Napi sajtószemle

Magyar Nemzet (Elismert… 8.o.) beszámol arról, hogy a londoni fellebbviteli bíróság elismerte a keresztények jogát arra, hogy vasárnap pihenőnapot tartsanak. Celestina Mba szociális munkás fordult bírósághoz amiatt, hogy elbocsátották a munkahelyéről, miután vallási okokra hivatkozva nem akarta vállalni a vasárnapi szolgálatot.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (2.o.) Rászorulóknak gyűjtenek címmel közli, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat december 10-ig a Vörösmarty téri karácsonyi vásárban gyűjt az elesetteknek. Pavilonjukban többek között a pátyi intézményükben dolgozó, fogyatékkal élők által készített teáscsészék, mécsesek, hűtőmágnások, hajléktalanok által díszített szemüvegtokok, és az Óbudán nyílt, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató máltai pékségben készült karácsonyi sütemények kaphatók. Ma megnyit a Millenárison a Segítő vásár is, ahol a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességűek alkotásait lehet megvásárolni.

A Magyar Hírlap (Jótékonysági koncert… 18.o.) beharangozza, hogy Száz perc száz emberért címmel rendezi december 8-án 18 órakor hagyományos jótékonysági koncertjét Beregszászi Olga színművésznő, előadóművésznő, a budapesti MOM Kulturális Központban. Az eseményen köszöntőt mond Jókai Anna írónő és Majnek Antal, a kárpátaljai magyar katolikus egyházmegye püspöke.

A Magyar Nemzet (Új primissimák… 14.o.) beszámol arról, hogy a Művészetek Palotájában tegnap este ünnepi gálaesten adták át tíz kategóriában az idei Prima Primissima díjakat. A közönség díját Pál Ferenc, azaz Feri atya, római katolikus pap, mentálhigiénés szakember vehette át.

A Népszava (Felavatták… 6.o.) tudósítása szerint tegnap felavatták a száz éve született író, költő, műfordító Rónay György emléktábláját, amelyet annak a budai háznak a falán helyeztek el, ahol hosszú ideig élt és alkotott. Az emléktáblát a II. kerületi polgármesteri hivatal állította. Az ünnepségen jelen volt Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye, Lukács László, a Vigilia főszerkesztője, valamint a hazai irodalmi és művészeti élet több jeles alakja. Az avatóbeszédet Rónay György egykori tanítványa, Jelenits István Széchenyi-díjas piarista professzor mondta. Ő, valamint Láng Zsolt II. kerületi polgármester leplezték le az emléktáblát. Közli a Népszava azt is, hogy az évforduló tiszteletére adta ki a Szent István Társulat Rónay György Zakeus a fügefán című, bibliai ihletésű novelláit, a Kairosz Kiadó pedig Balassitól Adyig című tanulmánykötetét.

A Magyar Nemzetben (34.o.) Pethő Tibor „Bujdosók” és társutasok címmel ismerteti az Ungváry Krisztián által szerkesztett, A jobboldal és az állambiztonság, 1945-1989 című kötetet, amely részletesen szól a kisgazdapártiak és a kereszténydemokraták vesszőfutásáról az említett időszakban. A cikkíró szerint az egykori Demokrata Néppárt (DNP) tagjai, volt képviselői, vezetői jóval nehezebb helyzetben voltak, mögöttük ugyanis nem állt olyan, a hatalom sáncain belül megmaradt társutas-védőháló, mint a kisgazdapártiak esetében. A kézenfekvőnek tűnő egyházi támogatás nem létezhetett. Pethő kiemeli: „A római katolikus, elöregedett egyházi vezetés a permanens megfélemlítettség állapotában képtelen volt a segítségre. Az ötvenes-hatvanas években az állambiztonság közreműködésével több papot meggyilkoltak, számos kispapot, papot bebörtönöztek, a lassanként megüresedő püspöki székeket pedig általában együttműködésre kész, az állambiztonsághoz valamilyen módon kapcsolódó személyekkel töltötték be. A püspöki kar végleges lefejezését jelentette Mindszenty hercegprímás eltávolítása vatikáni segédlettel az országból a hetvenes években. Ungváry könyve szerint a kereszténydemokrata politikusok közül két ember helytállása volt kifejezetten példás. Az egyik a mélyen hívő katolikus Bálint Sándor néprajztudósé, akit 26 hálózati személy közreműködésével szorítottak háttérbe s tettek tönkre. A másik az összesen tizenkilenc és fél évet börtönökben és internálótáborokban raboskodó Matheovits Ferencé, aki 1947-ben kulcsszerepet játszott a DNP választási kampányában, saját zsebéből is támogatva a korteshadjáratot. A pártvezető Barankovics István „erélytelenségét” bírálva 1948-ban aztán kilépett a parlamenti frakcióból. „A korban rendkívül bátor magatartása, az internálótáborok feloszlatásának kezdeményezése, az államosításokkal, így az egyházi iskolák  államosításával szembeni kemény fellépése szinte egyenesen vezettek meghurcolásához.” 1948 végén egyébként Matheovits Ferenc volt Mindszenty József utolsó látogatója a hercegprímás letartóztatása előtt. 1989-től részt vett a KDNP újjászervezésében, de komolyabb funkciót életkora miatt már nem vállalt.

Magyar Kurír
(bd)