Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Nem tudnak a pápa elleni fenyegetésről című beszámolója szerint cáfolta a vatikáni csendőrség vezetője, hogy konkrétan megfenyegették volna Ferenc pápát. Domenico Giani közölte: semmilyen információ sem támasztja alá az argentin La Nación című lap állítását. A Népszava emlékeztet rá: az utóbbi időben egyre több médium foglalkozik Ferenc pápa biztonságával, kiváltképp azután, hogy Nicola Gratteri Reggio Calabria-i ügyész a közelmúltban azt mondta: az egyházfő a maffia célkeresztjébe kerülhet korrupcióellenes intézkedései miatt, s „számolhat” a szervezett alvilág bosszújával. Szerinte a Szentszék teljes megtisztítását érintő intézkedéseivel felbőszítette a maffiát, amelynek tagjai állítása szerint kapcsolatban álltak a katolikus hierarchia tagjaival. A csendőrség vezetője arra a kérdésre, tud-e a maffia ezzel kapcsolatos terveiről, egyértelmű nemmel válaszolt. Hozzátette: éppen hogy óriási rokonszenvet tapasztal Ferenc pápa iránt, s nemcsak a katolikusok, hanem a más vallásúak és az ateisták részéről is. A Népszava megemlíti, hogy előzőleg Federico Lombardi, a Szentszék sajtóosztályának vezetője is azt mondta, nincs ok az aggodalomra.

A Népszava (8.o.) a fenti beszámoló alatt Nincs esély a luxuspüspök visszatérésére címmel néhány sorban arról is beszámol, hogy nem lát esélyt a limburgi egyházmegyei gyűlés arra, hogy visszatérjen a püspökség élére a fényűző életviteléről ismert főpap, Franz-Peter Tebartz-van Elst. A testület szerint a püspök és egyházmegyéje között annyira rossz lett a viszony, hogy elképzelhetetlen az újrakezdés.

A Magyar Nemzet (Berlusconi… 9.o.) az olasz jobbközép, a Szabadság Népe (PdL) hétvégi kettészakadásával foglalkozik. Silvio Berlusconi volt kormányfő újjászervezte a Forza Italiát, a PdL főtitkára, Angelino Alfano belügyminiszter viszont nem követte őt, ehelyett Új Jobbközép (NCD) néven új pártot hozott létre. A lapnak nyilatkozó Alessandro Lattarulo szerint Berlusconi botrányai miatt a katolikus egyház elfordulni látszik tőle, és inkább Alfanoék pártját támogatná.

A Népszabadság (Mozgósították… 7.o.) hosszabban, a Magyar Nemzet (Elítéli… 2.o.) néhány sorban számolnak be Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma című budapesti konferenciáról, amelynek megnyitóbeszédében Fabiny Tamás evangélikus püspök kijelentette: az egyháznak teljesen távol kell tartania magát a politikai szélsőségektől, határozottan el kell határolódnia, és amennyire lehet, a pártokat is kellő távolságtartással kell kezelnie. Utalt arra is, hogy van olyan párt, amely „a listázást igényelte”, a „velük való összekacsintás” lehetetlenségére pedig fel kell hívni a figyelmet. Csepregi Zoltán egyháztörténész, az evangélikus egyetem tanszékvezető tanára Luther Márton antiszemitizmusáról beszélt. Kitért arra, hogy Luther bizonyítható módon csak egyszer találkozott zsidókkal, nem olvasott zsidó tudományos műveket, zsidóellenes kijelentéseinek jelentős részét pedig másik szerzőtől kölcsönözte. Vattamány Gyula teológus-vallástörténész a kereszténység egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb történelmi bűnének minősítette a maga zsidóellenes hagyományának megteremtését. Donáth László evangélikus lelkész kijelentette: „A keresztény identitást nem lehet zsidógyűlölettel pótolni… Semmiféle tolerancia nem engedhető meg azokkal szemben, akik gyűlöletet keltenek embertársaik ellen.” Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija megállapította: Európában az antiszemitizmus egész biztosan mély teológiai gyökerekkel rendelkezik. A zsidó vallás önreflexióra tanít, és úgy tartja, hogy minden – a fájdalom, a szenvedés is – Istentől való. Ebből azonban nem következik, hogy az antiszemiták isteni küldetést teljesítenének, ahogyan a holokausztot sem lehet isteni büntetésnek tekinteni. Köves Slomó elmondta, hogy a zsidó hittudományban az antiszemitizmus nem tölt be központi helyet, a vallási ünnepek nagy része viszont az üldöztetésről és az abból való megszabadulásról szól. A vicc szerint a zsidó ünnepek lényege röviden úgy foglalható össze, hogy „meg akartak ölni minket, nem sikerült nekik, bulizzunk egyet!” Rolf Gunnar Heitmann, a Norvég Egyházi Szolgálat vezetője leszögezte: „Jézus nem magyar volt, de még csak nem is norvég, hanem zsidó.”

Magyar Kurír