Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (9.o.) Török mecsetvita című beszámolója szerint vallási hátterű diplomáciai viharrá dagadt Bülent Arinc törtök külügyminiszter-helyettes kijelentése, amely arra enged következtetni, hogy Ankara az 1935 óta múzeumként működő Hagia Szophia székesegyházat mecsetté akarja visszaállítani. Arinc két másik Hagia Szophia néven ismert épületről tett említést, amelyeket a közelmúltban alakítottak vissza mecsetté, és az isztambuli egykori bazilikáról Hagia Szophia mecsetként ejtett szót. Azt mondta: „Volt olyan időszak, amikor régi mecsetek múzeumokként működhettek, de ez egy másik Törökország volt.” Az isztambuli templommal kapcsolatos véleményét nem osztotta Recep Tayyip Erdogan kormányfő, ám a polgári napilap megjegyzi, hogy a miniszterelnök retorikájában helyet kap a vallás. Szakértők szerint a téma felvetésével nemcsak a vallásos, de a nacionalista érzelmű szavazók is az országot 11 éve irányító Jog és Igazságosság Párt felé fordulhatnak, mivel a keresztény bazilikából 1453-ban – Konstantinápoly törökök általi elfoglalásakor – mecsetté alakított Hagia Szophia az Oszmán Birodalom erejének szimbóluma is. Görögország hivatalosan tiltakozott még a terv felvetése ellen is.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Sitkei Levente Az új Róma eleste címmel kommentárt is fűz a fentiekhez. A cikkíró leszögezi: „Csúnyán elbánt a történelem velünk, keresztényekkel, és velük, mozlimokkal is. Egymást csapkodtuk szorgalmasan évszázadokon át, majd felvilágosodtunk, elhagytuk a birodalmat, a királyt, a vallást, hogy most, a XXI. század elején ugyanazokkal az ősrégi aggodalmakkal szembesüljünk, mint akkor, ezer éve. A hitehagyott és szélsőségesen szekuláris Európa az ő szemükben keresztes hadsereg is lehet, mi pedig úgy tekintünk rájuk, mint görbe handzsárt szorongató janicsárokra, akik bántani akarják a templomainkat. Pedig egyik sem igaz, csak régi sztereotípiák, amelyeket az aktuális uralkodó elit mindig kihasznált. Mert ha mecsetté alakítják át a Hagia Szophiát, Törökország büszke lesz, ez az érzés pedig befolyásra és lírára is váltható.”

A Népszava (2.o.) DK: püspök ne politizáljon! címmel közli, hogy nyílt levélben fordult a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökéhez Csóti Zsombor, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjelöltje. Arra kérte Kiss-Rigó Lászlót, ne támogassa az egyház pénzén a szegedi futballstadion építését, és „fejezze be a politizálást.” A DK politikusa bírálta, hogy a főpásztor köszöntőt fog mondani egy „Orbán Viktor dicsőségeit elbeszélő könyv” bemutatóján. Csóti szerint a püspök egyre többször tesz tanúbizonyságot arról, hogy „a politika és az üzleti élet felé veszi az irányt.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Irigységre épít a DK a KDNP szerint című beszámolója szerint a DK-ról tartott tegnap sajtótájékoztatót a KDNP két parlamenti képviselője, Michl József és Pálffy István. Michl emlékeztetett rá: a Gyurcsány-kormány idején ötmilliárd forinttal rövidítették meg az egyházakat. Pálffy pedig kijelentette: a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc az irigységre, a legprimitívebb ösztönökre játszik, egymásnak uszítaná az egyes társadalmi csoportokat.

