Napi sajtószemle

A Népszava (Adócsalás… 16.o.) beszámolója szerint letöltendő börtön kiszabását kérte tegnap perbeszédében az ügyész a pécsi egyházmegye volt vagyonkezelőjére a Pécsi Törvényszéken. A hűtlen kezeléssel, adócsalással és a számvitel rendjének megsértésével is vádolt Wolf Gyulát azzal gyanúsítják, hogy a püspökség gazdasági vezetőjeként 2005-2010 között csaknem 215 millió forint vagyoni hátrányt okozott.

A Magyar Hírlap (3.o.) Már készül a reformátusstratégia címmel ír arról, hogy a kormány elfogadta az egyházaknak az európai uniós pályázati pénzek elosztása során való előnyben részesüléséről szóló javaslatot. Eszerint a központi apparátusban dolgozók ellátására fordítható, az összes uniós támogatás négy százalékát kitevő keretet ajánlanák fel a történelmi felekezeteknek, amelyek 250-300 milliárd forintos pluszforrást szerezhetnek. A lap úgy tudja, egyelőre a részletek kidolgozása zajlik, majd a kormány Brüsszelhez fordul a kezdeményezéssel. Az orgánum emlékeztet rá: Csepreghy Nándor kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár korábban azt mondta, az uniós szabályok lehetővé teszik, s a megfelelő önrész biztosítása esetén a felszabaduló forrásokat további fejlesztésekre lehet átcsoportosítani. A Magyar Hírlap felidézi azt is, hogy a Magyarországi Református Egyház (MRE) a napokban konferenciát szervezett a témában. Tarr Zoltán zsinati tanácsos beszámolt arról, hogy az egyház elkészült a 2014-ben induló uniós költségvetési időszakra vonatkozó stratégiájával, amelyhez már számos új észrevétel is érkezett. A munkaanyag szerint az EU-s források felhasználásával is cél, hogy azokkal elsősorban az egyház társadalmi szolgálatát, a rászoruló emberek elérését segítsék. Fontos azonban, hogy a reformátusok ne vállalják túl magukat, a társadalmi szerepvállalás kiegészítse, „ne pedig helyettesítse elsődleges, Krisztustól kapott feladatát.” Tarr Zoltán arra is figyelmeztet: fontos, hogy a támogatási rendszer átalakítása során az egyházi szempontok is érvényesüljenek.

A Népszabadságban (Ránk nem igaz… 7.o.) Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke nyilatkozik. A DK választási pontjai között szerepel az 1997-ben, a szocialista Horn Gyula miniszterelnöksége idején megkötött és a napokban módosított vatikáni-magyar szerződés felmondása. Gyurcsány a lapnak kifejtette: „Horn Gyulát minden bizonnyal jó szándék vezette, de akarva-akaratlanul teret nyitott a politikai klerikalizmusnak. Annak, hogy bizonyos egyházak számára nem az volt a legfontosabb, hogy miként keressék az üdvözülést híveik, hanem hogy miként vegyenek részt a lelkek feletti uralom kiépítésében, az államhatalommal olykor együttműködve. A vatikáni szerződés következményeként egyre több privilégiumokat élveznek az egyházak: iskoláik több támogatást kaptak, mint az önkormányzati iskolák, bevételeik nagy része után ma sem kell adózniuk, de a számviteli törvények sem vonatkoznak rájuk: hogy csak néhány példát mondjak. Miért kellene a hívek adójának felajánlott egy százalékán felül az államnak további támogatást nyújtaniuk a hitéleti tevékenységhez?  Minden egyházi privilégiumot le kell törni. Ezért kell első lépésként felmondani, majd újratárgyalni a vatikáni szerződést. Semmi előjog és semmi hátrány.”

Ugyancsak a Népszabadságban (11.o.) Tamás Ervin 16 címmel úgy véli, hogy a vatikáni szerződéssel van probléma, de nem kellene „fejszével nekirontani.” A cikkíró állítja, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette DK „nem is fog – mert nem lesz abban a helyzetben.”

