Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) A Vatikánt vizsgálja az Ernst and Young címmel közli, hogy nemzetközi könyvvizsgáló céget bízott meg Ferenc pápa a vatikáni kormányzóság, az úgynevezett Governatorato tevékenységével kapcsolatban felmerült korrupciós vádak tisztázására. A Szentatya a tekintélyes Ernst and Young (EZ) cégnek adott megbízást azoknak az állításoknak az ellenőrzésére, amelyek szerint a vatikáni ügyeket irányító kormányzóság korábban korrupciós ügyletekbe bonyolódott.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Botrányos Noé-film? címmel a The Hollywood Reporter amerikai szaklap értesüléseire hivatkozva számol be arról, hogy komoly feszültség alakult ki a Noéról szóló nagyszabású hollywoodi film rendezője és a gyártó Paramount Stúdió között. Darren Aronofsky bibilai története 125 millió dollárból készült, Noé alakját az Oscar-díjas Russell Crowell formálja meg, a hírek szerint meglehetősen szabadon értelmezett feldolgozásban. Egybehangzó állítások szerint az eddigi tesztvetítések reakciói aggasztók, mind a keresztény, mind a nagyrészt zsidó, mind az általános közönségből szervezett fókuszcsoportnál ellentmondásos volt a film megítélése. A stúdió közelebbről meg nem határozott változtatásokat kért a rendezőtől, amire bennfentesek szerint Aronofsky nem hajlandó. A film bemutatóját 2014. március 28-ára tervezik. A Magyar Nemzet beszámolója szerint ennél sokkal békésebb mederben folyik az Isten fia című film készítése, amely 2014. február 28-án kerül a mozikba. A 20th Century fox Stúdió a History Channel népszerű minisorozata alapján készíti el a Jézus Krisztusról szóló mozifilmet, Christopher Spencer rendezésében. A Biblia című, tízrészes sorozatot három Emmy-díjra is jelölték, és a benne Jézust alakító Diego Morgado és a Mária Magdolnát megformáló Roma Downey fogják a mozifilmben is játszani a főszerepet. A sorozatnak epizódonként 15 millió nézője volt a tévében, kiváló értékesítési adatokat ért el a háztartásokban és a DVD-, illetve a blu ray-eladások során is – a Fox erre alapozza a készülő mozifilm sikerét. Az Isten fia Jézus születésétől a keresztre feszítésig követi végig az evangéliumi történetet. A film zenéjét a világszerte ismert Hans Zimmer szerezte.

Szintén a Magyar Nemzet (Makovecz… 15.o.) hírül adja, hogy a Héttorony Fesztivál záróeseményeként ma este héttől Madarak voltunk címmel koncertet tartanak a két éve elhunyt Makovecz Imre építőművész tiszteletére a budapesti Szent Imre-templomban. A koncert közreműködői: Dresch Dudás Mihály, az Etnofon Zenei Társulása, a Muzsikás, Lajkó Félix és Szvorák Katalin a tanítványaival, Orbán Johannával, Paár Júliával és Tímár Sárával. Makovecz Imre ma lenne 78 éves.

Beszámol a Magyar Nemzet (Új könyv… 3.o.) Gereben Ágnes Megtorlások a Szovjetunióban című, a Helikon Kiadónál megjelent könyvének bemutatójáról. A kötetet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke méltatta. Gereben Ágnes elmondta: azoknak szánja a könyvét, akik magukat baloldalinak vallják anélkül, hogy tisztában lennének azzal, amit a XX. században elkövettek e címen a bolsevikok, annak semmi köze a baloldalisághoz. Példaként említette Vlagyimir Iljics Lenin egy mondását: „Addig kell elég papot megölni, amíg módunk van rá. Hogy megtanulják, hol a helyük.” 

A Magyar Demokratában (A kettős Ady-kultusz… 25-27.o.) Raffay Ernő történész nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg Szabadkőműves béklyóban – Ady Endre és a szabadkőművesség című könyve. Elmondta, hogy a költő és a szabadkőművesség kapcsolatáról két további kötetet tervez, s azokban „azt mutatom be, hogy a történelmi keresztény magyar állam elpusztítására törő szabadkőművesek miként kötötték magukhoz Adyt, hogyan és mire használták őt.” Raffay kutatásai alapján azt állítja, hogy a dualizmus időszakában a nagy befolyásra szert tevő szabadkőművesek közül sokan „élharcosai lettek az úgynevezett progressziónak, ami valójában azt jelentette, hogy a befogadó keresztény magyar társadalmat lehetőség szerint átformálják, saját képükre alakítsák… közéleti harcot indítottak a történelmi Magyarország pilléreit jelentő katolikus főpapság, a római katolikus egyház, illetve a hagyományos arisztokrácia ellen, de a vidéki nemesség is gyakran vált támadásaik célpontjává…” Ady Endre pedig eleget téve kenyéradó gazdái kívánalmainak, „ragyogó tehetséggel megírt, ellenben rendkívül igazságtalan, durván sértő és kártékony publicisztikákban támadta a korabeli keresztény magyar államiságot, és olyan jeles katolikus személyiségeket, mint Prohászka Ottokár vagy gróf Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári megyéspüspök. Hangvételére jellemző volt a durva keresztényellenesség, illetve saját hazájának az a gúnyos, szinte megvető lesajnálása, ami a magyar ugar metaforájában foglalható össze.”

Magyar Kurír
(bd)