Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Vatikán… 9.o.) a Vatikáni Rádióra hivatkozva közli, hogy túllépte a tízmillió követőt Ferenc pápa többnyelvű Twitter-fiókja. A tízmilliomodik követő szombat este fél tíz után olvasta el a Szentatya legutolsó, 140 karakteres üzenetét. A pápai mikroblogot valójában ennél sokkal többen követik, hiszen a retweet-funkcióval az egész világon egyszerre hatvanmillió emberrel osztják meg Ferenc pápa üzenetét. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: a kezdetben nyolcnyelvű@pontifex Twitter-fiók 2012. december 12-én indult, akkor még XVI. Benedek üzeneteivel; 2013 januárjában további egy nyelvvel, a latinnal bővült.

A Magyar Hírlap (6.o.) Aktívan kell megélni a hitet címmel számol be arról, hogy kétszázezres tömeg hallgatta a Szent Péter téren Ferenc pápát, aki a családok világnapja alkalmából mutatott be szentmisét tegnap. A Szentatya „felbecsülhetetlen és helyettesíthetetlen” kincsnek nevezte a családokat, s arra buzdította a híveket: ne páncélszekrénybe zárva, „ne bebalzsamozva” őrizzék hitüket. „A hitet oda kell ajándékozni, a hit bátor döntéseket követel, a hit elmegy a világ peremére, hagyja magát provokálni attól, aki távol áll tőle”– mondta Ferenc pápa.

A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi a Szentatyát.

A Magyar Hírlap (1.,2.o.) Létfontosságú felajánlások az egyházaknak címmel emlékeztet rá, hogy a közelmúltban a Magyarországi Református Egyház közleményben hívta fel a figyelmet, „az adófizetők felajánlásából befolyt pénz létfontosságú az egyház gazdálkodása szempontjából.” A reformátusok ezért 2006 óta tudatosan készülnek az adóbevallások előtti „kampányidőszakra”, de így tesz valamennyi érintett felekezet is. Az adóhivatal honlapján közzétett adatok alapján a Magyar Katolikus Egyháznak 2012-ben 605 700 adózó 2297717003 forintot, az idén pedig 655 898-an 2493871925 forintot ajánlottak fel. A Magyarországi Református Egyház esetében tavaly 210 708 adózó összesen 832779741 forintot, az idén 232 393 adózó 902192609 forintot ajánlott fel. A harmadik helyen az Evangélikus Egyház áll: az idén 265140254 forintot ajánlottak fel 61603-an. Míg tavaly a három történelmi keresztény egyházat a baptisták követték, a „negyedik helyezett” ezúttal a krisnatudatú hívők közössége lett, helyet cserélve a baptistákkal, őket követi a Hit Gyülekezete, majd a Mazsihisz. Az orgánum megjegyzi: az összegeket egy igen bonyolult számítási móddal az állam kiegészíti, ennek rendszere a jövőben változhat, hiszen a vatikáni szerződés módosítása ezt a területet is érinti. A kontraktus kapcsán az egyházügyi államtitkárság a közelmúltban úgy tájékoztatta a lapot, hogy a kormány elfogadta a Magyarország és az Apostoli Szentszék közötti megállapodás részleges módosítását.

A Népszabadság (10.o.) A Bokor Közösség védelmet kér a hajléktalanoknak címmel közli Csizovszki Sándornak, a közösség társadalmi ügyekért felelős koordinátorának nyílt levelét Áder János államfőhöz, amelyben azt kéri tőle, hogy küldje vissza a parlamentnek a hajléktalanokkal kapcsolatos új törvényi szabályozást, amely „mély megdöbbenést” váltott ki a közösség tagjaiban, mivel a módosított törvény „összességében nem szolgálja a társadalom, és főleg nem hajléktalan embertársaink ügyét. A Jézustól megismert morál szerint a bármilyen okból elesett vagy lecsúszott, társadalom peremére sodródott ember éppúgy Isten képmása, mint minden ember. Jézus példamutatón, élete kockáztatásával, a vallási és világi hatalmasságokkal szembeni konfliktusok vállalásával is, egyértelmű elköteleződéssel foglalt állást: személyes és tevékeny szeretettel szolgálta az elesetteket. Számunkra e kérdés megközelítésében a jézusi mérce az etalon.” A Bokor Közösség hajléktalanokkal kapcsolatos koncepciója szerint többek között elengedhetetlen „Az egyházak erre irányuló, jelentős számú önkéntes munkáját becsatornázó eddigi tevékenység elismerése és támogatása. A társadalmi, közösségi összegfogás gondolatának terjesztése.”

A Magyar Hírlapban (7.o.) Lázin Miklós András Egy imát értük is címmel történelmi tényként állapítja meg, hogy az 1956-os magyarországi forradalmat és szabadságharcot leverő szovjet kiskatonák „számunkra (és valójában saját maguknak is) rossz ügyért fogtak ránk fegyvert, és haltak meg. S ebből a szempontból nézve mindegy, hogy mindezt parancsra tették. Emlékművet nem érdemelnek, de egy imát annál inkább. Mert amikor a legfőbb bíró megítéli tetteinket, nemcsak a forradalmárt legéppuskázó kiskatonát, de a ma emberét is számon kéri majd. Az előbbitől a gyilkolás miértjét, az utóbbitól a megbocsátás meglétét, vagy hiányát.”

Magyar Kurír