Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (3.o.) Parlament előtt a vatikáni szerződés címmel számol be arról, hogy benyújtotta az Országgyűlésnek a vatikáni szerződés módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot Balog Zoltán. A lap emlékeztet rá: a kormány múlt szerdán hagyta jóvá az 1997-es megállapodást „frissítő”, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Alberto de Castello apostoli nuncius által már aláírt dokumentumot. Az előre közölt menetrend szerint a szöveg csak a Parlament elé kerülésekor válik nyilvánossá. A módosítást ugyanis, akárcsak az eredetit, a Ház szavazza meg, s ezután lép életbe. Az MH felidézi, hogy ennek ellenére a DK-s Niedermüller Péter hétvégi közleményében – tévesen – azt hangoztatta, csak Gyurcsány Ferenc pártelnök, volt kormányfő nyomására hozták nyilvánosságra a szöveget. Leszögezte: „Orbánék ismét elveszítettek egy meccset.” Az orgánum kiemeli, hogy a korábbi szerződés módosításának értelmében a katolikus egyház felsőoktatási intézményei az államiakkal azonos elv és mérték szerint részesülnek a pénzügyi támogatásból.

A Népszava (2.o.) Bőkezű támogatás a katolikusoknak címmel kapcsolódik a témához, kiemelve, hogy Gyurcsány Ferenc a titkolózás okairól kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt. A DK elnöke szerint ennek oka az, hogy a kormány tudja, az ötmillió szegény országában komoly visszatetszést keltenek az egyházaknak nyújtott újabb bőkezű támogatások. A Parlament honlapjára csak ilyen előzmény után került fel a vatikáni szerződés módosított szövege – írja a Népszava, hozzátéve: azt egyelőre nem tudni, milyen visszhangja lesz a módosításnak, de a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a vallásosok, illetve felekezetekhez tartozók száma jelentősen visszaesett. Az újság azt is kiemeli, hogy több támogatást adna a kormány a jövőben a katolikus egyháznak.

A Magyar Hírlap (Keresztények… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Megújuló… 3.o.) is beszámolnak arról, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) szombati, IX. kongresszusán Kövér László házelnök beszédében leszögezte: a nemzeti együttműködés kormánya mindenki számára megbízható partner, aki munkájával és életével hozzáteszi a maga részét a nemzet életéhez, közös erőfeszítéseinkhez. „Csak közös erőfeszítésünkkel, közös munkánkkal újíthatjuk meg az országot… Számítunk a keresztény elkötelezettségű emberek közéleti aktivitására, és bízunk abban, hogy ez elsősorban a munkánk folytatásának esélyeit növeli majd, mégis ennél fontosabb, hogy folytassák azt a küldetést, amire az emberek a nemzet szolgálatában egyszer fölesküdtek” – mondta az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: az elszakított területeken élők számára különösen fontos, hogy megjelenjen a keresztény értelmiség munkája a magyar közösségekben, legfőképpen a helyi közösségekben. Ahol az emberek nem hagyták el a templomot és az iskolát, megmaradtak a közösségek és az emberek is magyarnak, mert „idegen hatalom alatt magyarnak megmaradni erkölcsi kérdés is.” Felszólalt a fórumon Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is, aki elmondta: a siker, a győzelem a keresztények számára elsősorban feladat és szolgálat, ha pedig siker koronázza munkájukat, az nem karriert jelent, hanem áldást. A kulturális és a közéleti munka, továbbá az oktatás fontos feladatai a keresztény közösségeknek, amelyeket rajtuk kívül ugyan mások is el tudnak végezni, „egy dolgot azonban csak mi tudunk: a keresztény tudatot a nevelői, oktatói, szeretetszolgálati munkában éppúgy, mint a törvényhozásban. A keresztények életének középpontjában ugyanis ott van a mérce, amelyhez képest vizsgálják, hogy valami jó-e vagy rossz. Mércét kell állítani először magunknak, azután a társadalomnak, emiatt vezette be a kormány az erkölcstanoktatást.” Ternyák Csaba egri érsek arról beszélt, hogy a kereszténység gazdagította népünk életét, ma mégis az „ősi pogányság” szellemisége erősödik, „újonnan kitalált kultuszokat próbálnak bevezetni”, amit úgy állítanak be, mint a magyarság ősi vallását. A főpásztor azonban rámutatott: mindig volt és mindig lesz „egy hűséges maradék”, amely megőrzi Szent István örökségét. Osztie Zoltán, a KÉSZ elnöke köszönetet mondott a kormánynak azért, hogy az alkotmány védi a házasság intézményét, amely férfi és nő életközösségét jelenti, valamint védi a családot is, mint a nemzet fennmaradásának alapját.

A Magyar Hírlapban (7.o.) Szentmihályi Szabó Péter Sarkosan fogalmazva címmel fűz kommentárt a KÉSZ kongresszusán elhangzott beszédekhez, hangsúlyozva: „Nemsokára véget ér a hit éve, de keresztény hitünket mindig ápolnunk és erősítenünk kell, s egyre magasabbra kell helyezni azt a mércét önmagunk számára is, hogy ne csupán hirdessük az örömhírt, hanem szeretettel és szolgálattal példát is mutassunk, türelemmel és elszántsággal, mert keresztény magyarnak megmaradni erkölcsi kötelesség. A hit megtartja a nemzetet, a nemzet megtartja a hitet.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Krakkóban… 5.o.) közli, hogy Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnöke is felszólal ma Varsóban a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Jog és Igazságosságnak a lengyel függetlenségi nap alkalmából tartott ünnepségén. Csizmadia elmondta: közös a két népben, hogy állandóan a „honszerzés és a honvesztés” állapotában van, s Európában leginkább a magyarok és a lengyelek szívében, lelkében maradtak meg a keresztényi gyökerek. Tegnap a magyarok szentmisén vettek részt a krakkói székesegyházban. Ma pedig a függetlenségi nap alkalmából tartott szentmise mellett közös felvonulást tartanak a lengyel civilekkel.

Szintén a Magyar Hírlap (5.o.) Vona Gábor szereti az iszlámot címmel számol be arról, hogy a Jobbik elnöke az Islamentinfo.hu szerint azt mondta törökországi útjáról: a „A török társadalom a család szeretetére és a hagyomány tiszteletére alapul, s ezzel Magyarországnak is példát mutat.” A francia nyelvű hírportál szerint Vona Gábor közölte: „az iszlám az emberiség egyetlen reménye a globalizmus és a liberalizmus sötétségével szemben.” Elmondta azt is, pártjának nincs kapcsolata az iszlamofóbiás szélsőjobboldali pártokkal, s a Nyugat nem tolerálja, hogy pártja a nemzetközi konfliktusokban Törökországot és az olyan turáni népeket támogatja, mint az azeri. A portál felidézte a Jobbik honlapjának egyik angol nyelvű cikkét is, amely az iszlám jelentőségét hangsúlyozza.

Magyar Kurír