Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Újjászületett… 12.o.) beszámolója szerint öt év restaurálás után ismét látogatható Rómában a Priscilla-katakomba. A freskókat lézertechnikával állították helyre. A Lázárról elnevezett sírkamrában előtűntek a korábban alig látható bibliai jelenetek, többek között a Péter és Pál apostolt ábrázoló freskók. Restaurálták a katakombákban talált hétezer darab, fehér márványból vésett szarkofágtöredéket is, amelyek az ókori római szobrászat mesterművei. A Róma északi részén, a városból kivezető Via Salaria út mentén a 2-4. század között vájt katakombák a földterület egykori római tulajdonosáról, Priscilláról kapták a nevüket. A Priscilla-katakomba őrzi Szűz Mária és a gyermek Jézus legrégebbi ismert ábrázolását. Feltételezések szerint a freskókon az első keresztény közösségek nő papjai is láthatók. Fabrizio Bisconti, a Vatikán műemlékvédelmi felügyelője viszont állítja: a papi ruhához hasonló öltözéket viselő alakok egyszerűen imádkozó nők.

A Magyar Hírlap (14.o.) Pluszpénz az egyházaknak címmel közli, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tegnap bejelentette: a 2014-2020-as időszakban az egyházak előnyben részesülhetnek az uniós pályázati pénzek elosztásában. A jövő héten javasolni fogja Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy az uniós támogatásoknak azt a négy százalékát, amelyet az apparátusra fordíthatnának, ajánlják föl a történelmi egyházaknak, amelyek így 250-300 milliárd forintos pluszforráshoz juthatnak. 

A Magyar Nemzet (2.o.) Lakóparkot épít az egyházmegye címmel számol be arról, hogy tegnap Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök sajtótájékoztatón jelentette be: nehéz sorsú családok számára épít lakóparkot Szeged egyik külső területén az egyházmegye. Szeged-Kiskundorozsma szélén, az Árpa és a Búza utca által határolt terület lakói már generációk óta emberhez méltatlan körülmények között élnek, jelenleg 22 roma család, 116 ember lakik ott. Az egyházmegye az ő kérésükre próbál megoldást találni, ezért döntöttek arról, hogy új épületeket húznak fel a családok számára. A főpásztor elmondta: korszerű lakóépületeket, közösségi házat, egy sportpályát és egy kis kápolnát is építenének. A normális lakhatási körülmények megteremtésével arra is lehetőséget adnak a családoknak, hogy önmagukon segítsenek. A kezdeményezéshez a szegedi önkormányzattól jogi és erkölcsi támogatást kérnek, illetve azt, hogy a szükséges területet bocsássák az egyházmegye rendelkezésére. A szükséges anyagi forrásokat az egyházmegye katolikus közössége vállalja – közölte Kiss-Rigó László. Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke elmondta: a lakópark létrehozása olyan óriási lehetőség, amely a cigányságnak a történelme folyamán soha nem adatott meg. Raffai György roma moderátor kijelentette: az igazi munka a lakópark elkészülte után kezdődik. „Szociális munkások segítségével életvezetési tanácsokat adunk majd annak érdekében, hogy az öngondoskodás feltételeit megteremtsék, a gyerekeknek pedig oktatási és szabadidős programokat szervezünk.”

A Magyar Nemzet (5.o.) Egészségeset az Egyháztájiból! című riport szerint nem mindennapi piac működik Debrecenben: a Magyar Református Szeretetszolgálat ugyanis haszonelvű kereskedelmi közvetítés nélkül kapcsolja össze az egyházhoz kötődő vidéki kistermelőket és a városi fogyasztókat. Az István téri templomkertben szervezett vásárokon családias légkörben juthatnak hozzá a vásárlók szinte minden élelmiszerhez, amire egy háztartásban szükség van. A lap megjegyzi: nem elhanyagolható szempont, hogy az eladók garantálják a minőséget.

A Magyar Nemzet után a Magyar Hírlap (Gulag… 12.o.) is beszámol arról, hogy a minap bemutatták Gereben Ágnes Megtorlások a Szovjetunióban című, a Helikon Kiadónál megjelent könyvét. A kötet első része többek között az orosz ortodox egyház felmorzsolásának folyamatát mutatja be. Szó esik arról, hogy 1922-23-ban hogyan rabolták ki a templomokat – többek között erre is reflektál a könyv végén feltüntetett képgaléria, ahol a vöröskatonákat kitépett ikonokkal a kezükben láthatjuk. Kiderül a könyvből az is, hogy a Gulagon tartottak ateizmusórát és volt vallásos gyerekek szégyentáblája is.

A Magyar Nemzetben (A mobil… 14.o.) Miklós Ádám filmrendező nyilatkozik, aki Dolma lányai címmel készített dokumentumfilmet fiatal tibeti szerzetesnőkről, akik szerinte az elmúlt száz évben nem is voltak annyira elzárva a külvilágtól, mint azt gondolnánk.

Magyar Kurír
(bd)