Napi sajtószemle

A Hetek (16.o.) Itt az új konkordátum címmel leszögezi: „Nem tudott az ország népe együtt örülni a magyar állam és az Apostoli Szentszék képviselőivel az újabb konkordátum megkötésén, mivel annak ceremoniális része továbbra is rejtve hagyta a szerződés tartalmát. Pedig a nemzetközi megállapodás anyagi következményei súlyosan érintik a jövő évi költségvetés adóforintjait.”

A Magyar Nemzet (Emlékezés… 3.o.) beszámol arról, hogy ökumenikus szentmisén emlékeztek meg tegnap délután a budavári Mátyás-templomban az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól. A misét Vértesaljai László jezsuita szerzetes celebrálta, és könyörgést mondott a Mindszenty Társaság ügyvivője, valamint több tagja, így Horváth Béla egykori parlamenti képviselő is.

A Magyar Hírlap (Emlékkoncert… 12.o.) hírül adja, hogy ma 19 órakor a Szent István-bazilikában állami rendezvényként, ünnepi hangverseny szólal meg az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékére, az áldozatokra emlékezve Lajtha László Missa in diebus tribulationis (Mise a szorongattatás napjaiban) című alkotása a Zuglói Filmharmónia előadásában, Záborszky Kálmán vezényletével. A lap emlékeztet rá: az 1892-ben született és 1963-ban elhunyt Lajtha László a XX. század első felének egyik legjelentősebb, de politikai okokból mellőzött magyar zeneszerzője. Az 1950 áprilisa és júliusa között vegyes kórusra és nagyzenekarra megírt, háromnegyed órás, öt tételből álló miséjének címe egyértelműen a kommunista diktatúrára utalt. Amikor a művet 1957-ben, Vásárhelyi Zoltán vezényletével a Magyar Rádióban bemutatták, „politikailag semleges” címet kellett adni neki: Mise fríg hangnemben. Lajtha László miséjét 1989-ben, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Mátyás-templomban maga Záborszky Kálmán vezényelte először az 1957-es ősbemutató óta.

A Hetek (17.o.) Spirituális ajándék Budapestnek címmel rosszallóan ír arról, hogy négyméteres Mária-szobrot akar felállítani a Klukon Edit zongoraművésznő által elnökölt „Immaculata Alapítvány a Köztéri Szobrok Emeléséért” nevű közhasznú szervezet a Budai Vár Dunára néző várfokára novemberben. A lap felhívja a figyelmet: „Nemcsak az első kerület, hanem a főváros, sőt az ország egyik legfrekventáltabb helyéről van szó, mi több, a Várnegyed a Világörökség része is. A városképi szempontból is furcsa monstrum terve, úgy tűnik, hogy gond nélkül átment minden engedélyezési fórumon.”

Több részesre tervezett sorozatot indított a Hetek (18-21.o.), emlékezve arra, hogy Nagy Konstantinus római császár 1700 évvel ezelőtt, Kr.u. 313-ban adta ki híres milánói rendeletét, s ezzel életbe lépett az Egyház szabadságára és a keresztény vallás iránti türelemre vonatkozó törvény. Kulcsár Árpád A nagy kiegyezés címmel viszont leszögezi: „Ezzel kezdődött meg… az állam és egyház összefonódása, amely hosszú évszázadok óta egészen napjainkig súlyos tehertétele az európai történelemnek. Nagy Konstantin egy sajátos uralkodótípus első képviselője, amely, bár kereszténynek hirdeti magát, cselekedeteivel, életvezetésével cáfolja azt, ugyanakkor alapvető beleszólást követel magának különböző egyházi kérdések eldöntésébe, sőt még annak meghatározásába is, hogy kik az igazi keresztények. Öröksége máig hat Európában.”

A Magyar Nemzetben (6.o.) Csóti György Az ökumené dicsérete címmel megállapítja: az elmúlt negyedszázadban egyre jobban megerősödött az ökumenikus gondolkodás és gyakorlat a magyarországi történelmi keresztény egyházakban. A szerző szerint „Van valami felemelő, magasztos abban, ha egyszerre hirdet igét katolikus, református és evangélikus lelkész. Ezáltal többek és jobbak vagyunk. Jó úton haladunk, csak gyorsítani kell lépéseinket. Nehogy úgy járjunk megint, mint Jézus Pilátus előtt.” Csóti leszögezi: Karinthy Frigyes csaknem egy évszázaddal ezelőtt mesterien rámutatott a tömeglélektan rejtelmeire Barabbás című novellájában. „Amíg az individuumok, az egyes emberek lélekben külön utakon járnak, a tömeg csak ritkán ad helyes választ a kihívásokra” – írja Csóti György, aki idézi néhai Antall Józsefet, a rendszerváltozás miniszterelnökét: „Európában az ateisták is keresztények.” Hozzáteszi: „Ha Jézus egy nyelvet beszélő hívei a Kárpát-medencében lélekben egyesülnek, akkor a kételkedők is velük tartanak. Ez esetben mindig helyes választ fogunk adni a mindenkori Pilátusoknak.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet Sport7fő című mellékletében (Ottmarból… IV.o.) bemutatja a német sikeredzőt, Ottmar Hitzfildet, aki 1997-ben BL-t nyert a Borussia Dortmunddal, most pedig szövetségi kapitányként kijuttatta Svájcot a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokságra. Hitzfield a nyilvánosság előtt nem szívesen beszél a sikereiről, de a müncheni Evangélikusok című lapnak elárulta: a mindennapi imádkozás az egyik legbiztosabb pont az életében. „Ebből merítek erőt. Jézus példakép a számomra. Ő nem a mellékutakon akart célba jutni, mindig az egyenes utat járta.” A svájciak szövetségi kapitánya a szüleitől örökölte a keresztény szellemiséget, már gyermekkorában vasárnaponként a délelőtti és a délutáni istentiszteleten is részt vett. Az interjúban elmondta, hogy vallásos neveltetése miatt tud a legnagyobb győzelmek idején is szerény maradni, illetve ezért képes az összes ellenfelét maximálisan tisztelni.

Magyar Kurír