Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Bizottság védi a gyermekáldozatokat, a Népszava (8.o.) Pedofíliaellenes bizottság alakul címekkel számolnak be arról, hogy vatikáni bizottságot hoz létre Ferenc pápa a szexuális visszaélések megelőzésére, illetve a gyermekáldozatok védelme érdekében.

A Népszava (9.o.) Nem tetszenek a reformok a pápa titkárának címmel megállapítja: már eddig is sejthető volt, hogy sokan kétkedve fogadták a Vatikánban a Ferenc pápa által képviselt új stílust, a Die Zeit szerint azonban egyes főpapok „nemhogy szokatlannak tartották, valóságos támadásnak ítélték az újfajta fellépést.” A német lapnak nyilatkozó Georg Ganswein, XVI. Benedek emeritus pápa titkára különösen nagy fenntartásokkal fogadta Ferenc pápa merész lépéseit. Úgy vélte, azzal, hogy nem költözött be az Apostoli Palotába, s a Szent Márta vendégházban maradt, teljességgel szembement XVI. Benedek akaratával. Ganswein szerint Ferenc pápa ezzel óhatatlanul is azt sugallta, hogy XVI. Benedek fényűző életvitelt folytatott. Később azonban enyhült a kettejük közötti feszültség. A márciusban megválasztott pápa ugyanis elmagyarázta a német érseknek, esze ágában sem volt kellemetlen helyzetbe hozni elődjét, célja az volt, hogy „emberek között legyen.” Azóta már hajlamosak élcelődni is akkori vitájukon – mondta Georg Ganswein, aki nagyon nehezen élte meg Benedek pápa lemondását. „Olyan volt, mintha egy végtagomat amputálták volna” – idézte fel a februári napokat. Ganswein XVI. Benedek lemondása után kettős szerepbe került. Maradt ugyanis az emeritus pápa mellett, de segíti Ferenc pápa munkáját is a Pápai Ház prefektusaként. Mint mondta, nem könnyű megszoknia az újfajta kihívást, igaz, ma már távolról sincs annyira a Szentszéknél zajló munka vérkeringésében, mint titkárként. Úgy érzi, mintha két másik világban élne. Azért maradt Benedek mellett, mert a haláláig hűséget esküdött neki. A Népszava szerint Georg Ganswein „nem nagy híve Ferenc pápa reformjainak, sosem tudja, mit hoz a holnap.”

A Magyar Nemzetben (7.o.) Lovas István Ferenc pápa piackritikája címmel kiemeli, hogy Ferenc pápa Evangelii Gaudium című, 223 oldalas apostoli buzdításának 45. oldalán „egyenesen” azt írta, hogy a mai gazdaság embereket „öl”, és hogy a zabolátlan kapitalizmus egy „újfajta zsarnokság.” A cikkíró rámutat, hogy az amerikai pénzügyi sajtó „őrjöngött.” A vezető amerikai üzleti magazin, a Forbes december 3-ai számának véleménycikkében így indít: „Mindannyian azt reméltük, hogy ez a krapek más lesz.” A szerző, Bill Frezza leszögezi: ami a gazdaságot illeti, „a főpap szakértelmére nemigen érdemes hagyatkozni.” Lovas azonban fölteszi a kérdést: „Valóban? És a görög vagy a spanyol lakosságnak mi a véleménye a trojka (EKB, EU, IMF) szakértelméről, beleértve azokat, akik az őket ért iszonyatos csapások hatására öngyilkosságot elkövetett családtagjaikat gyászolják?” A cikk szerzője emlékeztet rá: az amerikai lapok azzal nyugtatgatták magukat, hogy gazdasági-pénzügyi kérdésekben Ferenc pápa nem csalhatatlan, mert a pápai tévedhetetlenség dogmatikailag csak a hit és erkölcs területére vonatkozik. Lovas nem érti, mi lepte meg az amerikaiakat a Szentatya tanításában? „Mi volt a szokatlan abban, hogy az egyház az egyenlőséget, a szegények iránti irgalmat és a felebaráti szeretetet hirdeti most is? Arra vártak, hogy Ferenc pápa azt mondja, teljesen egyetért az olajóriásokkal, mert Nigéria érintetlen, egykor idilli területeit is totálisan és örökre elszennyezték, miközben a profitot a multikon kívül a tolvaj uralkodó osztály fölözte le, az életüket ott tengetők pedig arról gondolkodnak, hogy miért jó az, ha országuk olajban gazdag? Vagy arra, hogy elmondja, teljesen egyetért Magyarországon a devizahiteleseket kiszipolyozó külföldi bankok lerakataival, amelyeknek adósai már ki tudja, hányadszor fizetik vissza a felvett kölcsönüket úgy, hogy közben több pénzzel tartoznak, mint amennyi kölcsönt felvettek?” A cikkíró Ferenc pápának a szardíniai Cagliariban szeptember 22-én 300 ezer ember előtt bemutatott szentmiséjén elmondott homíliájából is idéz: „Nem kell nekünk ez a globalizált rendszer, amely oly sok kárt okoz nekünk. Egy gazdasági rendszer középpontjában az embereknek kell lenniük és nem a pénznek.”

