Napi sajtószemle

A Népszabadságban (11.o.) Miklós Gábor A pápa üzent címmel Ferenc pápa kedden közzétett, Az evangélium öröme című apostoli buzdítását elemezve kiemeli, hogy üzenetében a Szentatya figyelmeztet: „A ne ölj parancsolatának tisztelete mellett nemet kell mondani a kizárás és az egyenlőtlenség gazdaságának.” A cikkíró leszögezi: „A pápai üzenet nem az elnyomás, kizsákmányolás ismert képletét idézi, hanem a társadalomból való kiszorítás, a peremre vetés esetén háborodik fel. Ferenc pápa az ellen szól, hogy emberi lényeket fogyasztási javaknak tekintenek, és használat után elhajítják őket.” A szerző állítja: ha a pápa szavai erőt adnának mindazoknak, akik hasonlón gondolkodnak, nagy dolgok történhetnek. „Például a katolikusok és mások nem ’delegálnák’ a hajléktalanokról való gondoskodást a segítő szolgálatok profi önkénteseire.” Miklós Gábor egy meg nem nevezett másik országban azt tapasztalta, hogy ott télen megnyitják egyes templomok alkalmas helyiségeit a lakás nélküliek előtt. Az önkéntes hívek fekhelyeket és meleg ételt vittek „a nagyváros elzüllött, szenvedélybeteg nomádjainak.” Egyikük azt mondta: ő így szolgál a legjobban. „Mert van, aki itt megkapaszkodik. És kevesebben halnak fagyhalált. Eggyel kevesebb a botrány.”

A Magyar Hírlapban (1.,4.o.) Kacsoh Dániel Fellépés a keresztények védelmében címmel ismerteti a bécsi Observatory on Intolerance and Discrimination againts Christinans (OIDC) nevű szervezet közleményét, amelyben leszögezik: komoly problémát jelentenek a keresztények elleni bűncselekmények. Az OIDC üdvözli a hetvenes években létrejött, 57 államot tömörítő Organization for Security and Co-operation in Europe által jegyzett, a 2012-es évről szóló jogi jelentést, amely a rasszista és antiszemita sérelmek mellett szeretné a keresztényellenes gyűlöletcselekmények növekedésére is felhívni az európai közvélemény figyelmét. Gudrun Kugler, az OIDC igazgató asszonya elégedettségét fejezte ki, hogy a keresztények elleni cselekmények növekedését az érintett államok végre tudomásul veszik. Kifejtette: el kell kezdeni a probléma megtárgyalását, különben a hívők sérelmére elkövetett akciók tovább szaporodnak, és akkor már nem lehet esély a gyors megoldásra. Az említett jelentés számára adatokat szolgáltató OIDC egyébként nem csupán a gyűlöletcselekményeket, hanem a jogi és szociális diszkrimináció megnyilvánulásait is figyeli. A főprofilját tekintve rasszista, idegengyűlölő és antiszemita akciókat összegyűjtő 2012-es emberi jogi riport szerint például tavaly a svéd rendőrség 258 vallásellenes akciót vett nyilvántartásba, ebből mintegy kétszázat keresztények sérelmére követtek el. Az Egyesült Királyságban összesen 1543 vallásellenes esetet jegyeztek fel, míg Németországban 411-et. Ez utóbbiból azonban 18 esetben konkrét erőszakra is sor került. A jelentésben szerepel a Szentszék közleménye, amely szerint Magyarországon tíz esetben rongáltak meg egyházi tulajdont, nyolcvankilenc alkalommal gyaláztak meg vagy raboltak ki templomot. A Magyar Hírlap emlékeztet rá: az OICD 2011-es összefoglalójába hazánk egy 2010-es esettel került be: a Klubrádió egyik reggeli műsorában Para-Kovács Imre arról beszélt, hogy „egy gyerek fejlődését két dolog tudja délelőtt tönkretenni: a kereszténység és a pornográfia. Az orgánum felidézi: Erdő Péter bíboros, prímás korábban úgy fogalmazott, nem bántóan, de „megfelelő határozottsággal a kontinensen belüli jogsértésekre is fel kell hívni a közvélemény figyelmét.” 

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Nemzetközi… 2.o.) beszámolója szerint lezárult a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi jelentőségű kutatási programjának első szakasza, amelynek megvalósítására s ezzel az intézmény kutatóegyetemi versenyképességének javítására az egyetem jelentős összeget nyert el az Új Széchenyi-terv keretében. Az egyetem információs technológiai karán tartott tegnapi nyílt napon bemutatták a Bionika, az Európa a nagyvilágban, valamint a Kormányzás és közjó területeken elért eredményeket. 

Szintén a Magyar Hírlap (Téli iskola… 2.o.) beszámolója szerint a Jezsuita Roma Szakkollégium tegnapi, budapesti szimpóziumán Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter bejelentette: elsősorban uniós forrásból százezer ember járhat iskolába a közmunkaprogramban részt vevők közül négy hónapig a téli időszakban, közben megkapják a 49 ezer forintos juttatást. A miniszter leszögezte: kultúra nélkül felzárkózás sincs, a hit pedig része a kultúrának, illetve a kultúra része a hitnek. Megjegyezte, a társadalmi felzárkózásban a kormányzat legfontosabb partnerei az egyházak, amelyektől a legtöbb segítséget kapták. „Fontos ugyanis ennek az ügynek a lelki megalapozása” – mondta a miniszter. Hozzátette ugyanakkor: az egyházak adósai a cigány közösségeknek, mert sokáig nem ismerték fel, hogy saját eszközeikkel élniük kell a roma közösség felzárkóztatásában. Felhívta a figyelmet arra: fontos a romák diplomához juttatása, hogy kialakuljon az értelmiségük, jelenleg csak a 0,8 százalékuk rendelkezik diplomával. Balog Zoltán sikertörténetnek nevezte a keresztény roma szakkollégiumi hálózatot, hangsúlyozva, szükség van a többség és a kisebbség számára is példát jelentő értelmiségiekre, akik bizonyítják: sikerülhet kitörni a mélyszegénységből. A fórumon Buri Edina, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kabinetvezetője vázolta a keretstratégia végrehajtásának folyamatát. Antal István, a jezsuita szakkollégium rektora pedig arról beszélt, ösztöndíjat, valódi közösségi teret kívánnak biztosítani a hozzájuk csatlakozó hallgatóknak. 

