Napi sajtószemle

A Népszabadság (14.o.) Egyházi pénzek címmel egész oldalas összeállítást készített arról, hogyan élnek Németországban, Lengyelországban és Magyarországon a katolikus főpásztorok és a papok. „Luxuskategóriájú szolgálati autók, tízezer euró feletti havi jövedelem és nagyvonalú elhelyezés” – ez jellemzi a német püspökök életmódját. A lengyel püspökök életmódjáról Tadeusz Rydzik redemptorista szerzetes nyilvánított véleményt, aki szerint nem élnek fényűző életet, sőt szinte nélkülöznek. A lap úgy jellemzi Tadeusz Rydziket, mint a „világban is elhíresült Radio Maryja” alapító igazgatóját. A Népszabadság tényként állapítja meg, hogy amióta Ferenc pápa szegénységre szólította fel egyházát, a lengyel papok is bőkezűbbek az adatszolgáltatással. Az összeállítás egyik fotóján Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek látható a kocsijában, amint a pünkösdi szentmise végén távozik az esztergomi bazilikából. A lap megállapítja: „A szolgálati kocsi láthatóan felső kategóriás modell.” A Népszabadság arra is kitér, hogy Magyarországon a katolikus püspökök fizetését hallgatás övezi. A lap több, katolikus berkekben jártas szakértőt és kutatót is megkérdezett, a főpásztorok jövedelméről azonban egyiküknek sem volt információja. Egy megkeresett püspök pedig azt javasolta, forduljanak a püspöki kar titkárságához, de ott csak annyit mondtak: erről most nem tudnak nyilatkozni. Név nélkül nyilatkozik az újságnak egy katolikus pap, aki egy dunántúli kisvárosban szolgál. Állítása szerint semmiképpen sem tartozik a szegények közé, de azt sem állítaná, hogy kiemelkedően jól keres. Mindent egybevetve plébánosi jövedelme nagyjából havi 200 ezer forint. A hivatalos utak után az egyházközség számla ellenében megtéríti a benzinköltséget. A papok jelentős része hitoktatást is végez, amiért külön díjazás jár.

A 168 Órában (Gyűlölet és oltár 18-19.o.) Törzsök Erika szociológus nyilatkozik, aki elmondta: „A zsidóüldözés nem a deportálásokkal kezdődött. Már Trianonért is a zsidóságot tették meg bűnbaknak, 1920-ban numerus clausussal korlátoztak minden kisebbséget, elsősorban a zsidókat, majd a zsidótörvények, a fokozódó gyűlölet vezetett el a holokausztig. Az egyházaknak ebben az időszakban kiemelkedő hatásuk volt az erkölcsre, az emberek viselkedésére. A vidéki településeken a pap volt a legtekintélyesebb személy. Lehetőségük volt arra, hogy figyelmeztessék a híveiket: a kirekesztés és az irigység nem keresztényi erény. Ugyanakkor a főpapságnak komoly politikai befolyása is volt, hiszen jelen voltak a parlament felsőházában. A második, 1939. évi zsidótörvényt is megszavazták, s ezzel híveiket felszabadították a gyűlölködés morális gátja alól. Kétségtelen, hogy akadtak nagyon tisztességes lelkészek, papok, akik életük kockáztatásával mentettek másokat. Ám ilyen pozitív példa elenyészően kevés volt. A többség némán asszisztált a zsidóüldözéshez, holott az auschwitzi jegyzőkönyv ismeretében már pontosan tudták, milyen sors vár a deportáltakra.” Törzsök Erika felidézi, hogy a rendszerváltozás után sokan azt hitték, az egyházaknak fontos szerepük lesz az ország erkölcsi megújulásában. „Ehelyett vezető egyházaink újra a politika kegyeit keresik.” Azt viszont elismeri, hogy egy közelmúltbeli, az antiszemitizmussal foglalkozó konferencián a jelen lévő egyházi vezetők is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozták, mondván: „Az antiszemitizmus bűn Isten és az emberiség ellen.” Ám a szociológus arra is figyelmeztet: „Ha holnap a Fidesz újra gesztusokat tesz a szélsőjobb felé, s ha ehhez az egyházak némán asszisztálnak, csakis a gyűlölet erősödhet tovább.”

A Magyar Nemzet (Százmilliókból… 3.o.) beszámolója szerint 2014 tavaszán megkezdik a belvárosi Szervita tér átalakítását. Ennek részeként a Szent Anna-templom homlokzata teljes egészében megújul, s kizöldítik a Mária-szobor környezetét is.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Felújítják… 1.o.) hírül adja, hogy elkezdődött a debreceni református nagytemplom felújítása. A májusig tartó, csaknem egymilliárd forintba kerülő munkák egyik látványos részeként látogathatóvá válik a keleti torony is. A felújítás során a világítást energiatakarékos fénysorral oldják meg, a fűtést napelemekkel teszik gazdaságosabbá, és látogathatók lesznek a tornyokban lévő régi óraművek.

A Magyar Hírlap (8.o.) Kalandozások Sankt Gallenben címmel emlékeztet rá, hogy 612-ben a később szentté avatott ír misszionárius, Gallus remeteként telepedett meg Sankt Gallenben, a mai városközpont helyén lévő erdőben. Kései szerzetestársa, Othmár 747-ben alapította meg itt a Benedek-rendi apátságot. Egy innen származó hittérítő tevékenysége nyomán nevezték el a mi Veszprém megyei falunkat Szentgálnak. A lap arra is kitér, hogy egyes források szerint a kalandozó magyarok kifosztották a kolostort. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke azonban több tanulmányában a Szent Gallen-i krónikákra hivatkozva állítja, hogy nem volt ott számottevő pusztítás. Később Sankt Gallen művészeti központ lett. A kolostor udvarán színházi előadásokat tartanak. Februárban volt az ősbemutatója a Mózes – A tízparancsolat című musicalnek. Az Eilsabeth, a Mozart vagy a Rebecca által Lévay Szilveszter szerzőtársaként világhírnévre szert tett Michael Kunze, a darab szövegírója, a zeneszerző Dieter Falk. A musicalt jövőre is műsoron tartják. 

Magyar Kurír