Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Mindszenty… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Emlékezés… 1.,3.o.) beszámolnak arról, hogy országszerte megemlékeztek tegnap az 1956-os események hőseiről és áldozatairól. Ötvenhét évvel ezelőtt ezen a napon, november 4-én vonultak be a szovjet csapatok a fővárosba, és verték le az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az emléknapon adták át a Mindszenty-emlékérmet a Parlamentben, amelyet idén Wittner Mária, 1956-os halálraítélt, a Fidesz parlamenti képviselője és Brusznyai József nyugalmazott esperes kapott meg (az érmet a lelkipásztor rokona, Brusznyai Margit vette át.) Az elismerés átadásakor Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke felidézte: Mindszenty József bíboros ezen a napon menekült az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére. Lezsák a hercegprímás életét hitvallásnak nevezte, amely erőt kell, hogy adjon a későbbi évtizedekben.

A Népszava (Fegyelmi… 3.o.) beszámolója szerint megütközéssel fogadta az ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész és a Jobbik részvételével tartott hétvégi Horthy-szoboravatást a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Szabó István, aki fegyelmi eljárást kezdeményezett Hegedűs ellen. A lapnak Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók Antifasiszta Szövetségének (MEASZ) elnöke elmondta: a történtekért nemcsak a református egyház a felelős, hanem „minden keresztény egyház is, minden keresztény ember is”.

Ugyancsak a Népszavában (7.o.) Dési János Horthy és a Jó Pásztor címmel fölteszi a kérdést: vajon mit szólna a világsajtó, ha a hét végén Éliás Józsefnek állítottak volna szobrot egy református templomnál, és emlékeztek volna meg a református lelkész által vezetett Jó Pásztor Missziós Albizottságról? Ez a szervezet a negyvenes években Éliás József irányításával először zsidó származású reformátusokat mentett, aztán 1944-től kezdve – többek között Raoul Wallenberg közreműködésével – több száz vagy talán ezer olyan ember életét, „akiket éppen a Horthy-rendszer hatékony közreműködésével próbáltak halomra gyilkolni”. A cikkíró különösnek tartja, hogy Éliás József nevét Bölcskei Gusztáv református püspök is büszkén emlegette, ugyanakkor közreműködött Debrecenben egy Horthy-szobor felavatásán, és figyelmezteti „a nagytiszteletű” püspököt, hogy nem lehet egyszerre a gyilkosok és az áldozatok pártján is állni. Dési fölteszi a kérdést: „… hol vannak a mai kor igazi emberei, Éliás Józsefei? Mert hogy vannak a református egyházban is nagy számmal, abban biztos vagyok.”

A Magyar Nemzet (10.o.) Egy tradíció véget ért címmel számol be arról, hogy nem önt többé harangot a 900 éves múltra visszatekintő passaui, Perner család által vezetett manufaktúra. Rudolf Perner, aki nagyon büszke arra, hogy a Passauban öntött harangok eljutottak Európába, de Afrikába és Ázsiába is, elmondta: „Nehéz szívvel hoztam meg e döntést, de felelőtlenség lenne veszélyeztetni a vállalat további létét csak azért, hogy minden körülmények között kitartsak e tradíció mellett.” A lap kiemeli: ha Budapesten felcsendül a Szent István-bazilika 9250 kilós, 1990-ben elkészült harangja, annak hangja szintén Pernerék munkáját dicséri, akik mind a mai napig kézzel formált agyagformába öntik a bronzot.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) A Purgatórium alkímiája címmel számol be arról, hogy a firenzei Dante Múzeumban mutatták be októberben Madarassy István ötvös-szobrászművész vörösréz lemezből készített és tűzecsettel festett, Dante Isteni színjáték című drámai költeményéből megálmodott és megkomponált 33 alkotását, amely a Purgatórium egyes jeleneteit dolgozta fel. A kiállítás folytatása volt a két évvel ezelőtt ugyancsak a reneszánsz városában, a Pokol témakörét feldolgozó 34 opusznak. A két anyagot november 6-án, szerdán 17 órától a fővárosi Duna Palotában láthatja a közönség. Madarassy István a lapnak elmondta: „A Pokolhoz elkészítetten Dante szobrát, a Purgatóriumhoz Vergiliusét, a Paradicsom mellé majd Beatrice szobra társul. A Pokol lemezeinek alapszíne sötétes, szürkés-kékes, a Purgatórium, mivel tisztítótűzről van szó, a narancssárga és a vörös keveréke, továbbá a figurák ehhez képest egy pluszszínt kaphattak, a Paradicsom lemezei pedig aranyszínűek lesznek. Az alakok a bíbor, a kékes, de leginkább a meleg színek dominanciáját hordozzák majd.”

A napokban mutatták be a Luther Márton élete című, 12 részes rajzfilmsorozat harmadik részét az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. A film rendezője, Richly Zsolt grafikus a Magyar Nemzet RTV mellékletében (Hitünkért… 2.o.) elmondta: „Számomra az Luther üzenete, hogy a hitért naponta meg kell harcolni. Az is tetszik benne, hogy úgy is tudott viselkedni, mint aki magát pirinyónak tartja, ugyanakkor, amit kimondott, azok követésre méltó, súlyos gondolatok voltak. A főhős drámája nemcsak az, hogy a környezetével meghasonlott, hanem az is, hogy milyen viszonyba került önmagával. Egy nagy ember külső és belső csatája a sorozat témája.” A rendező elmondta azt is, nem oktatófilmet akart készíteni, a forgatókönyvíró Lackfi János szövege a lutheri életút drámai szituációit emeli ki.

A Magyar Nemzet (Újjászületés… 5.o.) a 2010. október 4-én vörösiszap-katasztrófával sújtott Devecseren járt, kiemelve, hogy az elmúlt három évben a város megújult, megszépült. A leendő ipart kiszolgálandó ősszel megindult a szakképzés is a városban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakiskolájában, ahol egyelőre hegesztőnek tanulhatnak (szociális gondozó szak mellett) a fiatalok, jövőre pedig tovább bővül az elsajátítható szakmák köre.

Magyar Kurír