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Ünnepi… 17.o.) közli, hogy tizennégy ország ételkülönlegességeit és karácsonyi szokásait ismerhetik meg az érdeklődők a tegnap kezdődő nemzetek karácsonyán a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Necz István főszervező közölte: „Szeretnénk bemutatni, hogy a nemzetek hogyan ünneplik a karácsonyt saját hazájukban és örömet szerezni a Magyarországon élő külföldieknek.” 

A Népszabadság (Orbán… 2.o.) és a Magyar Hírlap (A kormányfő… 2.o.) is közlik, hogy áldott, békés és boldog ünnepet kívánt Orbán Viktor a hazai zsidóság képviselőihez hanuka alkalmából intézett üzenetében. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány nagyra értékeli azt a vallási és kulturális örökséget, amelyet a magyar zsidóság képvisel. Egyúttal leszögezte: „Az ünnep alkalmából is biztosítom a hívő közösséget, minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy félelem nélkül ápolhassák vallási hagyományaikat, gyakorolhassák hitüket.” 

A Népszava Szép Szó mellékletében (4.o.) Kőbányai János Marc Chagall, Ámos Imre és a Zsidó Jézus címmel azt fejtegeti, hogy a világ a holokauszt után kezdte újra felfedezni Jézus zsidó voltát. „Ha lehet azt mondani, a Bibliának ez a régi-új, vagy inkább: eredeti olvasata volt ennek a tragédiának a kevés pozitív eredménye. A Jézus életére, s a körötte kikristályosodott irodalomra és legendáriumára épülő európai kultúra majdnem kétezer év után ismét szembesült az egyébként a legfelületesebb újszövetségi olvasó számára is evidens ténnyel, elsősorban zsidó tudósok, David Flusser és Vermes Géza kutatásai és népszerű Jézus-életrajzai nyomán.” A cikkíró szerint a két zseniális festőművész, Marc Chagall és Ámos Imre „megelőzték ezt a kevesekben csak a katasztrófa bekövetkezte után felfedezett evidenciát Jézus eredetét és történelmi-kulturális beágyazottságát illetően. Ők a holokauszt előtt és alatt próbálták szembesíteni (saját magukat is) a felfoghatatlan ellentmondással. S zseniális művészi ösztönüket – pontosabban a tudatalatti ’kollektív emlékezetük’ felszínre hozó munkáját – dicséri, hogy Jézus-ábrázolásukban megragadták a holokauszt jelenségének lényegi elemét. Nevezetesen, hogy a zsidók értelmetlennek tűnő elpusztítása valójában a zsidó Bibliában leírt Isten elleni lázadás volt, amelyet rájuk erőszakoltak.” A cikkíró párhuzamként említi államalapító királyunkat, Szent Istvánt, aki „idegenek” segítségével „a szabad magyarok felét lemészároltatta, hogy a másik fele felvegye a tőle idegen vallást és életszemléletet, hogy utódaikra ez a ’kollektív emlékezet’ traumája a mai napig dolgozzon.” Kőbányai leszögezi: Chagall döntő, „a művészet történetén is túlmutató lépése volt, hogy Jézust és környezetét zsidónak ábrázolta. Azonban nem lépett ki a hagyományos – a görögkeleti ikonoktól a reneszánszon át a saját koráig fejlődő – Jézus-ábrázolás sémáiból. Ugyanakkor ebben a hatásrendszerben rejlett az ő Jézusai sokkoló ereje… hosszú évszázadok ábrázolási hagyománya került egy teljesen más, mit más: megdöbbentően ellentétes kontextusba. Mégpedig egy szintén a hagyományba mélyen beivódott, gyűlölet, megvetés és lenézés rekvizitumaival – a zsidók ismertető jegyeivel – öltöztette fel a kereszténység (európaiság) vezérlő csillagát. S az ezzel az evidenciával sokkolt néző (befogadó?) nem kevés feszengéssel még blaszfémiát sem kiálthat, mert az ábrázolás szóról szóra megfelel a latinra, majd a világ valamennyi nyelvére lefordított Bibliája, az ő legszentebb könyve textusának állításaival. Ámos ennél tovább ment. Ő nem a keresztény vallást, hagyományt és az arra alapuló Jézus-képet (archetípust) szembesítette az igazi eredettel, hanem magát a zsidó Jézust ábrázolta abban az apokaliptikus helyzetben, amelyet Jézus története testesített meg a Biblia Apokalipszisa korában, s abban az Apokalipszisban, amelynek ő lehetett a tanúja és megérzékítője.” 

A Magyar Hírlap (Kossuth-díjas író… 17.o.) közli a CzSimon Bt. ajánlását Czakó Gábor: Hitemről című, most megjelent könyvéről, amely szerint „Misztikai irodalmunk páratlan darabja e kötet.”

Magyar Kurír