Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Ferenc pápa a maffia célkeresztjében címmel számol be arról, hogy az olasz Il Fatto Quotidiano című olasz napilap szerint a Vatikán átláthatóbbá tétele miatt Ferenc pápa az olasz maffiacsaládok célkeresztjébe került. Nicola Gratteri ügyész elmondta: a korrupt főpapokkal üzletelő gengsztereket feldühítik a katolikus egyházfő korrupcióellenes intézkedései. Hozzátette: „A maffia az egyház hallgatólagos engedélyével szedte meg magát.” A bebörtönzött maffiatagok körében végzett kutatók szerint a gengszterek 88 százaléka vallásos, ez magyarázza az egyházzal való szoros kötődést.

Az Index információi szerint egy hónap múlva Budapestre érkezik Hilarion metropolita, a moszkvai patriarkátus külügyi felelőse, aki a napokban Rómában bejelentette, hogy semleges területen, esetleg Pannonhalmán megszervezhetnék a két egyházfő, Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozóját. Hilarion metropolita Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes meghívására érkezik Magyarországra. A hírportál szerint a KDNP elnöke több mint tíz éve találta ki, hogy egy magyarországi helyszín megfelelő lehetne a történelmi találkozó számára, azóta dolgozik az egyházfői csúcs létrejöttén.

A HVG-ben (18-19.o.) Dobszay János Áldásuk rá címmel megállapítja: a politikai alkuk alól mentesíti a katolikus és közvetve a 31 bejegyzett egyházat a módosított szentszéki megállapodás. A megújított megállapodás garantálja, hogy az állam beszáll az egyházi kézben lévő műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok állagának megóvásába, felújításába. Platthy Iván – aki 1989-1998 között egyházügyi államtitkár volt – azonban úgy véli: az igazi megoldás az lett volna, ha létrejön egy olyan alap, amelyből az egyházak az uniós pályázatokhoz szükséges önrész előteremtésekor segítséget kaphatnának, „hisz a nemzeti értékeket képviselő egyházi műemlékek felújítása nemcsak közérdek, de a turizmus fejlesztéséhez is hozzájárul.” A cikkíró úgy tudja: kormányzati körökben letettek az egyházak devizaadósságának átvállalásáról. Dobszay emlékeztet rá: a korábban Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár által felvetett ötlet leginkább a reformátusokon segített volna (országos szervezeteik és helyi gyülekezeteik közel 3,5 milliárd forintnyi devizahitelt halmoztak fel), a katolikusoknál az ilyen adósság nem számottevő. Ugyanakkor sem a reformátusok, sem a katolikusok nem kérték az adósság átvállalását.

A Népszabadság (Bölcskei… 2.o.), a Népszava (Téma volt… 2.o.), a Magyar Hírlap (Hegedűs Lóránt… 8.o.) és a Magyar Nemzet (Levél… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke levelet intézett a Magyarországi Református Egyház zsinatához, melyben leszögezte: „Az ifj. Hegedűs Lóránttal kapcsolatos ügy súlyossága indokolja az ’akkurátus és fokozatos” egyházjogi eljárás szükségességét. Ismeretes, hogy november 3-án a budapesti Szabadság téri református egyházközség templománál több száz emlékező, köztük jobbikos képviselők jelenlétében felavatták Horthy Miklós volt kormányzó mellszobrát. Az avatás előtt Hegedűs Lóránt hirdetett igét. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Szabó István fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett. Bölcskei leszögezte: fontos lenne, hogy a rendezvényen részt vevő összes lelkipásztorral szemben az illetékes egyházmegyék és egyházkerületek a szükséges jogi lépéseket megtegyék az ügy kivizsgálása érdekében. A püspök úgy véli: Horthy Miklós történelmi szerepének reális megítélése társadalmunk egyik nagy kihívása. „Reformátusként igyekezett tenni egyházunkért, de nézetei, cselekedetei nem mindenben egyeztek a Szentírás tanításaival.” 

A 168 Óra (8-11.o.) Ebből elég volt! című, témával foglalkozó  összeállításában az egyházak képviselői is nyilatkoznak. Török Csaba, az Esztergomi Hittudományi Főiskola teológiatanára elmondta: a katolikus templomokban sehol nincs Horthy-szobor. Ő maga nem tartja szükségesnek, hogy mondjuk, Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek tiltakozzon a Horthy-szobor miatt. Egyrészt a református egyház autonóm szervezet, másrészt a nyilvános tiltakozások ritkán érik el céljukat. Sokszor hatékonyabb a személyes példamutatás. Erdő Péter részt vett már az Élet Menetén. A keresztény elvekkel semmiféle szélsőség sem fér össze – mondta Török Csaba. Fabiny Tamás, a Magyar Evangélikus Egyház püspöke figyelmeztetett: az egyházaknak az a dolguk, hogy csillapítsák az indulatokat, nem pedig gerjesszék azokat. Ugyanakkor fájdalmas társadalmi, közéleti kérdésekre reflektálni kell. Szerinte a politikai kereszténység, azaz a politika és a vallás összefonódása nagyon veszélyes. Ez leginkább a Jobbik esetében mutatkozik meg. Az egyház ne kacsintson össze a pártokkal, főleg ne a szélsőjobbal. Példamutatással, tanítással kell a társadalmi megbékélést szolgálni. Az evangélikus egyház számára 2013 a „reformáció és tolerancia” éve. Az iskolákban nulla toleranciát hirdetnek az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen. Heisler András, a Mazsihisz elnöke arról beszélt, hogy Horthy Miklós szerepének tisztázása nem csupán a történészek feladata. Horthy kormányzásának idején születtek a zsidótörvények, a kormányzó belevitte az országot egy vesztes háborúba, több százezer magyar zsidót deportáltak, és katonáink százezrei haltak meg a Don-kanyarnál. A Horthy-korszak az egész ország tragédiája, nem kizárólag a zsidóságé. Az antiszemitizmus és a rasszizmus újraerősödése pedig az egész társadalmat érinti.

A Magyar Hírlap (Az erkölcstant szeretik… 2.o.) beszámolója szerint Csomós József, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi alelnöke a testület tegnapi ülésén arról beszélt, hogy a kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás jogi és anyagi vonzatait az államnak kell viselnie. Reményét fejezte ki, hogy a kormányzat elfogadja az erre vonatkozó érveiket. Hoffmann Rózsa, közoktatásért felelős államtitkár pedig ugyancsak tegnap találkozott az erkölcstanórákat tanító pedagógusokkal, és kijelentette: a diákok „nemhogy élvezik, imádják” ezeket az órákat. Makovecz Éva, a találkozónak helyt adó II. kerületi Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium igazgatója közölte: noha némi nehézséget okozott annak megszervezése, hogy az erkölcstan, valamint az egyházak által szervezett hit- és erkölcstanórák párhuzamosan szerepeljenek az órarendben, a gyerekek lelkesedéssel tanulják, a pedagógusok pedig lelkesedéssel tanítják az új tárgyakat. Kijelentette: hamis az a kép, amely szerint „az egyház rátelepszik az iskolákra.”

Magyar Kurír