Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (37.o.) Szörényi László A fára mászó pásztorfiú című cikkének kiindulópontja Böjte Csaba ferences szerzetes alapvető hitvallása: „Szent Pállal én is elmondhatom, hogy nem akarok másról tudni, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről. Ezt tanítja a négy evangélium és talán az ötödik is, maga Szent Ferenc, aki az evangélium fő kommentátora.” A cikkíró leszögezi: „Tehát a betlehemi kisded igazából azonos a megfeszített Megváltóval. Így gondolja ezt Ferenc pápa is, hogy előbbi ferences lelkületű helyzetelemzéshez csatlakozzék egy Szent Ferencet szerető, de más hagyományt, a jezsuitát is magáénak tudó egyházfő.” Szörényi idéz a Szentatya Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) című apostoli buzdításából, amely szerint az egyháznak „szegény egyháznak kell lennie a társadalom perifériáján élő szegények számára.” A cikkíró leszögezi: a pápa „Egyértelműsíti azt is, hogy nemcsak az egyház hivatásos része, vagyis a klerikusok, hanem minden megkeresztelt ember arra hivatott, hogy közel kerüljön a szegényekhez, a megalázottakhoz, a kizsákmányoltakhoz, az elesettekhez, vagyis minden hajléktalanhoz, kábítószerfüggőhöz, menekülthöz, az úgynevezett civilizáció által létükben fenyegetett népekhez és a magánytól szenvedőkhöz. Lehetővé kell tenni mindezek számára, hogy megismerjék a ’szenvedő’ Krisztust! Ez parancs!” Szörényi László nem félti a támadásoktól a Szentatyát, de felhívja a figyelmet, hogy a pápa ugyanúgy, mint Böjte Csaba, az adventben óhajtott és várt Megváltót nem valami gőgicsélő csecsemőnek látja és láttatja, hanem a világ urának, akinek szíve megesett a szenvedőkön, és ezért mindennél nagyobb szenvedést vállalt, hogy segítsen rajtuk.” A cikk szerzője arra is kitér, hogy Keresztes Szent János „odáig fejleszti az emberi lélek és Krisztus szerelmeként felfogott viszonyt” Krisztusról és a lélekről szóló dal című versében, „amely a bűnbe esett és Istentől eltávolodott emberiség és az őt mindenáron megváltani akaró istenség pásztori, bukolikus, mégis tragikus idilljeként fogalmazza meg a megváltást, hogy a pásztorlányként megszökött menyasszonyába szerelmes pásztorlegényke végül felmászik egy fára, ahol széttárt karral meghal bánatában”. „Én szerencsétlen! – kesereg a pásztor –,/ szerelmesem már elkerül örökre/, társaságomban nem telik a kedve!/ Elszorul melle a szerelmes vágytól./ Sokáig így siránkozik a pásztor,/ a végén fölkapaszkodik a fára,/ azt öleli holtan, karját kitárva,/ elszorult mellel a szerelmes vágytól.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy december 14-én van Keresztes Szent János névünnepe. Nálunk József Attila születésnapja a költészet ünnepe, a spanyoloknál pedig ez az adventi időpont. Szörényi László megjegyzi: „Nézzék jóindulattal a betlehemi királyok… Mi pedig tanuljuk meg belőle, hogy az igazi örömnek szenvedés az ára. Az emberiség életét pedig egy végtelen szenvedély irányítja, az a Dante által szeretetnek nevezett valami, amely mozgat minden napot és csillagot.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (4.o.) Ahol ismeretlen a fogkefe és a fogkrém címmel számol be arról, hogy telepről telepre jár a Magyar Máltai Szeretetszolgálat orvoscsoportja, hogy azok a gyermekek, felnőttek is orvoshoz és gyógyszerhez jussanak, akik évek óta ellátatlanul élnek. Szalai László, a szeretetszolgálat orvoscsoportjának vezetője elmondta: a gyermekeket, felnőtteket szinte sosem látja orvos, ha mégis kapnak ellátást, a pénzhiány miatt nem tudják kiváltani a gyógyszereket Ezen a helyzeten szeretnének javítani. A betegségekre nem receptet írnak fel, hanem a páciensek kezébe adják a gyógyszert, így biztosan célba ér a terápia. Az orvoscsoport az elmúlt években lesújtó tapasztalatokat szerzett. Szalai László elmondta: az ilyen településeken hiányos az orvosi ellátás, a háziorvos jó, ha hetente egyszer rendel, a gyermekorvos pedig havonta egyszer. Olyan szakorvosok, mint például a szemész vagy a fogorvos, szinte sosem látják a telepeken élőket, márpedig a rossz higiéné és a szakszerű ellátás hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet. A máltaiak orvoscsoportjának vezetője a mélyszegénységben élők általános egészségi állapotáról szólva kifejtette: a népbetegségek itt is jellemzők, mint például a magas vérnyomás vagy a zsíranyagcsere-zavarok, de az általánosnál rosszabb fizikai állapot és a kezeletlenség miatt állapotuk legtöbbször az átlagosnál súlyosabb, ennélfogva sokszor komoly szövődmények lépnek fel.

Szintén a Magyar Nemzet (1.,3.o.) Antall József öröksége és a Magyar Hírlap (1.,2.o.) Máig ható erő Antall József öröksége címekkel számolnak be a rendszerváltozás miniszterelnökére emlékező konferenciáról, kiemelve, hogy Antall József a halálos ágyán azt mondta: „Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van jövője.” Marinovich Endre, a néhai miniszterelnök kabinetfőnöke pedig rámutatott: Antall József egykori ellenfelei, akik ma előszeretettel méltatják a munkásságát, demokratikus mivoltát és európaiságát, mélyen hallgatnak arról, hogy politikájának alapja a kereszténység és a nemzet iránti elkötelezettsége volt. 

Magyar Kurír