Napi sajtószemle

A Népszabadság (2.o.) Csalás gyanúja az egyházmegyénél, a Népszava (16.o.) Kiss-Rigó László a NAV hálójában címekkel foglalkoznak azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megerősítette: feljelentés alapján költségvetési csalás vétsége és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt nyomoz a Szeged-csanádi Egyházmegyénél. A Népszabadság hozza az egyházmegye közleményét is: örömmel és készséggel együttműködnek a nyomozásban. „Az egyházmegyének bizonyos értelemben vett közszereplőként nemcsak becsületesnek kell lennie, hanem annak is kell látszania.” Így a nyomozás lezárását követően várhatóan az ezt igazoló dokumentummal is rendelkeznek majd.

A Magyar Nemzet (2.o.) Kiss-Rigó: Szó sincs bűncselekményről címmel idézi a Szeged-csanádi megyéspüspököt, aki a lapnak elmondta: örömmel veszi majd tudomásul az eljárás lezárását, hiszen szó sincs bűncselekményről. „Számomra ez nem kérdés” – szögezte le. A lap emlékeztet rá: Kiss-Rigó Lászlót gyakran érte támadás a baloldal részéről. Egyebek mellett nem tudták megbocsátani neki, hogy 2010 februárjában Lázár János – a Miniszterelnökséget jelenleg vezető államtitkár – kampányrendezvényén vett részt. A főpásztor akkor azt mondta: csak egy olyan párt van, amely „hitelesen tudja képviselni a keresztény egyház által vallott józan és ésszerű értékeket.” Hozzátette: a baloldali értékek keresztény értékek is, valamint a liberális értékek is fontosak a keresztény egyháznak. Sorozatos támadások érték akkor is, amikor megalapította a Grosics Gyula Akadémiát, a szegény sorsú, ám tehetséges gyerekek számára, és ugyanígy próbálták besározni, amikor az egyházmegye átvette a csődközelbe jutott önkormányzati általános iskolákat. Az ügynökvád sem állt meg vele szemben: 2009-ben pert is nyert az ügyben Ungváry Krisztián és az Élet és Irodalom ellenében.

A HVG (18.o.) Katolikus hídfőállások: Zala, Vas az élen címmel közli, hogy Budapest után – ahol félmillióan vallották magukat római katolikusnak a 2011-es népszámlálás során – Pécsett és Szegeden él a legtöbb, 62, illetve 61 ezer tagja a legnagyobb hazai egyháznak. Győrben 58 ezer, Miskolcon 49 ezer, Kecskeméten 44 ezer, Szombathelyen 44 ezer, Székesfehérvárott 35 ezer katolikus él. A négy érsekség közül Egerben és Veszprémben 24-24 ezer, Esztergomban 13 ezer, Kalocsán 8,5 ezer a katolikusok száma. Egerben 42, Veszprémben 39, Esztergomban 45, Kalocsán 50 százalékos a római katolikusok aránya a lakosságon belül. Zala megyében összességében 63 százalék a római katolikusok aránya, Vas megyében 59, Győr-Moson-Sopronban 54 százalék. A görög katolikusok hányada alig éri el a 0,1-0,2 százalékot. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont a lakosság 5 százaléka, Hajdú-Biharban 6, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 13 százaléka tartozik a görög katolikusok közé, miközben a római katolikusok aránya 36, illetve 10 és 19 százalék. A szabolcsi Máriapócson a hasonló adat 53 százalék. A legnagyobb görög katolikus város azonban Budapest, ahol 16 ezer hívő él, majd Nyíregyháza (13 ezer), Debrecen (11 ezer) és Miskolc (6,54 ezer) következik. A kisebbik katolikus felekezethez Magyarországon 179 ezren, a nagyobbikhoz 3,7 millióan tartoznak.

A Magyar Hírlap (8.o.) Lezárult a Mátyás-templom felújítása címmel számol be arról, hogy a Mátyás-templom 1896 óta legalaposabb és legteljesebb felújítása ér véget a napokban, a hosszú évek óta tartó folyamatot október 13-án ünnepélyes szertartással zárják le. Minderről Mátéffy Balázs gyűjteményvezető tájékoztatta a lapot. Elmondta, hogy két restaurátori munka van, amely időigénye miatt mindenképpen szétfeszíti a rendelkezésre álló időkeretet, természetesen középkori folyamatokról van szó. „Az egyik a Mária-kapu, amelynek Mária elszenderülését ábrázoló reliefje az egyetlen fennmaradt középkori kapudombormű a trianoni Magyarországon, és hasonló a helyzet egy középkori szobrunk, a Budai Madonna esetében is. Vagyis még mindig marad munka, ugyanakkor a rekonstrukció 1896 óta a legalaposabb és legteljesebb felújítás az épület történetében.”

A Heti Válasz (15.o.) Isten fizesse meg! címmel közli, hogy október végén azonos című interjúkötetet jelentet meg a lap kiadója, amelyben többek között Böjte Csaba ferences és Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, Csák János londoni nagykövet, Nobilis Kristóf ingatlanbefektető, Zwack Sándor Unicum-gyáros, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója válaszolnak a kérdésre: „Hogyan kell felelősen sáfárkodni a vagyonnal, vagy éppen sikkesen megélni a nincstelenséget?” Az orgánum részleteket közöl a Hernádi Zsolttal készült interjúból, amelyben egyebek mellett az INA-ügyről is beszél. Ismeretes: emiatt a horvátok európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. Ő azonban cáfolja a vádakat.

Magyar Kurír 

(bd)