Napi sajtószemle

A Népszabadság (Felfüggesztett… 1.,8.o.) részletesen, a Népszava (Maradhat… 8.o.) rövidebben, a Magyar Nemzet (Felfüggesztett… 1.o.) néhány sorban számolnak be arról, hogy Ferenc pápa felfüggesztette tisztségéből a költekező életmódjával Németországban botrányt kiváltó Franz-Peter Tebartz-van Elst limburgi püspököt, aki a tervezett 3 millió helyett 31 millió eurót költött egyházi pénzekből rezidenciájára.
A Népszabadság diplomatikusnak nevezi az ügyben kedden kiadott vatikáni nyilatkozatot, amely szerint „Előállott egy helyzet, amelyben Tebartz-van Elst nem tudja ellátni a püspöki teendőket, ezért megfelelőnek ítéljük…, ha egy időre megválik a hivatalától.” A Népszabadság megjegyzi: arról, hogy Tebartz-van Elst ezután milyen tisztséget viselhet, és hová megy az ellene indított vizsgálat lezárultáig, a Vatikánban nem árultak el részleteket. Az orgánum idéz a Spiegel Online-ból, amely szerint az „egy időre” szóló felfüggesztés mindössze annyit jelent, hogy ha a pápa nem dönt másképp, a püspök akár már karácsony után visszatérhet a limburgi egyházkerület élére. A Süddeutsche Zeitung szerint viszont a felfüggesztés salamoni ítélet: Ferenc pápa nem tört pálcát a rábízott vagyonnal pazarlóan bánó, a luxust kedvelő püspök fölött, de nem is mutat Limburgba visszautat egy olyan vezetőnek, aki rossz pásztornak bizonyult, és tevékenységét csak vita, gyűlölködés és elégedetlenség kísérte. A müncheni lap szerint a parasztcsaládból származó limburgi püspököt „off”, azaz kikapcsolt állapotba helyezték. Ez pedig a hesseni városban élő, kis számú támogatói szerint is példátlan lépés a modern német katolikus egyház történetében. Nyilatkozataikból kiderült: nem hisznek abban, hogy Tebartrz-van Elst újra elfoglalja hivatalát. Robert Zollitsch, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke úgy reagált, hogy mostantól nyugodt körülmények között lehet a nagy hullámokat kiváltó ügyről újból beszélni. Más német egyházi méltóságok viszont úgy vélik, hogy a vatikáni döntés rendkívüli állapottal ér fel, s új helyzetet csak egy új püspökkel lehet megoldani. Véleményt nyilvánított Markus Dröge berlini evangélikus püspök is, aki szerint a limburgi botrány súlyos károkat okoz az evangélikusoknak is, mert a közvélemény nem tesz különbséget a keresztény egyházak között.

A Magyar Hírlap (6.o.) Áll a Bethlen-szobor címmel számol be arról, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első egész alakos szobrát avatták fel tegnap Kolozsváron, az alsóvárosi református templom kertjében, a fejedelem megválasztásának 400. évfordulóján. A közadakozásból felállított szobor Péterfy László Székelyföldről származó szobrászművész alkotása. Az ünnepségen Böjte Csaba ferences szerzetes felidézte, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 1857-ben magyarok tízezreinek Mariazellbe vezető zarándoklata előzte meg. Ferenc József osztrák császár ennek hatására „rúgta ki a belügyminiszterét”, és kezdett párbeszédet a magyarokkal. 

A Heti Válaszban (56-57.o.) Osztovits Ágnes Sírhelye ismeretlen címmel mutatja be a szombaton, október 19-én a budapesti Szent István-bazilika előtt boldoggá avatott vértanú szalézi szerzetes, Sándor István életútját. A cikkíró kiemeli, hogy a szaléziak nem akarják kisajátítani maguknak Sándor Istvánt, a boldoggá avatás üzenete ugyanis túlmutat a renden: „igazságot szolgáltat a diktatúra áldozatainak, a sokat szenvedett szerzeteseknek, a fiataloknak pedig megmutatja: nemcsak kitűnőségekből lehet példakép.” Osztovits Ágnes idézi Dér András filmrendezőt, aki rövidfilmet forgatott Sándor Istvánról: „bárhonnan jössz, te is lehetsz szent.” Hozzáteszi: „És az egyház ’celebjei’ nem hulló-, hanem állócsillagok.”

Magyar Kurír