Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) A pápát is lehallgatták az amerikai barátok, a Magyar Nemzet (8.o.) Még a pápát is lehallgatta az NSA címekkel számol be arról, hogy a Panorama című olasz politikai lap értesülései szerint XVI. Benedeket – még katolikus egyházfőként – és utódját, Ferenc pápát is lehallgatta az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA), amely figyelte a Rómában lévő pápai intézményekben megforduló bíborosokat is. Lehallgatták Ernst von Freyberget, az IOR vatikáni bank februárban kinevezett elnökét is. A Panorama úgy tudja, az NSA 2005-től lehallgatta Jorge Mario Bergogliót, Buenos Aires érsekét, aki abban az évben, a pápaválasztó konklávén Joseph Ratzinger után a második legtöbb szavazatot kapta. Állítólag akkor is lehallgatták, amikor az idén márciusban a konklávéra Rómába érkezett, és az egyik egyházi vendégházban szállt meg, mielőtt a pápaválasztásra beköltözött volna a vatikáni Szent Márta-házba. Federico Lombardi szentszéki szóvivő így reagált: a Vatikán nem értesült a lehallgatásról, és az ügy nem kelt aggodalmat a Vatikánban.

A Népszabadságban (11.o.) Miklós Gábor Egy államférfi halálára címmel méltatja a közelmúltban 86 éves korában elhunyt Tadeusz Mazowiecki életútját, aki az 1990-es rendszerváltozást követően a szabad és demokratikus Lengyelország első kormányfője volt. A cikkíró kiemeli: „Katolikus volt, de szoros kapcsolat fűzte őt nem katolikus, sőt ateista politikusokhoz… Keresztény volt, és morális politikát akart folytatni. Így lett politikusból valódi államférfi.”

A Magyar Nemzet (5.o.) Halottainkra emlékezünk című összeállításában többen nyilatkoznak. Kajtár Edvárd, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet vezetője elmondta: a november 1-jei mindenszentek ünnepe, valamint a másnapi halottak napja ugyancsak ősi, középkori ünnep. Amióta e két ünnep megjelent az egyetemes római naptárban, a keresztény élet alapvető igazságait hordozzák, olyan valóságok ezek, amelyek a hétköznapi lét kihívásait ötvözik a hittel. Egy élő egyházi közösségben a hívő sosincs teljesen egyedül a szenvedéseivel, küzdelmeivel. Egy „szeretethálózat” tagja, s ez a háló megtartóerőt képvisel számára, így a gyászban, a magányban is. „Nyilván ez helyzetfüggő valóság, de főként a kisebb egyházközségekben, falvakban a hívek jól ismerik egymást, és oda is tudnak figyelni a másik hittestvér életére. Gyakori tapasztalat, hogy a közösség mintegy a hóna alá nyúl a magára maradt testvérnek, s hordozza őt imáiban, de a konkrét segítségnyújtás bármilyen más formájában is. Évekig szolgáltam falusi plébánosként, és nagy öröm volt látni, hogy működik a mindennapokban a hívek testvéri közössége, egymásra figyelése” – mondta Kajtár Edvárd. Horváth-Bolla Zsuzsanna, a Magyarországi Evangélikus Egyház kommunikációs vezetője hangsúlyozta: „Halottak napján a protestáns egyházak hívei is elhunyt szeretteikről emlékeznek meg, ám ez az ünnep független a világnézettől, mert a szokásokban a kereszténység előtti elemeket is fel lehet fedezni: a sírgondozás, temetőlátogatás és a gyertyával, imával való megemlékezés mind ilyen.” Pásztory Ádám, a Magyarországi Református Egyház zsinati hivatalának kommunikációs igazgatója emlékeztetett rá: „Míg a mindenszentek a katolikus egyházban kifejezetten egyházi, közbenjáró jelleget ölt, a protestáns egyházakban nem, és nem is használjuk ezt az elnevezést.” Hozzátette: a református hívek is tartják a halottak napját, de ennek sokkal inkább szokás jellege van, a református egyházban ez nem számít kiemelt ünnepnek, mint a karácsony, a húsvét vagy a pünkösd. A különböző vidékeken eltérő módon és jelentőséggel tartják az emberek ezt a szép hagyományt, amelyet az egyházi alkalmak is lekövetnek, az istentiszteletek rendjébe tartalmilag, üzenetszerűen illeszkedik a halottak napja.

