Napi sajtószemle

A 168 Órában (46-47.o.) Kasza László A szeretet forradalmára címmel megállapítja: a kifejezés, hogy Ferenc pápa forradalmasította a Vatikánt, immáron polgárjogot nyert a köznapi szóhasználatban. Eddig külsőségek látszottak alátámasztani a megállapítást, ám most, az Evangélium öröme (Evangelii Gaudium) című, első apostoli buzdításában a magatartása mögött álló meggondolásokat foglalja össze, s vázolja, hogy milyennek képzeli el a jövőt. A cikkíró kiemeli: feltűnést keltett a dokumentum éles kapitalizmusbírálata. Ezért konzervatív egyházi körökben baloldalinak minősítették a pápát, ám Kasza szerint nehéz nemet mondani arra a megállapításra, hogy „a pénznek szolgálnia, és nem uralkodnia kell.” Ugyanakkor a cikk szerzője emlékeztet rá, hogy Ferenc pápa argentin és dél-amerikai tapasztalatai alapján beszél a kapitalizmus embertelen megnyilvánulásairól. „De tapasztalni fogja, hogy a pápák szociális enciklikáinak javaslatait jelentős részben átvette például a német szociális piacgazdaság, és tőle számos további, mindenekelőtt európai ország.” Kasza László az apostoli buzdítás stílusáról megállapítja: „… rendkívül kemény dolgokat mond ki – mosolyogva.” Hozzáteszi: „A Vatikán és a püspöki paloták pompában élő lakóira kemény idők várnak Ferenc pápa idején. Az Evangélium öröme elsősorban olyan főpapoknak szól, mint Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök, aki a hívek perselypénzéből és adományaiból egy stadion építéséhez akar hozzájárulni. Ferenc pápának tetsző dolog lenne, ha meleg levest vinne a püspöki palota környékén megfagyni készülő hajléktalanoknak.”

A Magyar Nemzet (3.o.) A remény embere címmel számol be arról a hírportálunk által már közölt hírről, hogy állandó emlékkiállítás nyílt tegnap Mindszenty József bíboros, hercegprímás szülőházában a Vas megyei Csehimindszenten (Lásd december 12-ei, csütörtöki számunkban az Állandó kiállítás nyílt Mindszenty bíboros szülőfalujában című tudósításunkat – a szerk.) A lap beszámolójában kiemeli Veres András szombathelyi megyéspüspök köszöntőjéből: „Mindszenty bíboros a remény embere volt, aki hitt az emberi értelem józanságában, hitt az emberben, az emberi szeretetben, amely képes az Isten szeretetében naponta megújulni. Ezért is mondta bátran mindenkinek reményt adva: ’Állok Istenért, hazáért’!”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Evangelizáció nagyjátékfilmmel címmel közli, hogy Márton Áron volt gyulafehérvári katolikus püspökről készülnek nagyjátékfilmet forgatni Erdélyben az anyaországi Dér András rendezésében. Az ötletgazda a Mustármag megújulás-szolgálat. A játékfilm célja bemutatni az igazságot hirdető és képviselő egyházi vezetőt, a népe védelmét hősiesen vállaló, bátor főpásztort, a vele együtt küzdő, a háborúk, az államosítás, a kollektivizálás kegyetlenségein felülemelkedő emberek életerejét, a közösségi élet szépségeit. Papp László katolikus pap, a Mustármag alapítója – a forgatókönyv szerkesztője – úgy jellemezte a vállalkozást, mint evangelizáció egy játékfilmmel. Tarjányi Krisztina, a Mustármag munkatársa pedig kifejtette: „Az egykori püspök egyénisége még ma is nagy erővel hat, egy közösségbe tudja hívni az embereket. Az erdélyi magyarság hajdani szellemi vezére, aki nemzeti és felekezeti hovatartozás nélkül minden hátrányos helyzetbe került emberért harcolt, napjainkban maga köré gyűjt minden jóindulatú, a közösségért küzdő személyt.” Tarjányi Krisztina elmondta azt is: a tavaly ősztől tizenkilenc erdélyi helyszínen bemutatott, Népemért vállalom című, Márton Áron püspökről szóló zenemű sikere ébresztette rá őket arra, hogy igény mutatkozik egy nagyjátékfilmre is. A 700 ezer eurós költségvetésű alkotása forgatása jövőre indul, legkorábban két év múlva mutatnák be a közönségnek.

Szintén a Magyar Nemzet (2.o.) Megrongáltak egy keresztet címmel közli, hogy keresztény- és magyarellenes cselekedet miatt tesz feljelentést a Jobbik, miután advent második hetében Szentendrén meggyaláztak, vörös festékkel öntöttek le egy keresztet. Közleményük szerint a város izbégi részén található – a Szent András-plébánia gondozásában lévő –, fontos szakrális emlékhelyet vandálok néhány napja tették tönkre. A párt jelezte: elvárja a hatóságtól, hogy ugyanolyan gyorsan, határozottan és szakszerűen járjanak el a tettesek felkutatásakor, ahogy tették azt az egyik budapesti zsidó menóra megrongálása esetében.  

A Magyar Hírlap (Köves Slomó… 2.o.) hozza Köves Slomó közleményét, aki figyelmeztet: itt az ideje, hogy kezébe vegye az igazságszolgáltatás a Kuruc.info ügyét. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija elfogadhatatlannak tartja, hogy „egy pitiáner szennylap eltüntetése helyett, tehetetlenséget színlelve széttárják kezüket a rendvédelem intézményei.” Köves Slomó leszögezte: „Sok szennyével a Kuruc.info szégyenfoltja a magyar nyelvű médiának és egyben szimbóluma a közbeszédromlásnak.”

A Magyar Nemzet (9.o.) Antiszemita ének élőben címmel beszámol arról, hogy a román közszolgálati tévé TVR3 csatornáján élő adásban adott elő egy karácsonyi éneket (román kolindát, a műfajt a minap szellemi örökségnek nyilvánította az UNESCO) egy kolozsvári folklóregyüttes a napokban. A dalszöveg szerint „Kéményben a helyük a zsidóknak, hogy füstként jöjjenek ki belőle… Az újszülött Jézust csak a zsidók nem imádják, akik csúfolják őt, ezért az Isten sem az égben, sem a Földön nem tűri meg őket, és tűzre kell vetni mindent.” Az izraeli nagykövet és a román kormány haragját és felháborodását is kiváltotta az ének. A bukaresti audiovizuális tanács 3,3 millió forintnak megfelelő büntetéssel sújtotta a közszolgálati csatornát az antiszemita kolinda miatt.

A Magyar Hírlapban (13.o.) Szilléry Éva Az új Ferenciek tere nyitánya: Cafe Pio címmel adja hírül, hogy a Ferenciek terén az egykori Ecclesia kegytárgybolt helyén Szent Pio kapucinus szerzetes papról elnevezett kávéház nyílt. Pio atya arcképe mellett olvasható a hazánkról szóló jövendölése: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre.” A cikkből kiderül: az étlap kialakításakor a hazai ízekre koncentráltak a tulajdonosok, a kávéház mindennap a séf ajánlatával, napi menüvel várja a betérőt, azonban a Pio elsősorban kávéház olasz kávékülönlegességekkel és megannyi hagyományos és avantgárd cukrászsüteménnyel.

Magyar Kurír
(bd)