A Magyar Hírlapban (Megbocsátani az egyik legszebb tett 4.o.) Kertész Péter solymári plébános nyilatkozik, aki a közelmúltban magas honvédségi kitüntetésben, a Honvédelemért kitüntető cím I. osztályában részesült. A honvédséggel való kapcsolata 1988-tól datálódik, amikor 1938 után ismét országos körútra kelt a Szent Jobb. Péter atya sajnálattal szólt arról, hogy kevés lehetősége maradt a pedagógusnak arra, hogy a diákokat rendre, fegyelemre, tiszteletre és a munka becsületére szoktassa. A cölibátusra vonatkozó kérdésre azt válaszolta: „Akit Isten elhív, annak csak teher az asszony és a gyerek. Elég napi feladatot, gondot, fejfájást ad a polgárok nyűge-baja, a fiatalok terelgetése a jó felé… Püspök a görög katolikusoknál is csak nőtlen ember lehet, s ez biztos nem véletlenségből alakult így. Egy gyülekezetet irányítani nem csekély feladat, s fokozottan áll ez arra, akit az élre helyez az Úr. Egy házas görög katolikus papnak a hívei mellett otthon, a négy fal között is helyt kell tudnia állni, például taníttatni a gyermekeit, gondozni egy nő lelkivilágát, átvészelni az óhatatlanul érkező válságokat, törődni a kiterjedt rokonsággal, és ehhez jönnek a többiek gondjai.” A solymári plébános nem érez haragot azokkal szemben, akik elhagyják a papi hivatást, de saját tapasztalatai alapján úgy gondolja, akit egyszer elhívott Isten, nem képes teljes életet élni egy család mellett. Azt is leszögezte: „A megbocsátás az egyik legnagyobb, legerősebb, legfontosabb cselekedet, amelyet megtehet egy ember. Nem véletlenül beszélt róla annyit Krisztus.” Kertész Péter felidézte, hogy amikor Kádár János és felesége, Tamáska Mária 1977 júniusában VI. Pál vendége volt Rómában, az asszony nem az emlékül osztogatott érmet, hanem a külön neki odatett rózsafüzért választotta. „Ez valójában egy leheletfinom fricska volt a Szentatya részéről, s az asszony pedig vélhetőleg érezte, mi ér többet.”

A Magyar Nemzet (Zugló… 2.o.) beszámol arról, hogy Papcsák Ferenc (Fidesz-KDNP) XIV. kerületi polgármester tegnap bemutatta a Bosnyák tér újabb felújított szakaszát. Elmondta: advent idejére igazi főtere lett Zuglónak. A katolikus templom melletti elhanyagolt területen az önkormányzat 120 millió forintból közösségi teret alakított ki, tavaszra további 46 millióból befejezik a munkát, húsvétra pedig megépülhet a templomtorony.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Faludi… 15.o.) hírül adja, hogy a Faludi Ferenc Akadémia, a magyar jezsuiták ifjúság- és felnőttképző intézete két filmklubot is szervez. A 6.45 Faludi filmklub tizenhárom éve működik, kéthetente szerdánként a filmtörténet remekeiből válogat. A klubban ma Gothár Péter Ajándék ez a nap című 1979-es, első nagyjátékfilmje lesz látható, mely Velencében elnyerte a legjobb első film díját. A vetítés utáni beszélgetést Vidovszky György vezeti. A filmklub 2014-es programja január 15-én kezdődik Francois Truffaut Jules és Jim darabjával. Levetítik még többek között Antonioni Foglalkozása: riporter, Fábri Zoltán Hannibál tanár úr és Luis Bunuel Tristana című filmjét. Emellett idén ősszel tizedik évadját kezdte meg a Faludi dokumentumfilm-klub, amely a 6.45 című játékfilmes filmklubot váltja szerdánként. Az őszi programban Papp Sándor Zsigmond, Kollányi Ágoston, Varsányi Ferenc és Szakács Sára munkái voltak láthatók, december 11-én pedig idei zárásként Péterffy András A Nevetlen falu című, a Kárpátalja déli részén található Nevetlen községről szóló alkotását vetítik le. Jövőre bemutatják Szalay Péter, Mohi Sándor, Gulyás János és Dárday István munkáit.

Magyar Kurír
(bd)