Napi sajtószemle

A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi Ferenc pápát: „Már többször mondtam, de szeretem megismételni: keresztényeknek és zsidóknak közösek a gyökereik. Az antiszemita keresztény ellentmondás.”

A Magyar Hírlap (5.o.) Keresztény kampány a skót függetlenségért címmel közli, hogy közös kampányt indít Skóciában több keresztény egyház: a jövőre esedékes függetlenségi népszavazás időpontjáig egy éven keresztül fognak imádkozni azért, hogy Isten terve jusson érvényre a voksolásnál. A kampány egészen 2014. szeptember 18-áig, a népszavazás időpontjáig tart.

A Magyar Nemzet (14.o.) Megújult Budavár ékszere címmel számol be arról, hogy befejeződtek a Budavári Nagyboldogasszony-, közkeletű nevén Mátyás-templom felújítási munkálatai. A lap kiemeli: a 2006 óta tartó rekonstrukciónak köszönhetően a templom újra eredeti fényében pompázik. Az orgánum idézi Süllei László plébánost, aki a felújítás kapcsán tartott tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: a templom személyes és történelmi emlékeket egyaránt őriz, ezért fontos, hogy visszanyerte régi fényét. Hozzátette: hit nélkül a templom csupán múzeum, szakrális térré a hívőknek köszönhetően válik. A felújított épületet vasárnap este Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek szentmisén áldja meg és szenteli fel az új oltárt, amelybe a liturgia részeként elhelyezi Szent István király, Boldog Gizella királyné, Szent Imre herceg és a két vértanú püspök, Szent Gellért és Szent Adalbert ereklyéit, a két mellékoltárba pedig Boldog IV. Károly király és Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéje kerül be. A szentmisét hírportálunk vasárnap este 18 órától élőben, online közvetíti (Lásd még tegnapi, október 11-ei számunkban a Megújult a Mátyás-templom – Képgalériával című hírünket – a szerk.)

Szintén a Magyar Nemzet (Megújul… 14.o.) hírül adja, hogy elkezdődtek a felújítási munkálatok Mátraverebély-Szentkúton. Amíg az építkezés tart a templomban és környezetében, a nemzeti kegyhely legféltettebb kincse, a kegyszobor elhagyja őrhelyét, és október 14-én a budapesti Szent István-bazilikába viszik.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Emlékkonferencia… 2.o.) beszámol arról, hogy tegnap Kecskeméten emlékkonferenciát rendeztek Mindszenty József bíboros, hercegprímásról. Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke beszédében emlékeztetett rá: Magyarország alaptörvényében benne van Mindszenty József öröksége, amely ma is üzenet Európában, ahol a keresztény értékek nincsenek jelen az EU alaptörvényében. Hozzátette: egyetért azon fiatal történészekkel, akik szerint a hercegprímás életművének egyik üzenete: a barna és a vörös diktatúra között kell megtalálni az utat, mely nem visz szélsőségbe.

Szintén a Magyar Nemzet (4.o.) A bravúr máltai lovagjai címmel számol be arról, hogy A múlt, jelen és jövő címmel rendezett konferenciát a 900 éves Szuverén Máltai Lovagrend. A lap emlékeztet rá: a lovagrend magyarországi szervezete, a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége 1928-ban alakult. Karitatív szerveződése, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) huszonöt éve jött létre. A lap Kozma Imre alapító és jelenlegi elnök beszédéből kiemeli: „A rendnek ugyan örök érvényű igazságok határozzák meg a küldetését, de ma is mindig felismeri a legfontosabb tennivalókat.” Hozzátette: eleik hősök voltak, akik fegyverrel harcoltak a kereszténységért, gyógyítottak betegeket. A mai lovagok a bravúr emberei; a bravúr a reménytelen helyzetekben születik meg. A rosszat nem kell rosszal viszonozni, hanem jóval legyőzni.” Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Magyarország és a máltai lovagrend szoros történelmi kapcsolatát hangsúlyozta. Emlékeztetett rá: a johanniták 1138-ban telepedtek meg a Magyar Királyságban, II. András királyt elkísérték a Szentföldre, majd IV. Béla mellett harcoltak a muhi csatában a tatárok ellen. A török korban ugyan elvesztették birtokaikat, de az 1956-os forradalomban segélyszállítmányokat küldtek az országba, később 200 ezer menekült honfitársunknak nyújtottak segítséget. Semjén arra is kitért, hogy az ál-máltairendek jelenléte nagy probléma, jogos igény a rend részéről az ez elleni állami fellépés (A témával kapcsolatban lásd még tegnapi, október 11-ei számunkban a Huszonöt éves fennállását ünnepli a Magyar Máltai Szeretetszolgálat című hírünket – a szerk.)

Nyilatkozik a Magyar Nemzetben (Árvakelés 23.o.) a 94 éves Bálint György – Bálint gazda –, az SZDSZ egykori parlamenti képviselője, aki jelenleg is dolgozik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programjában, amely Tarnabodon hajléktalan emberek saját házhoz és földhöz jutását segíti. Bálint gazda felidézte, hogy a II. világháborúban munkaszolgálatos volt Ukrajnában, onnan Mauthausenbe, majd a günskircheni megsemmisítőtáborba került. „Közel voltam a pusztuláshoz, 42 kilóra fogytam. De túléltem, és 1945 májusában Bad Schallerbachba, egy szanatóriumba kerültem. Itt apácák gondoztak bennünket, és itt játszódott le életem egyik nagy eseménye. Az egyik nővér, Annunciáta különösen sokat törődött velem. Akkor már régen foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy vallást váltok, és ő erősítette bennem ezt a gondolatot. Elhozta hozzám a helység plébánosát, aki végül megkeresztelt. Huszonhat éves voltam.” Bálint György sok viszontagságon ment keresztül hosszú és küzdelmes élete során. A kérdésre, van-e benne harag, azt válaszolta: „Igazán nincs. A második világháború után módom lett volna elégtételt venni sok olyan emberen, aki nekem bosszúságot, bánatot okozott. Nem tettem sohasem. Az a meggyőződésem, hogy az embernek jót kell tennie, és nem biztos, hogy ugyanott kapja vissza, de valahol visszakapja azt, amit valakinek a hasznára cselekedett.”

A Magyar Hírlap (1.,5.o.) Meg kell találni az elhagyott jó utat főcímmel, Orbán Viktor miniszterelnök: a munka és az imádság együttes megtagadása lényegében Európa meggyengülésének az oka felcímmel, a Magyar Nemzet (9.o.) Orbán: a magyar recept más, a Népszabadság (2.o.) Keresztények kereszttűzben címekkel számolnak be arról, hogy a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) tegnapi, budapesti konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök beszédében leszögezte: „A munka és az imádság együttes megtagadása lényegében Európa meggyengülésének az oka. Európában ma nem az a haladó, aki a keresztény kultúráról és a munkáról lebeszélő, a válságba vezető, rossz úton akar továbbmenni, mert az szakadékba visz.” A miniszterelnök rámutatott: Magyarország egy olyan kísérletet hajt végre, amellyel a modern kor nagyon nehéz kihívásaira a hagyományos, keresztény értékrend alapján próbál választ adni. „Erről természetesen nagy viták vannak Magyarországon is – itt jól álljuk a sarat –, és persze a keresztényellenes európai erők állandó kereszttüzében is állunk e miatt a kísérletünk miatt” – mondta a kormányfő.

Magyar Kurír