A Magyar Hírlapban (14.o.) Kacsoh Dániel A szenteket ünnepeljük címmel kifejti: „A katolikus tanítás szerint azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn van még lelkükön, meg kell tisztulniuk, mielőtt az ’örök boldogságba’ jutnak. Hátramaradott szeretteik ezért imával, vezekléssel segítik őket. A számos néphagyománnyal gazdagodott ünnepek összekapcsolódnak, így nem véletlen, hogy a halottak napi gyászmisék nem a szomorúságról, hanem az örök életről és a feltámadásról szólnak. Arról, hogy Jézus Krisztus szenvedése és kereszthalála által legyőzte helyettünk a halált, megnyitotta minden ember előtt az örök élet lehetőségét, és helyet készít számunkra a mennyek országában.”

A Népszabadságban (13.o.) Kácsor Zsolt A máriapócsi nővérek esete a feltámadt asszonnyal című riportjában egy szegényes öltözetű asszony, L. Istvánné azt állítja, hogy a Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek máriapócsi rendházában lakók áldozata lett, akik az ő jóhiszeműségét kihasználva néhány év alatt elraboltak tőle több tízmillió forintot, s ezt a pénzt érthetetlen módon éppen tőle követelik vissza. Ő töltött előzetesben kilenc hónapot, miközben az ügyben a nővérek a „sárosak”. A nővérek egyébként Máriapócson női szeretetotthont működtetnek, templomi szolgálatot végeznek és lelkigyakorlatokat szerveznek. Czifra Károly, a szerzetesnővérek ügyvédje azonban elmondta: „Ez az ügy a magyar katolicizmus újkori történetének legnagyobb volumenű, legaljasabb és leggyalázatosabb csalása… ez a csaló asszony a bizalmába férkőzött azoknak a szerencsétlen apácáknak, és mondvacsinált indokokkal pár év alatt kicsalt tőlük több tízmillió forintot… Ott van az a három nővér Máriapócson, már mindegyikük nyolcvan fölött jár, mindegyikük mások megsegítésével töltötte az egész életét, hát el tudja róluk képzelni, hogy körmönfont módon nekiállnak sikkasztani, majd börtönbe juttatnak egy szegény asszonyt?” A lap megkérdezte a Nyíregyházi Törvényszék szóvivőjét, Nyakó Zsuzsát is, aki elmondta: a főügyészség szerint a vádlott a szerzetesrend magyarországi főnöknőjétől különböző valótlan ürügyekkel kölcsönöket kért, így 2009 és 2011 között kapott tőlük 21,7 millió forintot, amit nem fizetett vissza. Kicsaltak azonban pénzt az apácáktól az asszony eddig ismeretlen társai is, akik valótlanságokra hivatkozva pénzt kértek kölcsön, a rendfőnöknő 2001-ben és 2012-ben összesen 46,7 milliót utalt a megadott bankszámlákra. Utoljára azt mondták neki, hogy L. Istvánné meghalt, és a temetésére kell a pénz. A rendfőnöknő megrendült, és fizetett. Ám később L. Istvánnét viszontlátták a vádlottak padján. A per jövő februárban folytatódik.

A Heti Válaszban (46.o.) Baritz Sarolta Laura Családbarát közgondolkodást címmel elismeri, hogy a második Orbán-kormány jelentős súlyt fektet a családpolitikára, ám emlékeztet rá: a keresztény társadalmi tanítások a családok és a társadalom, illetve az állam különleges kapcsolatáról beszélnek, a család alapsejtje a társadalomnak. Már XI. Piusz pápa és II. János Pál is megfogalmazta: a közhatalom részéről a családnak joga van a „fizikai, társadalmi, politikai és gazdasági biztonsághoz, főleg a szegények és betegek esetében,”, s az anyagi biztonságon túl kívánatos a társadalom megfelelő hozzáállása a családokhoz. A közgazdász, domonkos szerzetesnő hozzáteszi: „Ezt a közhatalom tudja ugyan katalizálni, de végrehajtására inkább a civilszféra képes: a közgondolkodás alakítása az állam és a civil emberek együttműködésén múlik. Bár a költségvetésben jelentős tételek segítik a családok mindennapjait jövőre, a családbarát közgondolkodást segítő programokra ma még méltánytalanul kevés jut.”

Magyar Kurír