A Magyar Nemzetben („Egyetlen hivatásunk, hogy szeressünk és jót tegyünk” 5.o.) Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai árvák gyámolítója nyilatkozik, aki édesanyjával együtt magyar állampolgár lesz. Állítja: a lelke mélyén minden határon túl maradt magyar nemzetiségű ember vágyik rá, hogy ő is teljes jogú magyar állampolgár legyen. Orbán Viktor miniszterelnök ma az Országház kupolatermében beszédet mond az ötszázezredik magyar állampolgársági eskütételen. A beszélgetés bevezető részében a lap emlékeztet rá: kilenc éve, december 5-én zajlott a kettős állampolgárságról tartott, szégyenletes kimenetelű népszavazás. Csaba testvér az interjúban elmondta: „Húsz éve működik a Szent Ferenc Alapítvány, ez idő alatt több mint ötezer gyereket fogadtunk be. Több mint a fele már kirepült. 2430 körüli gyermekünk van jelenleg 78 településen. Házaink elég különbözőek. Például van köztük anyaotthon, ahol kisbabás anyukákat fogadunk be, vagy várandósakat, hogy ne kelljen elvetetniük a gyereket. Egyetemista kollégiumunk és szakiskolánk is működik. Folyamatosan keressük a szövetségeseket. Magánszemélyekkel, helyi önkormányzatokkal, plébániákkal, megyei, állami gyámhivatalokkal együtt igyekszünk gyermekeinket jóra, szépre nevelni.” A karácsonyi ajándékozással kapcsolatban Böjte Csaba kifejtette: „Igyekszünk e tekintetben is Jézustól tanulni. Nem mindent ő maga akart csinálni. Kiválasztott hetvenkét tanítványt, és a lelkükre kötötte, hogy aranyat, ezüstöt ne vigyenek, hanem gyógyítsanak, vigasztaljanak, bátorítsanak. Jézus szeretné az emberekkel megéreztetni, hogy milyen gyönyörűséges jót tenni. Amikor a hetvenkét tanítvány visszatért, egymás szavába vágva mesélték, hogy milyen nagy dolgokat tett általuk az Isten. Jézus egy darabig hallgatta őket, majd örömében felujjongott, és elkezdte dicsérni a Mennyei Atyát. Jézus azt akarja, hogy mi magunk megtapasztaljuk ebben a világban, milyen jó és csodálatos szeretetben, békében élni. Olyan szépen mondja, hogy Atyám a szőlőműves, én vagyok a szőlőtőke, ti vagytok a szőlővesszők. Nem ő akar szőlőt teremni, a gyümölcsöt átengedi nagyvonalúan a szőlővesszőnek. Én magam is igyekszem szőlőtőke lenni. A 2500 gyerek ajándékáról nem nekem kell gondoskodni. Ezt a szerepet átengedem másoknak. Hála Istennek, ez olyan szépen sikerül. Magyarországon, Erdélyben, de az egész világon vannak emberek, akik arra vágynak, hogy angyalok legyenek. A gyerekeink írnak az angyalnak levelet, amelyben három dolgot szoktak kérni, és az angyal válaszol. Aki szeretne angyal lenni, az kap egy ilyen levelet, ennek alapján összeállít egy cipősdoboznyi ajándékcsomagot, felcímkézi névre szólóan, és eljuttatja hozzánk. Hihetetlen sok visszajelzést kapok, hogy milyen jó, hogy én őt angyallá tettem vagy hozzásegítettem, hogy angyal lehessen. Azt szoktuk kérni, hogy négy-ötezer forintnyi ajándék legyen a csomagban. Így elkerülhető, hogy egyik-másik gyerek értékesebb ajándékot kapjon, mert ez irigységet szülne. Eddig nem jött olyan csomag, ami alul lett volna pakolva. Mindig inkább több van benne, mint amit kértünk.” A dévai árvák gyámolítója leszögezte: „Egyetlen hivatásunk, hogy szeressünk, jót tegyünk. Ha ez az alapállás az emberben megvan, mindegy, hogy bányában vagy fóliasátorban kell dolgoznia, esetleg ferences szerzetesként gyermekotthont alapítania.”

Magyar Kurír