Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (6.o.) Vallási vita Allah említése miatt címmel számol be arról, hogy kilenc keresztény templomra dobtak gyújtóbombát az elmúlt hét péntekétől hétfőig Malajziában. A beszámoló szerint a támadások hátterében az a vita áll, hogy használhatják-e a Malajzia lakosságának kilenc százalékát kitevő (főleg kínai és indiai) keresztények Isten megjelölésére az Allah szót. A Népszabadság megállapítja: a 28 milliós Malajzia eddig joggal volt büszke lakossága békés etnikai és vallási együttélésére, utoljára komoly konfliktusra éppen negyven éve volt példa. A 60 százalék muzulmán döntő többségét a malájok adják, mellettük a kínai és az indiai kolónia a legnagyobb. Külföldi megfigyelők úgy vélik: a békés együttélést megkérdőjelező mostani, a keresztény templomok elleni akciókért áttételesen hibáztatható Najib Razak miniszterelnök kormányának iszlamizáló ideológiája. Tavalyi beiktatásakor Razak az „egy Malajziát” hirdette meg, amely ugyan hitet tesz a lakosságot alkotó etnikumok „kölcsönös tisztelete” mellett, ám egységes közösségről beszél. Belügyminiszternek rokonát, Hisammuddin Husszeint tette meg, aki a vezető maláj párt, az UMNO hangadójaként korábban többször is megfenyegette a kínai és az indiai kisebbséget.

Hazai hírek

A Népszabadságban (9.o.) Csordás Lajos Tűzvész után újranyitott templom címmel emlékeztet rá: tizenkét évig volt zárva a domonkosok temploma Budapesten, a Thököly úton, az 1997-ben pusztított tűzvész után. A tűz okát ma sem tudják, lehetett szándékos gyújtogatás is. Csak az biztos, hogy a karzaton tűz ütött ki, elpusztította a Mátyás-templomból ideköltöztetett régi orgonát, vele együtt a kottatárat meg a rózsabokrot, s feketére kormozta a falakat. A helyreállításra tíz évig nem jutott pénz, míg aztán 2007-ben a Havanna lakótelepről idekerült Nagy Károly plébános, hogy „vezesse a felújítást, s az időközben szétszéledt hívek közösségének újraépítését. Kétéves munka után végre karácsony előtt, advent első vasárnapján újranyílt a templom.” A cikkíró megemlíti, hogy Szekeres Adrien énekesnő két alkalommal is jótékonysági koncertet tartott a restaurálási költségek előteremtésére az ünnepek előtt. „Szintén tisztításra és restaurálásra várnak még a Róth Miksa műhelyéből való ólomüveg ablakok. Kivált a rózsaablak, amely annyira tönkrement, hogy a kőkeretnek darabjai is hiányoznak.”

A Magyar Nemzet (Egyházi ünnepek… 14.o.) előzetesen ad hírt arról, hogy tizenkét koncertből álló éves egyházzenei sorozatot ad a Pécs Európa kulturális fővárosa program részeként a nyolc éve működő pécsi régizenei együttes, a Híres Pannónia. A hangversenyeket havonta tartják, mindig más templomban. Az együttes művészeti vezetője, Békési-Marton Csaba elmondta: a fellépések tematikáját igyekeznek a hely és az időpont szellemiségéhez igazítani. Ennek megfelelően XV-XVIII. századi magyar és európai egyházi énekeket adnak elő korhű hangszerelésben, s a templom titulusa, búcsúnapja, vagy a hónapban esedékes ünnep adja a vezérfonalat. Az egyórás koncertekre ingyenes a belépés. Az együttes tavaly kiadott egy CD-t, amelynek képanyaga három templomot mutat be: a Mindenszentek templomát a Tettye utcában, a Lyceum-templomot a Király utcában és a Miasszonyunk-templomot a Szent István téren.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (14.o.) Varga Klára A fehér barátok története címmel közli, hogy a magyarországi pálosok történetének évszázadait idézi fel énekelt versekkel, napló-, krónika-és tanulmányrészletekkel Sudár Annamária (az est szerkesztője), Oberfrank Pál és a Misztrál együttes közös estje, amely ma délután ötkor kezdődik a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban. A cikkíró kiemeli: Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnökként betekinthetett a kolostorokban őrzött, a mohácsi vész előtt keletkezett iratokba. Kutatásairól Rendi krónika című művében számolt be. „A XVI. századi forrásmunkából egy olyan Magyarország tárul elénk, amiről alig lehet fogalmunk.” A mai esten a megjelentek részleteket hallhatnak Csúzy Zsigmond népszerű pálos prédikátor, a pálos irodalom egyik legjelentősebb alakjának munkáiból. Varga Klára felidézi: „A múlt század ötvenes éveit szomorú névsorolvasás jeleníti meg. Azt sorolják majd az előadók, melyik pálos szerzetes milyen büntetést kapott a Rákosi-éra idején, abban a korszakban, amikor az egykori márianosztrai rendházat börtönné alakították.” Elhangzik a Misztrál Megkopott harangszó 1456-1956 című lemezéről többek közt Nagy László Varjúkoszorú című verse és Gérecz Attila Boldog Özsébről prózában írott himnusza, amelyet a váci börtönben sínylődő pálosoknak írt az üldöztetések, bebörtönzések idején. A cikk szerzője a Misztrál-életmű emblematikus darabjának nevezi Puszta Sándor Cinkenyom című versét. A költő szoros kapcsolatban állt a pálosokkal, Fehér Barát című lapjukban gyakran publikált, „verse az est végén a pálosok és az ország jövőjére egyszerre kérdez rá szelíden, mégis hátborzongatóan” – írja Varga Klára.

Magyar Kurír