Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (3.o.) Lőcsei Gabriella A vértanú címmel emlékszik az 1953-ban 39 éves korában vértanúhalált halt, a kommunisták által kivégzett Sándor István szalézi szerzetesre, akinek október 19-én lesz a boldoggá avatása a budapesti Szent István téren. A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek. A boldoggá avatási határozatot Angelo Amato szalézi bíboros, a szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa hirdeti ki. Az ünnepi szertartást a Duna TV 9.30, az M1 pedig 10.30-es kezdettel közvetíti, Krisztus győzni fog címmel. A Duna levetíti Dér András Isten szolgája: Sándor István – Szalézi vértanú című, fikciós dokumentumfilmjét is. (Dér András 2013. február 18-án interjút adott hírportálunknak, melyben részletesen beszélt Sándor Istvánról – a szerk.) A Don Bosco Szalézi Társaság két kiadvánnyal is készült a nevezetes eseményre. Az egyik, Zsédely Gyula munkája, regényes formában meséli el Sándor István történetét. A másik, Szőke János írása tudományos igénnyel. A cikkíró megemlíti, hogy öt egyházi könyvesboltot is végigjárt, míg meglelte őket (Budapesten, a Kárpátia udvarban, a Szerzetesek boltjában). Volt ahol a kérdésére azt válaszolta az eladó: „Sándor István? Szalézi szerzetes? Ez nem a mi profilunk!” Lőcsei Gabriella legszívesebben behúzott volna egyet az illetőnek, de aztán megemberelte magát, és azóta is ezt hajtogatja: „De bizony a mi profilunk! Függetlenül attól, hogy hívők vagyunk vagy hitetlenek, katolikusok vagy protestánsok, a veszélyeztetett fiatalok megmentésén munkálkodni mindnyájunk kötelessége (volna)!”

A Népszava (1.o.) Száz éve született Rónay György címmel emlékezik meg a magyar neokatolikus irodalom kimagasló alakjáról, aki 1913. október 8-án született. Pomogáts Béla Erkölcs és humanizmus a szavak mögött címmel megállapítja: „Rónay György keresztény bölcselete és mélységes vallásos meggyőződése igazolja, hogy az istenhit igenis összeegyeztethető a modern világ tapasztalataival és felismeréseivel, s az igaz kereszténység nem a hangzatos jelszavakban található, hanem a gondolkodás útkeresésében és a mások iránt megnyilvánuló szolidaritásban. Az emberi értelem és a humanista meggyőződés időtlen értékeiben.”

Magyar Kurír