Napi sajtószemle

A Népszabadság(2.o.) Átalakulások előtt az egyház és a világ is címmel hosszabban, a Népszava (8.o.) Apostoli buzdítás, a Magyar Hírlap (6.o.) Az egyenlőtlenség ellen emelt szót a pápa, a Magyar Nemzet (8.o.) Egyházi reformot sürget a pápa címekkel röviden számolnak be arról, hogy Ferenc pápának a Vatikánban tegnap bemutatott apostoli buzdítása „az egyház következő évekre szóló útját” tartalmazza. A lapok kiemelik, hogy a pápa nyitottabb, a mai világ kihívásaihoz alkalmazkodó, a társadalom peremén élőket segítő egyházi missziót szorgalmaz, s az egyház szerkezetének a reformját. Az apostoli buzdítás szerint „nem lehet úgy hagyni a dolgokat, ahogy most vannak.” A Szentatya ismételten bírálta a globális gazdasági rendszert és a pénz idealizálását.

A Magyar Hírlap (Magyar kutatók… 13.o.) közli, hogy a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának kutatócsoportja is részt vesz a vatikáni Sixtus-kápolna freskóinak megvilágítását megújító nemzetközi projektben. A beruházásban öt ország hat intézményének szakemberei működnek együtt. A kutatások és a megújító munkálatok célja a freskók állagának megőrzése úgy, hogy az optikai sugárzás ne károsítsa a felbecsülhetetlen festményeket és hogy a világítás energiatakarékos legyen. Az eddigi világítás helyett világító diódák (LED-ek) bevezetését tervezik a magyar szakemberek. A Pannon Egyetem kutatóinak feladata a fenti követelményeket kielégítő fényforrások kiválasztása, a világítás kikísérletezése és ellenőrzése volt, amelyet az idén kezdtek itthon és a Vatikánban. A tervek szerint 2014 februárjában szerelik majd be az új lámpákat.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (7.o.) Farkas Péter A Szent Család ünnepe címmel emlékeztet rá, hogy Szent Család ünnepét XIII. Leó pápa szorgalmazta azért, hogy a nyugati világban egyre inkább kikezdett családeseménynek imádságos alapot adjon. A cikkíró rámutat: míg a világban a család jelentősége csökken, az egyházban viszont nő. Farkas Péter idéz II. János Pál Familiaris Consortio kezdetű buzdításából: „A keresztény család Isten országát építi a történelemben azokkal a mindennapos dolgokkal, amelyek életének föltételei, vagy annak meghatározói.” A II. Vatikáni Zsinat is azt hangsúlyozza, hogy „A házasság és a család szent.” A cikk szerzője kifejti: „Az ember nem csupán individuum, hanem kapcsolatból születő és kapcsolatban élő személy. Csak az önátadás és önajándékozás által tud kiteljesedni. Akkor talál önmagára, ha elajándékozza magát. Szent Család vasárnapján az egyház a válságba került családot helyezi előtérbe. Amikor családi krízisekről, válságokról esik szó, fontos hangsúlyozni a család felbecsülhetetlen értékét és szerepét. Család nélkül nincs egészséges személyiség, de társadalom se. A család az a ’kis egyház’, ahol elsajátítjuk az élet titkait, megtanulunk szeretni és elfogadni, megbocsátani, örülni Isten ingyenes ajándékának. Meg kell találni Jézusban és szent családjában az erőforrást, amelynek segítségével hatékony és előremutató példái lehetünk az Isten akarata szerinti életnek.” Farkas Péter leszögezi: „Az egyház egyik legdrágább kincse a család, és egyben egyik legveszélyeztetettebb értéke is. A családegyháznak pedig választ kell kínálnia korunk erkölcsi és antropológiai válságára.”

A Népszabadságban (14.o.) Czene Gábor Jól működött az egyházi lobbi címmel emlékeztet rá, hogy a közelmúltban a kormányzat megállapodott a katolikusokkal a szentszéki szerződés módosításáról. A cikkíró rámutat: a parlamenthez benyújtott indítvány szerint az állam az eddiginél nagyobb mértékben egészíti ki az egyszázalékos adófelajánlások összegét, és rögzíti például, hogy jövő évtől megnő a katolikus egyházi gyűjtemények támogatása. A cikkíró kiemeli, hogy a módosításra váró szentszéki szerződés a hitoktatásról is rendelkezik. Emlékeztet rá: Erdő Péter bíboros, prímás többször kinyilvánította: nem az egyház kérte, hogy az általános iskolákban ilyen formában bevezessék, és az erkölcstannal együtt a tanterv részévé tegyék a hittant. Az egyház elvárta, hogy a feladatokhoz a kormány teremtse elő a szükséges forrásokat, érvényesítse az egyenlő finanszírozás elvét. Czene megemlíti, hogy az iskolai hitoktatók havi 309 ezer forintos támogatásban részesülnek. Egyébként nem csupán a katolikus, hanem valamennyi „bevett egyház” hitoktatója esetében ugyanez érvényes. Mendrey László, a PDSZ elnöke szerint a kormányzat nem az egyenlő finanszírozás elvét valósította meg, hanem előnyben részesítette az egyházi hitoktatókat, és diszkriminatív módon járt el az állami iskolák tanáraival szemben. „Harminc éve vagyok a tanári pályán, de a bruttó fizetésem több tízezer forinttal elmarad a hitoktatók bérétől. Pedig a kollégáimhoz képest nem is keresek rosszul” – mondta Mendrey. Hozzátette: a hitoktatókat az egyházak delegálják az iskolákba, a törvény számukra nem ír elő végzettségbeli követelményt.

Ugyancsak a Népszabadság (Megteszik… 15.o.) kiemeli, hogy az egyházi közgyűjtemények és művelődési intézmények az idén 750 millióból, jövőre viszont 2,8 milliárd állami támogatásból gazdálkodhatnak. „Az ugrásszerű növekedés oka a vatikáni megállapodás módosítása” – írja a lap.
A Magyar Hírlapban (Köves Slomó… 8.o.) az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy ma kezdődik hanuka ünnepe. Köves Slomó elmondta: „A hanuka az egész emberiség számára a szabadság és az igazság örök üzenetét hordozza. Annak a történelmi időszaknak állít emléket, amikor a görög uralom a zsidó népet a vallása miatt üldözte. Az elnyomó hatalom leverése után a zsidók szerették volna megkezdeni Isten-szolgálatukat az újraszentelt szentélyben, csakhogy a Menóra mécseseibe csak egy napra elegendő igazolt és tiszta olajuk volt. Isten azonban csodát tett: a lángok nyolc napon át égtek.” A kérdésre, hogy mit vár a 2014-es holokauszt emlékévtől, az EMIH vezető főrabbija elmondta: „A hazai zsidóság nagy lehetőségnek tartja a közeledő emlékévet arra, hogy a jelenleginél személyesebb közelségbe hozza a holokauszt emlékét a társadalom egészéhez. Ez különösen fontos a nemzet egésze, nem is elsősorban a mi közösségünk szempontjából. Arról is konszenzus van ugyanakkor a közösségek vezetői között, hogy ezt a lehetőséget a jelenlegi zsidó élet, a sokszínű és gazdag magyar zsidó történelem bemutatására, valamint a társadalmi párbeszéd bővítésére használjuk fel. A kormány részéről egyébként sok eszközt kapunk ezeknek a célkitűzéseknek az eléréséhez. Úgyhogy elmondhatom, bizakodók vagyunk.”

Magyar Kurír
(bd)