A Népszava (8.o.) Népirtással fenyeget az afrikai erőszak címmel közli: egyhangúlag hagyta jóvá az ENSZ BT, hogy Franciaország és az Afrikai Unió katonai beavatkozást hajtson végre a vallási erőszak sújtotta Közép-afrikai Köztársaságban. A teljes anarchiához közelítő országban összecsapások törtek ki a kormányzó muzulmánok és a keresztények között. Az erőszak népirtással fenyeget.

A Magyar Hírlap (4.o.) Katolikus stratégia is készül, a Magyar Nemzet (4.o.) Sajtódíjat osztott ki a püspöki kar címekkel számol be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tegnapi, a téli ülésszakot lezáró sajtótájékoztatójáról. A Magyar Nemzet kiemeli, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatására vonatkozó kérdésükre Mohos Gábor, a testület titkára megerősítette: hivatalos egyházi és állami meghívás érkezett a Szentatyához 2016-ra. A meghívás apropója Szent Márton születésének 1700. évfordulója. „Ferenc pápa készségét nyilvánította a meghívás elfogadására, de mivel még három év van addig, a részletek megbeszélése a későbbiekben történik” – mondta Mohos Gábor. Egy másik kérdésre válaszul közölte: a vatikáni szerződést támadó, annak felmondásával fenyegetőző ellenzéki megnyilatkozások nem szerepeltek a püspöki konferencia napirendjén.

A Magyar Hírlap (1.,3.o.) Itt az ötszázezredik!, a Magyar Nemzet (1.,3.o.) Félmillió új állampolgár címekkel részletesen, a Népszabadság (2,o.) Letette az állampolgársági esküt Böjte Csaba és édesanyja címmel néhány sorban számolnak be arról, hogy tegnap a Parlament kupolatermében letette az állampolgári esküt az ötszázezredik és ötszázezeregyedik külhoni magyar kérelmező, Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai árvák gyámolítója, és édesanyja, Böjte Julianna. Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: amikor még csak álmodoztunk a magyarság összetartozásának törvénybe foglalásáról, akkor Böjte Csaba „Istentől kapott őrhelyén” már megvalósította azt, hiszen édesanyjával együtt megálmodta és létrehozta a Dévai Szent Ferenc Alapítványt, amely gyermekeket karol fel és nevel magyarságra, keresztény értékrendre. „Közösségépítő munkájuk, másokért való felelősségvállalásuk példaértékű az egész magyar nemzetnek” és emiatt Magyarországnak megtiszteltetés, hogy Böjte Csaba és édesanyja lehet az ötszázezredik és ötszázezeregyedik magyar állampolgár. Orbán Viktor beszédét úgy zárta: „Soli Deo gloria”, azaz egyedül Istené a dicsőség. Böjte Csaba felidézte, hogy az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyermeket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. „Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz” – mondta a ferences szerzetes, hangsúlyozva: éppen ezért nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha tehetné, fölvenné a szlovákot, az ukránt és a szerbet is.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Lukács Csaba Félmillió címmel leszögezi: „Böjte Csaba élete és tettei is a reményről szólnak – az újrakezdés lehetőségét, a jobb életet biztosította immár ötezer árva vagy szegény sorsú gyereknek. Nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket, hiszen intézményeiben magyar gyerekek nevelkednek, tanulnak szakmát, rendeződik az életük. Akik csak jövendő szavazatok fényében vagy elkölteni vélt adóforintok magasságában látják és mérik a világot, nem fogják sohasem megérteni, mit is jelent pontosan ez az újfajta nemzetegyesítés. De talán nekik is mond valamit a ferences szerzetes egyik gondolata: A befogadásból mindig élet fakad.”

A Magyar Hírlap (A mi Atlantiszunk… 13.o.) beszámol arról, hogy kiállítás nyílt december 3-án Budapesten, a 25 éves Erdélyi Művészetért Alapítvány Galériájában Petrás Mária keramikusművész munkáiból. Az idei Prima Primissima díjra jelölt alkotó tárlatát az Országgyűlés elnöke, Kövér László nyitotta meg. A művésznő így emlékszik gyermekkorára: „Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Szűz Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném a világ elé tárni.”

Magyar Kurír