… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Újjáépül… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap ünnepélyesen elhelyezték a Mátraverebély-Szentkúton található nemzeti kegyhely alapkövét, az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök is. A beruházás 2,5 milliárd forint uniós forrásból valósul meg. A munkálatokkal 2014 novemberéig végeznek. Áder János beszédében kifejtette: a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen olyan építkezés kezdődik, amely megújítja az épületegyüttest, miközben a nemzeti és a spirituális közösséget is erősíti. A fejlesztés olyan értéket szolgál, amelyre manapság mindenkinek nagy szüksége van. Az államfő emlékeztetett: két héttel ezelőtt Rómában magyarországi látogatásra hívta meg Ferenc pápát, és megvan a remény arra, hogy a Szentatya Mátraverebély-Szentkútra is ellátogat. Ha így lesz, akkor nemzeti kegyhelyünk még ismertebbé válik az egész világ számára.

Magyar Kurír